Hónapok óta késik a diákok tízóraija az iskolából, sokan várják a tejet és a kiflit, sokan pedig meleg ebédre cserélnék

Pedagógusok és szülők kérdezgetik egymástól országszerte, hogy vajon mi történhetett az óvodásoknak és kisiskolásoknak járó tejjel és kiflivel, hova lett a program, ami a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozik, és már novemberben el kellett volna kezdődnie.

A program főleg a hátrányos és nehéz szociális helyzetben élő, illetve a vidéki családok gyermekeit támogatja, de a tehetősebb családoknak se jön rosszul tudni azt, hogy ha a gyerek kezébe adják a tejet és kiflit, akkor nagyobb valószínűséggel fogyasztja el közösen osztálytársaival azt, mint esetleg az otthonról pakolt szendvicset. Ha mégsem ennék meg azonnal a gyerekek, akkor is számtalan módon felhasználhatók otthon a kiosztott adagok: a tejet a reggeli müzli mellé is fel lehet szolgálni, de sütésre is alkalmas, ráadásul hosszú ideig el lehet tárolni. A kifliből pedig kis erőbefektetéssel a legfinomabb szendvicsek, hot dog jöhet létre. A száraz kifli sem megy kárba, ha prézli lesz belőle (de az állatok is szívesen fogyasztják).

Rancz-Gyárfás Elemér, a Kovászna megyei kézdiszentléleki Apor István Általános Iskola igazgatóját arról kérdeztük, mit tud a program elindulásáról. Elmondása szerint a program még egyik iskolában sem működik, és az iskolaközösség tagjai sem tudnak még semmit arról, hogy mikor fogják elindítani.

„Pedig azoknak a gyermekeknek jól jönne a tej és a kifli program, akiknek a szülei nem tudnak tízórait pakolni” – tette hozzá az igazgató. Az igazgató szerint gyermekektől függ az, hogy ki mit eszik meg és visz haza a tej és kifli programból. A termékek lehetnének ugyan jobbak, de ehetőek, és egészségesebbek is, mint sok más bolti termék.

„Egész pontosan fogalmam sincs, hogy mikor fogják elkezdeni Hargita megyében a kifli és tej programot. Őszintén szólva észre sem vettük, hogy nem indult el” – jelentette ki Kopacz Edward-László, a Gál Sándor Általános Iskola igazgatója. Az igazgató ezt azzal magyarázta, hogy a diákok körében is van egy fásultság a programban szereplő termékek monotonsága miatt, ezért a diákok és szülők sem tették szóvá, hogy hiányolnák.

Mag István, a Hargita megyei lövétei Székely Mózes Általános Iskola igazgatója sem tudott semmi biztatót mondani. De ő is úgy vélte, hogy a program akkor is a gyermekek többségének hasznára válik, ha sajnos a termékek minősége miatt sok étel kárba is megy, mert a gyermekek nem eszik meg, de ha éhesek bele kezdenek.

Ennek ellenére Mag István azt is elmondta a Transtelexnek, hogy a diákokkal és a szülőkkel ellentétben az iskola nem érezte meg a hiányát a tej és kifli programnak, mert nagyon sok bürokratikus terhet rótt az intézmény adminisztrációjára, hisz falura eleve nehezebben jutnak el a termékek, a kifli érkezése hetes várakozást hoz maga után.

Követni kell mikor milyen termék érkezik, és le kell jelenteni, hogy hány fogyott el, hány maradt meg, amivel nem is lenne baj, ha ezzel külön ember foglalkozna. Így azonban plusz munkát jelent az amúgy is túlterhelt iskolaközösségnek.

Három hónapos hiányzás után újra igazoltat kaphat a program

A programnak novemberben kellett volna útjára indulnia, ez azonban máig nem valósult meg, és még több hétbe belekerül, hogy elinduljon – tudtuk meg Henning Lászlótól, Kovászna megye tanácsának alelnökétől, aki évek óta felelőse a háromszéki tej és kifli programnak, de már a meleg ebéd programból is kiveszi a részét háttérszakemberként.

Szerinte azért késik, mert a tej és kifli programhoz szükséges törvénykezés, azaz a módszertan közzététele csak novemberben jelent meg, akkor amikor már el kellett volna indítani a programot.

Az alelnök ezzel kapcsolatban a legnagyobb problémát abban látja, hogy falun a gyerekek nagyon várták a tej és kifli programot, de mivel a módszertan megjelenése csúszott, ők is csak nagy későre tudták kiírni a közbeszerzési pályázatot.

Egy nagyértékű licit elindítása azonban köztudottan legalább három hónapba kerül.

Mivel már múlt évben kiírták, ezért Henning László 2-3 hétre datálta a program elindulásának idejét. Leghamarabb tehát február második felében adnak tízórait az ország iskoláinak és óvodáinak egy részében. Háromszékhez hasonlóan Maros megyében is elindulhat a program a tél utolsó hónapjában.

Frissítés:

Hargita megyében azonban a közbeszerzés még „gyerekcipőben jár”, ezért nem közöltek érdemi információkat hivatalosan a Transtelexszel. A tej és kifli programra rálátó forrásunk szerint azonban még az is optimista számításnak tűnik Hargita megyében, hogy márciusban elindulhat a program.

