Az EU gyermekszegénységi adatai azt mutatják, hogy még mindig a romániai kiskorúak vannak leginkább kitéve a nélkülözésnek

Az Európai Unió országaiban élő gyermekek csaknem egynegyede, 24,4 százaléka volt kitéve tavaly a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának; egy évvel korábban 21,1 százalékos volt ez az arány – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.

Az Agerpres által is ismertetett statisztika rávilágít, hogy

a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett gyermekek aránya Romániában volt a legnagyobb, 41,5 százalék.

Romániát Spanyolország (33,4 százalék) és Bulgária (33 százalék) követte a sorban. A legkisebb arányt Szlovéniában (11 százalék), Finnországban (13,2) és Csehországban (13,3) jegyezték.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az EU-s stratégia egyik központi eleme. Ebben az összefüggésben a siker záloga a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának fokozottan kitett csoportok azonosítása és a kiszolgáltatottság mögött meghúzódó okok meghatározása. Tízéves távlatban a statisztikák azt mutatják, hogy a gyermekeket az Unió lakosságának többi részéhez képest nagyobb mértékben fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés.

A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben felnövő gyermekek nehezebben tudnak jól teljesíteni az iskolában, gyakrabban vannak egészségi problémáik, és nagyobb a kockázata annak, hogy felnőttként munkanélkülivé, szegénnyé vagy társadalmilag kirekesztetté váljanak.

A 27 európai uniós tagállam közül 18-ban a gyermekeket nagyobb mértékben fenyegette a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata, mint a felnőtteket. A legnagyobb különbséget a két korcsoport között Luxemburgban (10,5 százalékpont), Romániában (8,7 százalékpont), valamint Spanyolországban és Ausztriában (egyaránt 6,8 százalékpont) jegyezték.

Kilenc tagországban (Lettország, Észtország, Dánia, Horvátország, Szlovénia, Litvánia, Hollandia, Finnország és Lengyelország) a felnőtteket fenyegette nagyobb mértékben a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye. A legjelentősebb eltérést a két korcsoport között Lettországban (7,4 százalékpont), Észtországban (6 százalékpont) és Dániában (4 százalékpont) regisztrálták.

Az EU több ízben hangsúlyozta, hogy a gyermekek középpontba állítása és a szegénységben élő gyermekek jelenlegi magas arányának kezelése elengedhetetlen a fenntartható, hatékony és versenyképes tudásalapú gazdaság és a generációk közötti méltányosságot szem előtt tartó társadalom számára. Számos tanulmány rávilágít, hogy a gyermekkorban viszonylag alacsony költséggel történő beruházás életre szóló előnyökkel járhat nemcsak az egyének, hanem a társadalmak és gazdaságok számára is. A gyermekek érdekében történő beruházások gazdasági haszna jelentősen meghaladja a beruházások finanszírozási költségeit.