Reptéravatás balkáni módra: 40 perc késéssel landolt az első utasszállító gép Brassóban

Az elmúlt fél évszázadban Romániában a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér az első nulláról megépített reptér. Viszonylag időre elkészült, a legmodernebb technológiát gyömöszölték bele. És ami szintén nagyon európai: a Brassó vonzáskörzetébe tartozó székelyföldi megyék magyar lakosságát is megszólították azzal, hogy a repülni vágyókat három nyelvű felirat között a magyar is segíti az eligazodásban. A Brassó Megyei Tanács élén álló összes eddigi politikus kudarcot vallott a beruházás megvalósításában (vagy csak választási propagandaként használta a témát), ezért a város és a megye aktuális vezetősége óriási sikerként könyveli el, hogy Brassóban elkezdhet működni egy modern, nemzetközi repülőtér. Hogy most minden klappoljon, indulás előtt a brassói repülőtér informatikai rendszerét még a nyitás előtt korszerűsíteni kellett, de miután a Közlekedési Minisztériumban létrehozott különbizottság ellenőrzésén is átesett, a június 15-i átadásnak már semmi nem állhatta az útját.

A sok pozitívum ellenére azért vicces volt, hogy az ünnepi szövegeket olyan szlogenekkel tűzdelték meg, mint például „Románia szíve szárnyakat bont” vagy „Brassó megnyitja a világot”.

Ennek a történelmi pillanatnak pedig meg is adták a módját, a sajtót már a hajnali órákban Vidombákra csábították, hogy élőben követhessék, ahogy a Tarom gépe a várthoz képest 40 perces késéssel szállt le az extravagánsan felszerelt reptéren. A gépet az első és egyetlen hazai űrhajós, Dumitru Prunariu fia, Cătălin Prunariu pilóta vezette Bukarestből Vidombákra, ahol a gép vízsugárban fürdetése, rezes bandás fogadtatása és az ortodox pópák áldása után Nicolae Ciucă ex-miniszterelnök, Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter és Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök, akik az első járaton utaztak, elvágták a trikolór szalagot, ezzel átadva a repülőteret Brassónak és vonzáskörének.

A neves alkalomra azonban nem csak a kormánypárti politikusok váltottak jegyet az első járatra, a magyarok körében is méltán népszerű Allen Coliban USR-s polgármester is részt vett a megnyitó ünnepségen, igaz őt másod vagy harmadrangú vendégként tartották számon. És ha beszédet nem is mondhattak, az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi szervezete is képviseltette magát, Tamás Sándor tanácselnök és Antal Árpád polgármester személyében. Veștea Ciucă szavába vágva meg is jegyezte egy ponton, hogy mások mellett Kovászna megye tanácsa is hozzájárult a brassói repülőtér létrehozásához. (Az RMDSZ a magyar feliratok elhelyezését is saját sikerének tudja be.)

Mint a magyar politikusoktól a helyszínen megtudtuk, a kormánykoalícióból való kilépéstől függetlenül is úgy intézték volna a dolgaikat, hogy az első járatra ők is felszálljanak Bukarestből, Antal Árpád ugyanis úgy tekint rá, mint a „sepsiszentgyörgyiek repterére”.

A sikeren mindenki szeret osztozkodni és kicsípni a maga részét. Veștea a megnyitón azt mondta egy álom vált valóra, amire a Brassó megyeik büszkék lehetnek. Ciucă a repülőtér átadásán felbuzdulva Veștea kapcsán jegyezte meg, hogy a tanácselnök mandátuma a liberális közigazgatás újabb sikere, és büszke arra, hogy a liberális vezetésű megye végre tető alá hozta a repülőteret. A volt miniszterelnök azonban hosszú beszéde során, ami alatt a soron következő a PSD-s Sorin Grindeanu nem győzte az óráját nézni és köhécselni, fontosnak tartotta tisztázni azt is, hogy Brassó Megye Tanácsa elnökének a fejlesztési miniszteri kinevezését szakmai tapasztalata és nem a repülőtér okozta.

