Egyre többen gondolkodnak fenntarthatóan, és ehhez a fesztiváloknak is igazodniuk kell

2022. augusztus 29. – 19:33

frissítve

Egyre többen gondolkodnak fenntarthatóan, és ehhez a fesztiváloknak is igazodniuk kell
Fotó: Gyüttment Találkozó

Másolás

Vágólapra másolva

El tudunk képzelni egy olyan fesztivált, ahol egyáltalán nincs szemét? Ahol a kék vécék helyett komposztvécéket használunk? És mindenki a saját, otthonról hozott tányérjából, bögréjéből eszik-iszik? Lehet, hogy minden fesztiválnak így kell majd működnie a jövőben? A fesztiválbizniszt fenntarthatóvá tenni nem kis feladat. Sok jó és zöldülő kezdeményezéssel találkozhatunk idén is, ám egy ponton lehet, drasztikusabb változtatásokra lesz szükség ahhoz, hogy az önfeledt szórakozás mellett a környezetünkre is vigyázni tudjunk. De mik lehetnek azok a fenntartható megoldások, szemléletbeli változtatások, amiket akár bármelyik fesztivál működésébe be lehetne építeni? Erről kérdeztük a hazai rendezvények egyik legzöldebbikének, a Gyüttment Találkozónak a főszervezőjét, Forrai Máriát.

Lassan itt a nyár vége, az utolsókat rúgja az augusztus és a hazai fesztiválszezon is. Az elmúlt hónapokban a Telex munkatársaival a legtöbb hazai fesztiválra ellátogattunk, voltunk (többek között) völgyben és Katlanban is, Pécsen és a Balatonnál, Sopronban, legutóbb pedig a Szigeten és a Fekete Zajon. Egyre több fesztiválon találkozunk különböző zöld megoldásokkal, mint például a szelektív hulladékgyűjtés vagy a repoharazás (bár arról pont egy nemrég megjelent cikkünkben írtunk, hogy az is csak félig környezetbarát megoldás), de az is lehet egy jó alternatíva, ha például papírból vagy növényi alapanyagokból készült poharakba töltik ki az italokat, mint például idén az Ozorán.

A Sziget Fesztivál is évek óta igyekszik környezetbarát lenni. A komposztáló és PET-gyűjtő pontok mellett a fesztivál fontos része a Mama Earth program, ami a fenntartható étkezésre hívja fel a figyelmet, és idén a közösségi autózás és az e-rollerek használata is kulcsfontosságú része volt a Sziget zöldülésének. Azért is fontos, hogy egyre több fesztivál és fesztiválozó mozduljon a fenntarthatóság irányába, mert az egyre súlyosbodó klímaválság jeleit már a bőrünkön is érzékelhetjük, a rendkívüli aszályhelyzetet pedig nemcsak mi, hanem a hazai erdők, folyók és mezőgazdasági területek is megszenvedték.

A hazai fesztiválok közül az egyik legzöldebb, az abszolút zero waste Gyüttment Találkozó, amit minden évben augusztus utolsó hétvégéjén rendeznek meg a Gomba község mellett található Magfalván. A fesztivál főszervezőjével, Forrai Máriával többek között arról is beszélgettünk, hogy mik azok a megoldások, melyek fenntarthatóvá teszik egy fesztivál működését. Beszéltünk tudatos vízgazdálkodásról, a hulladékmentességről és komposztvécékről is.

A kék Yoo helyére kerüljön komposztbudi

Forrai Mária azt mesélte, hogy először 2016-ban lépte át az akkor még Gyüttment Fesztivál név alatt futó zero waste rendezvény kapuit:

„Amióta az eszemet tudom, mindig is fontosnak tartottam a fenntartható életmódot, a környezetvédelmet. De nem nagyon találtam a környezetemben hasonló gondolkodású embert, sokszor éreztem azt, hogy én vagyok az ufó. És nyilván az ember egy idő után elgondolkodik azon, hogy biztos vele van a probléma. Majd beléptem 2016-ban a Gyüttment Fesztivál kapuján, és rájöttem, hogy van több száz ember, aki ugyanúgy látja a világot, mint én”

– mondta. Két évvel később már kommunikációs önkéntesként, majd 2019-ben a kommunikációs csapat operatív vezetőjeként tért vissza a Gyüttmentre, tavaly óta pedig ő a rendezvény főszervezője.

