Óriáskeresztek lepik el Romániát, és senki sem tudja pontosan, hogy ki állítja őket

Egyforma óriáskeresztek lepik el Romániát – a jelenséget a G4Media szúrta ki, és első beszámolójuk nyomán számos olvasói fotó érkezett, ami azt igazolta, hogy nem szórványos jelenségről van szó, hanem az egész ország területén egyre-másra emelik a több méteres kereszteket. A feszületek többségét magánterületeken, főleg egyházi telkeken emelték.

Már a Transtelex szerkesztőségének is feltűnt, hogy óriáskeresztek jelennek meg mindenfelé az országban. Eddig Kolozsváron, Temesváron és a Vaskapu mellett láttak ilyet a kollégáink, de a G4Media összeállításából az derül ki, hogy Havasalföldön és Moldvában is bőven lehet látni ilyen útmenti kegyhelyeket, amelyek elsősorban méretükkel hívják fel magukra a figyelmet. A nagy fakeresztek festményekkel, faragványokkal, feliratokkal vannak díszítve, néha egy kis tetővel szegélyezve, és nemcsak útkereszteződéseknél, hanem magánterületeken is felállítják őket.

A portál néhány napja számolt be arról, hogy a Bukarest és Nagyszeben közötti úton, a Vâlcea megyei Milcoiu és Brezoi településeken óriási keresztek jelentek meg. Azt írták, hogy 10 méter magas feszületekről van szó.

Az olvasóik által beküldött fotók alapján most az derült ki, hogy Craiova környékén legalább 6 hasonló keresztet állítottak fel, de kaptak fotót ilyen óriáskeresztekről Konstanca, Temes, Krassó-Szörény, Gorj és Kolozs megyéből is. Azt írják, hogy Krassó-Szörény megyében legalább hat egyforma keresztet állítottak fel.

A portál arra is rámutat, hogy illegálisan emelhették a kereszteket, például a korábban már említett Vâlcea megyei településeken felállított keresztekről a helyi hatóságok megállapították, engedély nélkül kerültek ki. A brezoi-i kereszt esetében a közúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CNAIR) már felszólítást is küldött, hogy el kell azokat onnan távolítani, ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az út tengelyétől minimum 28 méteres távolságra lehet csak újra felállítani azokat.

A craiovai keresztekről már februárban cikkezett a helyi sajtó. Akkor arra jutottak, bár több esetben is magánterületen emelték a keresztet, a hatályos törvények szerint építkezési engedélyt kellett volna váltsanak a felállításukra. Craiova város viszont azt közölte akkor a helyi lappal, hogy tőlük senki sem kért építési engedélyt hozzá.

Az sem egyértelmű, hogy ki állította a kereszteket. Az akkori nyomozása során a craiovai újság arra jutott, hogy egy bizonyos Ștefan Cherciu, a hő- és zajszigetelő ablakok forgalmazásával foglalkozó Casa Noastra és QFort cégek tulajdonosa állíthatta, aki a román ortodox egyház ismert támogatója. Akkor az olténiai ortodox püspökség szóvivője azt nyilatkozta nekik, hogy „egy olyan személy emeltette őket, aki nem akarja, hogy megismerjék”. A bukaresti és a Râmnicu Vâlcea-i érsekségek nem tudtak tájékoztatást adni arról, hogy ki állíttatta ezeket. A Râmnicu Vâlcea-i érsekség annyit jegyzett meg, bárki állíthat kereszteket, ameddig a törvényi rendelkezéseket betartja.

„Az illető úriember lenyűgözően sikeres az üzleti életben, és sikerét Isten segítségének tulajdonítja. Pont mint Becali, csak a craiovai üzletember diszkrétebb” – nyilatkozta a G4Mediának egyik helyi forrása. A lap egy olyan fotót is kapott, amelyen egy QFort feliratú furgon szállít egy ilyen óriási keresztet.

A Szatmár megyei Erdődön is állítottak hasonló keresztet, arról a helyi román portál azt írta 2022 novemberében, hogy egy súlyos betegségből felépült hívő emeltette hálája jeléül, és az összes felmerülő költséget ő állta.

Egyébként a romániai ortodox vallásosságnak megszokott külsősége az útszéli kereszt. Falvakban és a városokban egyaránt találunk ilyen építményeket, amelyek többnyire a hagyományos paraszti művészet stílusjegyeit viselik magukon. A néphit szerint ezeket az útkereszteződéseknél kellett felállítani, hogy elűzzék a gonoszt. Mircea Eliade, a nemzetközi hírnevű román vallástörténész A szent és a profán című művében azt írta, hogy a románul troița-nak nevezett útszéli kereszt az eget a földdel összekötő rituális oszlop szerepét tölt be, egyfajta kozmikus tengelyt jelképez, amelyet, ha egy helyen fölállítanak, akkor azt is jelenti, hogy a körülötte lévő terület lakhatóvá válik, mert égi védettséget élvez.

A most megjelenő óriáskeresztek is valószínű, hogy ezen a hagyományon alapulnak, azonban méretük és giccses kivitelezésük miatt minden szempontból kilógnak a környezetből, ahol felállították őket. Az óriásméretű szimbolikus tárgyaknak a gombamód történő szaporodására egy korábbi romániai példa a gigantikus trikolórok elterjedése, amelyek hasonlóképpen először elszórtam jelentek meg egy-egy romániai településen, majd valóságos versengés alakult ki, hogy melyik önkormányzat tud magasabb zászlórudat emelni és arra minél nagyobb méretű nemzeti lobogót felhúzni. 2015-ben indult el a zászlóverseny: Mircea Dușa, akkori Hargita megyei prefektus hathatós közreműködésének köszönhetően Csíkszeredában húzták fel a megye legnagyobb román trikolórját. Románia leghosszabb zászlaját egyébként a Nagy Egyesülés centenáriumán villantották meg az Ilfov megyei Dobroești településen: a zászló 500 méter hosszú és 4 méter széles volt.

A Kolozsvár szomszédságában lévő legnagyobb romániai községnek, Szászfenesnek a kirívó zászlómániájáról a román nemzeti ünnep, december elseje alkalmával írtunk, ugyanis a számításokból kiderült, hogy egy év alatt több zászlót tép rongyosra a szél ezen a településen, mint a román fővárosban, Bukarestben.