Hová mehetünk jelenleg a brassói reptérről?

A Dan Air június 15-én indította el első járatát Brassó és Bukarest, illetve Brassó és Stuttgart között. Pénteken a brassói repülőtérről törökországi és görögországi célállomásokra is közlekednek járatok, és ezen a héten a román légitársaság hét másik útvonalat is megnyit Brassóba és Brassóból, többek között Barcelonába, Brüsszelbe, Londonba, Münchenbe, Stuttgartba és Nürnbergbe.

Alexandru Anghel igazgató szerint a Wizz Air augusztusban és szeptemberben indít járatokat Londonba és Dortmundba, illetve a brassói repülőtér vezetősége tárgyal az üzemeltetőkkel új járatok megnyitásáról Párizsba, Budapestre és Tel Avivba. A Brassó-Budapest járat tehát még mindig csak tárgyalás alatt van.

Mint ismeretes a Dan Air lemondta a Brassó-Budapest járatát, Alexandru Anghel, a brassói repülőtér igazgatója pedig – mentve, a menthetőt – bejelentette, hogy egy másik légitársasággal tárgyal arról, hogy napi járatot indítson ezen az útvonalon. A Dan Air nemrég azt is bejelentette, hogy a milánói járatát is lemondja, viszont heti kettőre növeli a Brassóból Münchenbe és Nürnbergbe tartó járatai számát.

Az igazgató szerint, a brassói repülőtér június 15-i megnyitása után jobb lesz a tárgyaló pozíciója, mert a légitársaságok látni fogják, hogy a repülőtér működőképes. Hozzátette, a TAROM is tervez járatokat indítani Brassóból, de amíg a vállalat átszervezés alatt áll, ez nem fog megtörténni.

Máthé Csongort, a BBTE Földrajz Karának oktatóját kérdeztük a repülőtér lehetőségeiről

A Transtelex megkeresésére a szakember elmondta, ideális esetben már évek óta üzemelnie kellene a reptérnek, azonban menet közben számos akadályozó tényező merült fel.

Biztos, hogy nagy elvárásokat és reményeket fűznek hozzá, és nyilván készült megvalósíthatósági tanulmány is, amiben modelleztek bizonyos hatásokat. Ezekről pár év múlva érdemes beszélni, mert akkor válik láthatóvá, hogy a kidolgozott modellek, mennyire voltak reálisak – világított rá Máthé Csongor.

Az egyetemi oktató azt is kifejtette, hogy önmagában a beruházás csak az egyik részét teremti meg azoknak a feltételeknek, amelyek aztán fejlesztő hatással lehetnek a régió gazdasági, turisztikai életére. A másik része a feltételrendszernek a légitársaságok működéséhez kötődik, amelyek piaci szempontok alapján választanak telephelyet, légi utakat, desztinációkat. „Hogy a légitársaságok érdeklődnek a brassói repülőtér iránt, az már alapból egy pozitív visszajelzés a piaci szereplők részéről, mert azt mutatja, hogy a szintén nagyon komoly piaci elemzéseket végző utas- és teherszállítók látnak abban fantáziát és potenciált, hogy brassói járatokat üzemeljenek be. Nyilván ez egy óvatosságot feltételez.

A legelvakultabb repülőpárti aktivisták sem gondolták komolyan, hogy egyből 30-40 légi járat lesz Brassóból, ez nem így működik.

Megjelennek a légi társaságok, általában pár desztinációt (1-2 járatot) üzemelnek be, és próbára teszik az első időszakban a repülőteret. Ha azt látják, hogy igenis ezeknek a járatoknak a telítettsége nem éri el azt a kritikus küszöbértéket, amelyet belőttek maguknak, akkor visszavonják a járatot, ha pedig van rá kereslet, akkor nyilván lehet bővítésen gondolkodni” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: a brassói repülőtérnek nyilván fontos a Tarom, ami egy nem szokványos légitársaság olyan értelemben hogy nemzeti légitársaságról van szó, de önmagában egy állami kötődésű légitársaság nem fog tudni életben tartani egy repteret. A siker szempontjából az lesz a kulcskérdés, hogy a fapados járatokat működtető szereplők, a Wizz Air és mások mennyi potenciált látnak ebben a repülőtérben, esetleg valamelyik légitársaság bázisrepülőtérként fogja-e használni a vidombáki repteret. Ez viszont nem hónapok kérdése, hanem inkább éveké – hívta fel a figyelmet az egyetemi oktató.