Forrai Mária beszél egy előadáson (jobbról harmadik) – Fotó: Gyüttment Találkozó
Forrai Mária beszél egy előadáson (jobbról harmadik) – Fotó: Gyüttment Találkozó

Szerinte a leghatékonyabb fenntartható megoldás az lenne, ha a kék Yoo vécék helyett a fesztiválokon komposztbudikat kezdenénk el használni. A komposztbudi egy fából készült pottyantós budi. A vécépapírt, amit ezekben a vécékben lehet használni, természetes anyagokból készítik, illetve minden használat után öblítés helyett faforgácsot kell használni. A faforgács nemcsak a szagtalanítás miatt elengedhetetlen, hanem azért is, mert azzal együtt tud komposztálódni a vécék tartalma, amit két-három éven belül fel lehet használni például faültetéskor vagy trágyának gyümölcsösökbe és veteményesben. Forrai Mária azt mondta, hogy persze kíván némi logisztikát és szervezést a komposztvécék működtetése, de nem lehetetlen feladat. Akár egy nagyobb, több tízezres fesztivált is fel lehetne szerelni ezekkel a vécékkel.

A komposztbudik felállítása és a hulladékmentesség mellett a jövőben a fesztiválokon mind a szervezőknek, mind a látogatóknak is egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a tudatos vízgazdálkodásra. A Gyüttment koordinátora arról beszélt, hogy nekik évek óta céljuk, hogy felhívják a látogatók figyelmét arra, hogyan tudnak takarékoskodni a vízzel, nemcsak a fesztiválon, de a mindennapokban is.

Fotó: Gyüttment Találkozó
Fotó: Gyüttment Találkozó

Forrai Mária szerint Magfalvával szerencséje van a fesztiválnak, mivel a Gomba melletti községnek van egy kútja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy pazarolni kell, tette hozzá. A kút hideg vizét használják a fesztiválozók a tusoláshoz, fürdéshez is. Forrai Mária arról beszélt, hogy bár drasztikusan hangozhat, de sokszor inkább vicces vagy épp tanulságos sztorik kerekednek ki abból, ha az embereknek nincs más lehetőségük, mint hideg vízben fürdeni. Sokaknak lehet ez az élmény egy felismerés is, hogy valójában mennyi vízre is van szükségük a fürdéshez, vagy ha egy fesztiválon végesek a vízkészletek, akkor az emberek arra is tudatosabban figyelnek. Például hogy fogmosáskor vagy szappanozás közben kézmosáskor elzárják a csapokat.

El tudunk képzelni egy olyan fesztivált, ahol nem termelünk szemetet?

A fesztiválokkal az egyik nagy probléma az, hogy rengeteg szemét marad utánuk. Az idei Sziget Fesztiválról például annyi szemetet vittek el a kukások, mint egy kerületből egy hét alatt. És hiába is gyűjtjük lelkiismeretesen szelektíven a hulladékot, a szemetet utána megfelelően tárolni és kezelni kell. Mindez azonban nem feltétlenül működik fenntarthatóan, arról meg ne is beszéljünk, hogy sokszor a hulladék elégetése a végső megoldás, amivel azonban rengeteg káros anyag kerül a levegőbe.

Erre lehet megoldás például az, amit egy korábbi repoharakról szóló cikkünkben Sidóné Koller Andrea, a Zöldövezet Társulás társelnöke is javasolt, hogy a fölöslegesen vásárolt poharak, repoharak helyett mindenki a saját kulacsát, poharát vagy bögréjét használja a fesztiválokon. Ez azonban még kevés helyen valósul meg, a Gyüttmenten például pont igen.

A Gyüttment, más hazai zöld fesztiválokhoz hasonlóan, a hulladékmentességre törekszik. „A fesztiválon nincs szemetes, mert egyszerűen nem termelünk hulladékot. Amit a látogatók behoznak, azt haza is kell vinniük, ezért ők is arra törekszenek, hogy ne hozzanak például se csomagolóanyagokat, se hasonlókat"– mesélte a főszervező, aki azt is mondta, hogy a Gyüttmenten a szemeteszsákok mellett nem használnak semmilyen csomagolóanyagot sem. Ha valaki vásárolni szeretne valamit a Gyüttment piacán, azt csak saját, otthonról hozott tárolókban és szütyőikben viheti el. A Gyüttmenten az egyetlen úgymond „hulladék” is szerves zöld hulladék, ami a konyhákban főzés után megmarad, ezeket azonban szintén fel tudják használni komposztáláshoz, mesélte a koordinátor.

