World Vision Romania: A kerettanterv önmagában nem jelent valódi választási lehetőséget a vidéki iskolák számára

A romániai gyermekek fele úgy érzi, hogy a felnőttek nem hallgatják meg őket döntéshozatalkor – derül ki a vidéki gyermekek oktatására összpontosító civil szervezet, a World Vision Romania (WVR) friss kutatásából, amit a G4Media szemléz. A diákok több mint 40 százaléka szerint a tanárok nem kérik ki véleményüket az oktatási módszerekről és az értékelésről. Bár az új középiskolai kerettantervek több szabadságot ígérnek a diákoknak, a vidéki tanulók aggódnak amiatt, hogy ez a gyakorlatban is megvalósul-e.

A tanügyminisztérium szerint a közvitára bocsátott új líceumi kerettantervek célja a diákok és az iskola autonómiájának növelése, ezt pedig a diákok által az iskola kínálatából választható tanterv (CDEOȘ) bevezetésével érnék el, ami a tananyag 15 százalékát tenné ki, és lehetőséget biztosítana a tanulóknak, hogy a saját igényeikhez és érdeklődésükhöz igazodva válasszanak tantárgyakat.

A (WVR) szerint a líceumi oktatás rugalmassá tétele segítheti a diákok fejlődését, és ahhoz is hozzájárulhat, hogy később könnyebben beilleszkedjenek a végzősök a munkaerőpiacra, a szervezet keretében működő Gyermekek Tanácsadó Testülete (Consiliul Consultativ al Copiilor) képviselői azonban aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az iskolák, különösen a vidékiek, képesek lesznek-e gyakorlatba ültetni az új kerettantervet. Szerintük sok esetben a pedagógushiány miatt lesz nehéz megoldani, hogy minden iskolában elérhetőek legyenek az új tantárgyak. A tanulók szerint a választható tantárgyak bevezetése előrelépést jelentene az oktatásban, azonban sokaknak nehezére esne a döntéshozás, mivel eddig főként a szülők döntöttek a kiegészítő tantárgyakról.

Egy olyan rendszert szeretnének a diákok, ami segítené őket a pályaválasztásban, és abban, hogy felismerjék az oktatás szerepét az életükben. Épp emiatt az új kerettantervek bevezetésekor ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amik biztosítják, hogy minden diák valódi választási lehetőséggel rendelkezzen, emeli ki a WVR, hozzátéve, hogy az iskoláknak megfelelő humánerőforrásra és befektetésekre van szükségük, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak a tanulók számára.

Mihaela Nabăr, a szervezet ügyvezető igazgatója szerint a líceumi tanterv decentralizálása javíthatja a diákok, tanárok és szülők együttműködését, de ehhez megfelelő felkészültség szükséges. Az oktatási rendszer minden szereplőjének tudatosan kell vállalnia a felelősséget az oktatás javításéért.

A WVR szerint

a középiskolák új kerettantervének nagy figyelmet kell fordítania 2025-ben a vidéki tanulók oktatási kilátásaira.

Jelenleg 10 vidéki általános iskolásból több mint 4 (41 százalék) nem akar középiskolába járni, inkább egyből munkába állna. Emellett 10 vidéki középiskolás fiatalból 4 (41%) nem akar egyetemre menni, hanem ugyanúgy munkát vállalna, akár valamilyen szakképesítést biztosító tanfolyam elvégzésével, férjhez menne vagy saját vállalkozást indítana.

A közvitára bocsátott középiskolai kerettantervek alkalmazásának várható nehézségeire a kisebbségi iskolákban már Váradi Izabella, az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosa is felhívta a figyelmet, Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója pedig az érettségi elvárásokkal való ellentmondásokra és a magyar tagozatosokat érintő hátrányokra mutatott rá.