A Transtelexnek arra a kérdésére, hogy hogyan áll jelenleg az ország, el tudunk-e tartani még egy regionális repülőteret, Máthé Csongor kifejtette, vannak statisztikák a romániai légiforgalom helyzetéről. A 2022-es adatok azt mutatják, a teljes utasforgalom országos szinten meghaladja a 20,9 millió főt. Kolozsvár 2,6 millió felett áll, és ezzel a második legnagyobb forgalmat lebonyolító repülőtér a Henri Coandă nemzetközi repülőtér után. Romániában nagyon sok repülőtér van, ezek közül nem mindegyikről mondható el, hogy hatékonyan is működik, de azért a jelentősebb városokhoz közeli repülőterek, mint Bukarest, Kolozsvár, Jászvásár, Temesvár – szép számokat hoznak (1 millió utasforgalom fölött).

Egyedül Brassó volt az a romániai nagyváros, amelyik nem rendelkezett saját repülőtérrel;

ez a városnak és vonzáskörzetének mindenképpen hátrányt jelentett – mutatott rá a turisztikai szakértő.

Máthé Csongor leszögezte: a brassói repülőtér létesítése egy reális törekvés volt, szükség volt rá, mert Brassó és a vonzáskörzete fontos turisztikai desztinációnak számít, nem csak a belföldi, hanem a külföldi turizmus számára is. „Ha csak azt nézzük, hogy milyen külföldi tőkebefektetések voltak a városban, annak vonzáskörzetében, egyáltalán hány ember él a repülőtér környezetében, milyenek a kereseti szintek, mert nyilván a vásárlóerőt is nézni kell, akkor is egyértelműen kijelenthető, hogy

Brassó igenis el tud tartani egy regionális jelentőségű repülőteret.

Marosvásárhelyen is tud működni egy repülőtér, pedig Vásárhely vonzáskörében sokkal kisebb városokról beszélhetünk, ráadásul maga a gazdasági teljesítmény is gyengébb Brassóhoz képest, így a Vidombákon létesített repülőtérnek a létrehozása ezeknek a mutatóknak az alapján teljes mértékben megalapozott” – jelentette ki interjúalanyunk, és hozzátette arra számít, hogy a brassói repülőtér nagyon szép számokat fog hozni.

„Látszik, hogy a létesítmény kialakítása, műszaki felszereltségi szintje mindenképpen egy eléggé magas utasforgalomra van kalibrálva. Az irányító és jelzőberendezés is csúcskategória. A légitársaságok számára nyilván fontos, hogy mennyire megbízható, mennyire magas technológiai szinten működik egy repülőtér, és a brassói repülőtér a maga kategóriájában akár a nemzetközi porondon is megállja a helyét.

A bukaresti és a kolozsvári repülőtér után a brassói repülőtér birtokolja az ország harmadik legnagyobb kapacitású terminálját.

Egymillió ember éves forgalmát tudja majd kényelmesen kiszolgálni. Ez azért mindenképp egy jelentős célérték” – magyarázta.

„Veszélyek mindig vannak. Főleg a légiközlekedésnél azért láthattunk már korábban is eléggé drámai változásokat, hirtelen jelentkező válságokat, légitársaságok megszűnését. Egy nagyon érzékeny ágazatról beszélünk, nagyon sok tényező előre nem látható és nem kiszámítható. Függ például a világgazdasági helyzettől, és jelenleg úgy tűnik Európa egy gazdasági recesszió előtt áll. Ez általában nem szokott jót jelenteni a légközlekedésre nézve, ilyenkor a forgalom meg szokott csappanni.

