Szappanok, szérumok, krémek kerülnek ki Eszter laborjából, amiket a vásárlók egyediségükért keresnek

A kozmetikum készítésnek ugyan vannak könnyebb változatai – például a szappankészítés –, de Szőcs Eszter, a One Drop Cosmetics alapítója a természetes szappanok mellett szérumokat, krémeket, dezodorokat, ajakbalzsamokat és sampontömböket is csinál. Termékpalettáján minden bőrtípusra találunk valami hasznosat, ezeknek elkészítéséhez komoly ismeretekre van szükség.

Eszter Kolozsváron született, és itt is végezte el a tanulmányait kémia szakon. Az egyetemi évek alatt mélyült el a kozmetikumok és összetevők világában, több kurzus betekintést nyújtott ebbe az izgalmas területbe, ami később a saját márkájának alapításához vezetett. Vállalkozását 2021-ben indította el hivatalosan, de az igazi löketet a Fiatalok a fiatalokért mentorprogram adta: 2023-ban nyerték meg a fődíjat Csóka Tündével, az ökoMami megálmodójával és alapítójával közösen.

Milyen út vezetett a One Drop Cosmetics létrehozásához? Mikor érezted a késztetést, hogy komolyabban szeretnél a kozmetikumokkal foglalkozni?

Az egyetemen természetesen már megismerkedtem ezzel a világgal, viszont különösen akkor éreztem szükségét annak, hogy még többet olvassak és tudjak meg a kozmetikumokról, amikor várandós voltam a kisfiammal. Tudtam, hogy számos olyan anyagot használnak a vegyiparban, amik nem biztos, hogy jótékony hatással vannak a terhességre vagy a szoptatásra, és ezeket igyekeztem elkerülni. Elkezdtem kitakarítani a fürdőszobát, és tudatosan cseréltem le azokat a termékeket, amiket nem tartottam biztonságosnak.

A legelső dolog, amit helyettesítettem, a tusfürdő volt, amit saját készítésű szappanra cseréltem. A karácsony közeledtével, mikor szülési szabadságon voltam, több időm akadt a szappankészítésre, így készítettem belőle az egész családnak. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam, ráadásul én is nagyon élveztem a munkafolyamatot. Ez volt az a pont, amikor igazán beleszerettem ebbe.

Aztán a szappanok mellett elkezdtem saját kozmetikumokat is készíteni, főként magamnak. Ahogy egyre komolyabban foglalkoztam ezzel, barátok és ismerősök kezdtek érdeklődni, hogy el tudnám-e nekik is készíteni azokat a termékeket, amiket használni szeretnének, mivel vagy nem találnak megfelelő minőségűt vagy nincsenek természetes összetevőkből elkészítve.

Hogyan sikerült még jobban elmélyíteni a tudásod? Vettél részt képzéseken vagy workshopokon?

A járvány idején részt vettem több kozmetikumkészítéssel foglalkozó online tanfolyamon és továbbképzésen. Ezek általában úgy működtek, hogy adtak egy listát az alapanyagokról, amiket be kell szerezni, és megmutatták, hogyan kezdjünk el dolgozni. Nem voltak nagy gyakorlati tesztek, inkább javaslatokat adtak, hogyan érhetünk el gazdagabb textúrákat, vagy hogyan hasonlítsuk össze azokat az összetevőket, amik nagyon hasonlítanak, hogy megértsük a közöttük lévő különbségeket.

Mindezek mellett – ahogy már említettem – az egyetemen is tanultunk egy-két dolgot erről, például, hogyan kell stabilizálni az emulziókat, hogyan befolyásolja a pH az egyes kozmetikumokat, vagy hogy mi a különbség a különböző emulgeáló szerek között. Az egyetem megadta az ismereteim alapját, de leginkább az ezt követő „kutatásaimnak” és továbbképzéseknek köszönhetően mélyültem el a témában.

2023-ban megnyerted a Fiatalok a fiatalokért mentorprogram fődíját is. Mit tudsz erről mesélni?

A F2F programban csapatok jelentkezését várták ötlet szintű vállalkozással. Csóka Tündével, az ökoMami alapítójával csapatba álltunk, de jeleztük a szervezőknek, hogy nekünk már be van jegyezve a vállalkozásunk. Azt mondták, rendben van, válasszuk ki, hogy melyikkel szeretnénk foglalkozni a mentorprogram alatt. Végül a One Drop Cosmetics-et választottuk, azt mondta a csapattársam, abból is tanul, ha az enyémet fejlesztjük, mivel sok aspektusban hasonlít a kettő egymáshoz.