Ha pedig tudni fognak érdemi információkat a programról, forrásunk szerint Hargita Megye Tanácsánál, azt csak Borboly Csaba sajtófelelősei sikerkommunikálhatját le, mert különben a program felelőseit támadások érnék.

„Négy éves keretszerződésre hirdettük meg a közbeszerzési pályázatot, úgyhogy ez az év lesz nehéz, a következő években már csak folytatjuk a programot” – tette hozzá az alelnök.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőt is megkérdeztük, tekintve hogy több szülő és pedagógus panaszát megismertük, akik a program késedelmét tették szóvá. A főtanfelügyelő szerint a tej és kifli program főleg a hátrányos helyzetű, szegényebb településeken sokat számít. Mivel azonban a minisztérium mindenkinek adna belőle és eleve kevés pénzt fordít a programra, ez meglátszik az ételek minőségén is. Azok között ízlés szerint oszlik meg a program sikeressége, akik nem szorulnak rá.

Kiss Imre úgy látja, a kifli és a tej programra több pénzt kellene költeni, hogy az alapanyagok jobbak, a gyerekek számára vonzóbbak legyenek.

„A tej és kifli egy jó program, de az lenne az igazi, ha teljesen áttérnénk a meleg ebéd programra”

Kovászna megye főtanfelügyelője azonban a mindenki számára biztosított programmal szemben, a meleg ebéd, azaz most már egészséges ebédnek nevezett (Masa sănătoasă) program létjogosultságát hangsúlyozta, ami szerinte sokkal nagyobb segítséget nyújtana a nehéz sorsú családok gyerekei számára, de mindazok számára is, akik a programban részt vennének.

Felvetését erősíti az a riport is, amit a meleg ebéd program kapcsán készítettünk Háromszéken. A gyermekek ugyanis nagyon szerették az ebédlőben felszolgált meleg ételt vagy ebédlő hiányában az iskolában elfogyasztott szendvicseket. Volt olyan közöttük, akinek ez volt az egyetlen lehetősége arra, hogy meleg ételt egyen. És egy nagymama azt is bevallotta, hogy úgy érzi, unokája még az ő főztjénél is szívesebben fogyasztja az iskolai ételt, mert társaságban jobban is esik.

Rancz-Gyárfás Elemér igazgató ezért is reménykedik abban, hogy az Apor István Általános Iskola 529 diákja is részt vehet idéntől a meleg ebéd programban, ebédlőjük, konyhájuk ugyanis lenne hozzá.

A főtanfelügyelőhöz hasonló véleményen volt Henning László is, aki szerint Kovászna Megye Tanácsa következetes maradt ebben a kérdésben, hisz a Diakónia Keresztyén Alapítvány bevonásával még ki is egészítették a Háromszéken meleg ebédet kapó iskolák listáját.

Az alelnök jó kezdeményezésnek tartja a tej és kifli programot is, de szerinte a meleg ebéd programra nagyobb szükség van. „Úgy érezzük, hogy sokkal fontosabb lenne a diákok számára. A minisztérium Kovászna megyében 7 községben működtet meleg ebéd programot. A megyei önkormányzat a Diakóniával 9-10 iskolában biztosítja a meleg ebédet. Nyilván mi azt szeretnénk, ha ez bővülne” – tette hozzá az alelnök. 2024-re 150 ezer lej van előirányozva a megye részéről.

A főtanfelügyelő szerint a meleg ebéd program kiterjesztéséhez egy lépéssel közelebb is kerültek, mert a kormány megduplázta a meleg ebédet adó iskolák számát azzal, hogy jóváhagyta az egészséges iskolai étkezést célzó országos program folytatására szánt keretet. Ezzel az eddigi 450-ről 1000-re emelték azoknak a tanintézeteknek a számát, amelyek diákjai meleg ebédet kapnak.

Henning szerint az egészséges ebéd néven futó program módszertana két napja jelent meg egy hivatalos közlönyben. A tanfelügyelőségek vannak megbízva, hogy összeírják az egységeket. A tanfelügyelőség jelenleg igényfelmérést végez, majd a listát elküldi a tanügyminisztériumnak. Henning szerint finanszírozási problémák adódhatnak, ezért ő is kíváncsi, hogy mikor lesz erre pénz, mert attól függ, hogy mikor indulhat el a program.

Kovászna Megye Tanácsától azt is megtudtuk, hogy Kovászna megyében 23 069 óvodás és kisiskolás korú diák kap 5 nap tejet, 3 nap kiflit, 2 nap kekszet és 2 nap almát. A tej-kifli-alma program becsült keretösszege a 2023-2024-es tanévre 7 278 730 lej.

Kérdésünkre, hogy ebből mennyi fordítható a pék-, a tejtermékek és az alma megvásárlására? Azt a választ kaptuk: péktermékre: 2,3 millió lej, almára: 1 millió lej, tejre 3,9 millió lej.

Maros megyében a 46 330 óvodás és kisiskolás korú diák heti 3 alkalommal tejet, 2 alkalommal savanyított tejet (szánát), 3 alkalommal kiflit, 2 alkalommal pedig kekszet és almát fog kapni. A megyében a tej-kifli program becsült keretösszege: 11,7 millió lej. Ebből 3,7 millió lej fordítható a pék-, 6,4 millió lej a tejtermékek és 1,6 millió lej az alma megvásárlására.