Nagyon sok minden függ majd attól, hogy milyen lesz a brassói repülőtér menedzsmentje”- részletezte a szakember az esetleges negatív folyamatokat.

Máthé Csongor arra is kitért, hogy kialakulhat egy versenyhelyzet a repterek között, és várhatóan a vásárhelyi repülőtér forgalma jelentősen meg fog csappanni, mert két tűz közé került. „Nyugaton ott a kolozsvári repülőtér, amivel nem tud versenyezni, ha a desztinációk számát vagy a szolgáltatás színvonalát nézzük” – mutatott rá a turisztikai szakember, aki azt is megemlítette, hogy Marosvásárhelyen desztinációk szintjén is szűkös a paletta, ráadásul vannak olyan járatok, amelyek egyébként Kolozsváron is elérhetőek. A vásárhelyi repülőtér forgalmát tekintve várhatóan ez mindenképp visszaesést fog eredményezni az, hogy tőle nem messze megjelent egy új, sokkal versenyképesebb reptér – vonta le a következtetést Máthé, aki szerint Nagyszeben talán még szorongatottabb helyzetben van.

Székelyföldre nézve mindenképp pozitív, hogy működik a brassói repülőtér. Kovászna és Hargita megye tanácsai, azért is vettek részt ebben a projektben, mert ők is tisztában vannak ezzel – mutatott rá az egyetemi oktató. „Azt látjuk és tudjuk, hogy Székelyföld számára az egyik fontos gazdasági ágazat a turizmus, és hogy ebben van potenciál és már tapasztalat is. Sokáig az volt a probléma, hogy eléggé egypólusú volt a székelyföldi turizmus, mert elsősorban a magyarországi turisták fogadására volt felépítve. A nemzetközi turizmusra azonban még nem igazán van felkészülve Székelyföld, így a repülőtér remek lehetőségként jelenik meg, hiszen a térség könnyen elérhető válik. Ezt a lehetőséget a külföldi turisták megcélzásával, a székelyföldi turisztikai termékek és létesítmények nemzetközi szintre emelésével lehetne kihasználni, mert például amíg a Székelyföldön a turisztikai ágazatban sok helyen gondot jelent még a román nyelvű kommunikáció is addig nehezebb felvenni a tempót más desztinációkkal. Röviden fogalmazva a turisztikai szolgáltatásokat színvonalát, minőségét növelni kell” – sorolta fel Máthé azokat a tényezőket, amelyeket fejleszteni kellene ahhoz, hogy a nemzetközi turizmus is szintet lépjen a székelyföldi régióban.

Arra is rámutatott, hogy a repülőtér révén a „city break” jellegű turizmus várhatóan jelentősen meg fog ugrani, ez azt jelenti hogy 2-3 napos rövid utazás keretében külföldi turisták fogják majd bejárni a felkínált turisztikai célpontokat, majd visszautaznának.

Nyilván a fő nyertes ezen a téren maga Brassó lesz, de reális esély van arra is hogy akár a székelyföldi attrakciók is keresettekké válnak. Ebből a szempontból, mivel Kovászna megye közelebb van Brassóhoz, előnyben van Hargita megyével szemben. Egy felfutó city break típusú turisztikai forgalom ugyanakkor nagyon jó marketinget is eredményezhet, lévén az online platformokon ma gyorsan terjed az információ. Ha ismertebbé válik a térség az Székelyföld turizmusát nézve is egy pozitív fejlemény, hívta fel a figyelmet a lehetőségekre a BBTE oktatója.

A turizmuson kívül a jobb elérhetőség fontos a külföldi tőke bevonzásában is, hiszen a külföldi befektetők számára is kritikus jelentőségű egy adott célterület elérhetősége. Ebben a tekintetben is Székelyföld előtt új lehetőségek nyílnak. Ráadásul a turizmus fejlesztése és a befektetők bevonzása gyönyörűen összehangolható törekvések – zárta gondolatait Máthé Csongor.