A program során rengeteget tanultunk, nemcsak a kozmetikumok piacra viteléről, hanem arról is, hogyan kell megfelelő marketing- és üzleti terveket készíteni. Az üzleti oldal egészen új volt számomra, és bár az egyetemen tanultunk ilyesmit, akkoriban nem tudtam, hogy ezeket hogyan alkalmazzam a gyakorlatban. A F2F program segített abban, hogy jobban megértsem, mit is jelent egy vállalkozás működtetése, és hogyan lehet azt hatékonyan fejleszteni. Komoly lökést adott a márka fejlesztéséhez a program, az volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, hogy elég felkészült vagyok arra, hogy professzionális szinten foglalkozzak a vállalkozásommal.

Hogy boldogulsz a vállalkozásod vezetésével? Milyen nehézségekkel szoktad szembe találni magad?

Számomra a legnagyobb kihívást továbbra is a vállalkozói lét és a vállalkozás vezetésének megtanulása jelenti. Egy olyan változó környezetben élünk, ahol ha egyszer meg is tanulsz egy törvényt – vagy legalábbis annak rád vonatkozó részét –, az nem garantálja, hogy két hónap múlva is ugyanúgy érvényben lesz. Folyamatosan követni kell az újításokat, és naprakésznek kell lennem ezen a téren is.

Ezen kívül, ami még nehezen megy, az maga az eladás. Nagyon szeretem a termékeimet, és tisztában vagyok azzal, hogy ha valami hatékony és jól működik, akkor az csak alapos tesztelés után kerül ki a kezeim közül. Viszont az, hogy kiálljak és reklámozzam ezeket – különösen a közösségi médiában –, számomra nagyon nehéz. Pontosan emiatt látszik a közösségi média oldalaimon is a rendszertelenség: jó esetben kéthetente jelenik meg valami új bejegyzés, de ez is elég hektikus.

Mit szeretsz a legjobban csinálni, a munkafolyamat melyik része a kedvenced?

Amit a legjobban szeretek, az a termékfejlesztés. Ezzel töltöm a legtöbb időt, és számomra ez az egésznek egy olyan része, ami tele van nyomozói izgalmakkal és kihívásokkal. Amikor megszületik a fejemben egy ötlet arra vonatkozóan, hogy milyen típusú terméket szeretnék készíteni, vagy milyen hatóanyagra szeretnék építeni egy terméket, rengeteg mindennek utána kell járnom. Sok apró részletet ki kell deríteni, és nagyon sokat kell próbálkozni, míg egy termék eljut arra a szintre, hogy vállalhatóvá váljon, és megérje kifizetni azokat a bevizsgálási teszteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy piacra kerülhessen. Számomra a legizgalmasabb és legkedvesebb rész ez a kutatómunka.

Hogyan születik meg egy-egy terméked? A kutatómunka után milyen feladatok várnak rád?

A termékfejlesztés mindig azzal kezdődik, hogy papíron elkészül egy rendszer, ahol összegyűjtöm a rengeteg apró információt, amit a kutatómunka során találtam. Ez az a fázis, amit már említettem: a keresés és a tervezés izgalmas része. Ekkor áll össze, hogy pontosan mi legyen a termék összetétele, milyen koncentrációban, és hogyan kellene kinéznie. Már van egy elképzelésem arról, milyen legyen a textúrája, az illata és a színe.

Ezt követően elkezdődik a gyakorlati munka: rengeteg tesztelés, kísérletezés, amíg az, amit elképzeltem, meg nem születik. Amikor ez megtörténik, indul a tesztelés gyakorlati része is. Először magamon próbálom ki a termékeket – nem azért, mert minden termék megfelel az én bőrtípusomnak, hanem azért, hogy megbizonyosodjak róla, hogy nem okoz irritációt vagy kellemetlenséget. Bár elméletileg tudom, hogy a termék biztonságos, gyakorlatban szeretek minden részletet ellenőrizni.

Ezután következnek a tesztalanyok. Vannak olyan ismerőseim, akik jelezték, hogy szívesen kipróbálnák az új termékeket, így nekik is szoktam küldeni mintákat. Természetesen a családtagok is kapnak termékeket tesztelésre, főleg azok, akiknek a bőrtípusa vagy igényei passzolnak az adott termékhez.

A legtöbb termékem valamilyen konkrét igényből indult.

Gyakran keresnek meg azzal, hogy szükségük lenne egy bizonyos típusú termékre, de nem találnak megfelelőt, vagy amit találnak, az nem elérhető, túl drága, esetleg nem kompatibilis a bőrükkel. Ilyenkor elkezdek gondolkodni, hogyan tudnék nekik segíteni.

Természetesen nem másolok le meglévő formulákat, de igyekszem hasonló hatóanyagokkal és összetétellel dolgozni, hogy kielégítsem az igényüket. Így ők is tesztalanyokká válnak, miközben a termékük elkészül.

Az első szappanok elkészítéséhez – gondolom – elsősorban konyhai eszközökkel dolgoztál. A szérumok és a krémek már megkövetelnek egy komolyabb felszerelést.

Amikor elkezdtem szappanokat készíteni, még csak néhány alapvető eszközöm volt: egy botmixer, egy nagyobb konyhai mérleg és pár kisebb edény. Azóta viszont a labor jelentősen fejlődött. Most már külön helyiség szolgál laboratóriumként, ami a célnak megfelelően van felszerelve. Van homogenizálóm a krémek elkészítéséhez, pH-mérőm, ami segít a megfelelő pH beállításában, és különféle mixereim. Emellett van dagasztógép is a szilárd samponok masszájának elkészítéséhez.

Bár a folyamatok egy része már gépesített, nagy részük továbbra is manuális. Nem kell hatalmas ipari méretű gyártósorra gondolni, ahol több száz kilós alapanyagokat öntenek gépekbe. A dagasztógép például nagyjából elkészíti a masszát, de utána még kézzel dolgozom meg, mint egy pék a kenyértésztát: alaposan átgyúrom és formázom.

Az automatizáció bizonyos pontokon elengedhetetlen volt a hatékonyság növelése érdekében, de továbbra is nagy hangsúlyt fektetek az egyedi, kézműves munkára, mert ez adja meg a termékek különleges minőségét.

Az alapanyagok, összetevők beszerzése hogyan történik?

Ha egy hónappal ezelőtt kérdezel, azt mondtam volna, hogy az alapanyagok 100 százaléka belföldről származik. Ezeket különböző forgalmazóktól szerzem be, akik kisebb tételekben árulják a kozmetikumokhoz szükséges alapanyagokat, vagy helyi, kisebb gyártókkal működnek együtt. Ezek a gyártók például illóolaj-termelők, körömvirág-termesztők, vagy más kistermelők, akik egyedi hozzávalókat biztosítanak.

Az adventi időszakban azonban kihívást jelent ezeknek az alapanyagoknak a beszerzése a helyi gyártóktól, mivel ők is egy rohanós, zsúfolt időszakot élnek meg. Ezért igyekszem már ősz elején előre beszerezni a szükséges készleteket, és megbecsülni, hogy mennyi alapanyagra lesz szükség a karácsonyi szezonban.

A fennmaradó alapanyagokat nagyobb forgalmazóktól rendelem, akik rendelkeznek jól működő webes platformokkal, és általában 2-3 napon belül szállítanak. Így, bár a kisebb gyártók hozzájárulása továbbra is fontos, a nagyobb partnerekkel való együttműködés rugalmasságot biztosít a rendeléseknél, különösen ebben az intenzív időszakban.

Mennyi idő elkészíteni egy terméket?

Óriási különbségek vannak abban, hogy egy-egy termék elkészítése mennyi időt vesz igénybe. A kisebb gél alapú szérumok például gyorsabban elkészülnek, de még ezek esetében is szükség van pihentetésre. Időt kell hagyni arra, hogy a gélképző anyagok megfelelően megkössék a vizet. Ez alatt az idő alatt az aktív hatóanyagoknak is fel kell oldódniuk. A folyamat során időnként meg kell keverni az anyagot, hogy egyenletes legyen a keverék.

A szükséges idő függ attól is, hogy mekkora adagot készítek. Egy kisebb szérum elkészítése általában másfél órát vesz igénybe, amíg minden kész.

Ezzel szemben egy sampon tömb elkészítése – az alapanyagok kimérésétől kezdve egészen addig, amíg a teljes adag ki van formázva és préselve – akár 3-4 órát is igénybe vehet. Ez a folyamat összetettebb, és több manuális munkát igényel, ami meghosszabbítja az elkészítési időt.

Mennyire engedi meg az időd, hogy vásárokra járj?

Nagyon kevés vásáron vettem részt idén, és ez egy kicsit érződik is. Az élet úgy alakult, hogy kevés helyre jutottam el, de azért igyekeztem a lehetőségeimet kihasználni. A vásári szezon számomra mindig a Szent György Napokkal kezdődik, amely általában április második felében kerül megrendezésre. Onnantól egészen a Kolozsvári Magyar Napokig – ami augusztus végén van – rendszeresen szoktam vásárokon részt venni. Ebben az időszakban általában hetente vagy kéthetente, hétvégenként van valamilyen esemény, kivéve, ha a férjemnek koncertje van.

A férjem ugyanis A Csajod zenekar énekes-gitárosa, és amikor nekik fellépésük van, a vásárokból kimaradok. Igyekszünk úgy programokat szervezni, hogy mindkettőnk számára működjön, de ez néha kompromisszumokat igényel.

A második nagy szezon most zajlik, november második felétől egészen karácsonyig. Ilyenkor karácsonyi vásárokon veszek részt, de a főtéri, nagy, 40 napos vásárokat nem vállalom be. Ezek rendkívül kimerítőek, hosszú ideig tartanak, és nincs kapacitásom arra, hogy valaki végig ott legyen helyettem. Emellett a téli hideg körülmények is nehezítik a részvételt. Inkább kisebb vásárokra koncentrálok, amik családiasabbak és jobban illenek az időbeosztásomhoz.

Milyen érzés volt belecsöppeni a kézművesek és kisvállalkozók közösségébe?

Abszolút jók a tapasztalataim a kézműves közösségben, és meglepő élmény volt ebbe belekerülni. Nem vagyok kifejezetten könnyen barátkozó típus, de mégis nagyon pozitív élményként élem meg. Érdekes, hogy néhányan talán pont emiatt, a zsúfolt időszakok miatt tartják stresszesnek a vásárokat, de nekem pont az ellenkezője a tapasztalatom. Bár valóban vannak zsúfoltabb időszakok, például munkaidő lejárta után vagy koncertek előtt, ugyanakkor megvannak a nyugodtabb időszakok is, amikor van idő beszélgetni a szomszédos árusokkal, ismerkedni, körbejárni a vásárt, vagy egyszerűen csak köszönni a többieknek.

Számomra ezért is különlegesek a vásárok, mert mindig jó érzés találkozni az ismerős arcokkal.

Már olyan barátságokat is kötöttem vásárokon, amik mára szoros kötelékekké váltak. Például van olyan barátom, akivel egy vásáron ismerkedtem meg, és később már tanúként álltam mellette az esküvőjén.

Ez is bizonyítja, hogy létezik egy erős, támogató kézműves közösség, amelynek öröm része lenni. Aki nyitott erre, az biztosan megtalálja a helyét ebben a világban.

Hogyan látod a kézművesség jövőjét? Szerinted van igény az egyedi és kézzel készített termékekre akkor is, ha találnak olcsóbb, tömeggyártott változatot is az adott termékből?

A jövőt illetően úgy látom, hogy bár a kézműves termékek piacát kihívások érik, mégis van helye és értelme ennek a tevékenységnek.

Ma egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol szinte mindent azonnal, egy kattintással meg lehet rendelni, és másnap már meg is érkezik. Ezzel szemben a kézműves termékek lelassulásra ösztönöznek. Az ember türelmesen várja a megrendelt darabot, akár napokat, heteket, és ennek a várakozásnak különleges varázsa van. Ez az egyediség, amit a kézműves termékek képviselnek, nem helyettesíthető.

Ezek a portékák sosem tudnak nagyipari áron versenyezni, és szinte minden kézműves árucikknek létezik nagyipari változata, mégis megvan az az egyediségük és értékük, amit ezek a gyári termékek nem tudnak közvetíteni.

Egy kézműves termék képes érzelmi többletet adni. Ha például a kezedbe veszel egy olyan bögrét, amiről tudod, ki készítette, és személyes élményed kötődik hozzá, akkor az a tárgy sokkal többet jelent.

Ezért hiszem, hogy van helye a kézműves termékeknek a mai világban is. Az emberek egyre inkább értékelik az egyediséget és a személyes kapcsolódás élményét, ami ezekkel a termékekkel jár. Biztos vagyok benne, hogy ezek az apró értékek továbbra is fontos szerepet játszanak majd, különösen egy olyan világban, ahol szinte minden elérhető és mindenünk megvan.