Idén a stáb úgy döntött, hogy fesztivál helyett inkább Gyüttment Találkozót szerveznek. A találkozó talán azért is találóbb, mert a Gyüttment mindössze egy pár száz fős rendezvény, és a főszervező szerint nem is szeretnék, hogy a Gyüttmentnek ennél több látogatója legyen. Többek között azért sem, mert helyszínként a szervezők mindig egy kis közösséget választanak, ezeknek a területe azonban nem akkora, hogy képes legyen befogadni több ezer embert. „Kezdetben természetvédelmi területeken is voltunk, például Zebegényben vagy a Szekszárd melletti Sötétvölgyben. Ezeken a helyszíneken az egész fesztivál infrastruktúráját nulláról kellett felépítenünk, majd a végén le kellett bontanunk az utolsó szögig, ami egy irtózatos nagy pazarlás, és nagy ökológiai lábnyomot hagy maga után” – mesélte a főszervező. Így azonban, hogy a Gyüttment például idén is Magfalván valósult meg, a fesztiválon felépített zuhanyzókat, komposztbudikat, zöldségvermet nem kell lebontaniuk, hanem azt az ott élők tovább tudják használni. Tavaly pedig a látogatók segítségével egy konyhát is sikerült felépíteniük – mesélte a főszervező.

Sokszor a kényelem győz a fenntarthatóság felett

Ezek az alternatív megoldások csak néhány példát mutatnak be arra, mik azok a lehetőségek, amelyeket bármely fesztivál be tud építeni a működésébe, és így fenntartható tud válni. Ezek persze nem kevés szervezéssel és logisztikával járnak, és a megvalósításukban az is közrejátszik, hogy a fesztiválozók maguk is vevők legyenek a zöld megoldásokra.

„Szerintem ezek a szemléletváltozások megtörténnek, csak lassan. Viszont ami most történik a világban, akár az aszály, akár a klímaváltozás, az olyanok szemét is felnyitják, akik ezzel korábban nem foglalkoztak”

– mondta. Úgy látják, a Gyüttmenten is egyre több az olyan résztvevő, aki korábban még nem foglalkozott a klímaválsággal. Nekik és sok más laikus zöld fesztiválozóknak elsőre talán még szokatlan lehet, hogy saját bögrével, pohárral, tányérral, szütyővel érkezzen egy fesztiválra, vagy az, hogy komposztbudit kell használnia.

Fotó: Gyüttment Találkozó Fotó: Gyüttment Találkozó
Fotó: Gyüttment Találkozó

Forrai Mária szerint azonban ez mind megszokás kérdése, és szerinte az is nagyon fontos, hogy a zöld szemléletet ne csak arra a kis időre tegye magáévá az ember, hanem a fesztivál után a mindennapokban is. „Sokszor kapunk olyan visszajelzéseket is, hogy ez a négy nap elegendő ahhoz, hogy az emberek ezeket a gyakorlatokat a saját életükbe, a mindennapokba is átültessék. Például az, hogy bevásárláshoz a saját szütyőmet, táskámat vigyem” – tette hozzá Forrai Mária, aki szerint a fesztiválok zöldítése előbb-utóbb így is bekövetkezik majd.

„Egyre több hétköznapi ember jön rá arra, hogy muszáj fenntarthatóan gondolkozni. És az, hogy megjelenik egy ilyen kereslet, ahhoz igazodni kell majd a kínálatnak is. Szerintem egy idő után senkinek nem lesz oké például az, hogy eldobható műanyagot használjanak egy fesztiválon”

– fejtette ki.

A hazai zenei fesztiválok mellett természetesen egyre több külföldi zenei fesztivál is próbál zöldülni. Sőt, a Globalcitizen nyolc olyan fesztivált is talált, amik már elég régóta lépdelnek a fenntarthatóság útján. A brit Glastonbury fesztiválon, amire egyébként a cikk úgy hivatkozik, mint a zöld zenei fesztiválok anyjára, például a látogatóknak jegyvételkor zöld fogadalmat kell tenniük, és ezzel egyetemben megígérniük, hogy nem hagynak ,,nyomot" maguk után. Szintén fenntartható zenei fesztivál a New York-i Global Citizen is, amit 2012 óta rendeznek meg. Ezen a fesztiválon, ahogy sok másikon is, bevett gyakorlat például, hogy alternatív energiaforrást használnak az áram előállítására. És míg az olasz Terraforma fesztiválon „zöld őrök” vigyáznak a rendre, addig a brit Green Fesztiválon még a csillám is be van tiltva. Európa legkörnyezetbarátabb fesztiválja pedig a szlovák Pohoda, ahol a komposztálható edényeken keresztül az elektromosautó-töltőállomáson át egy mobil naperőmű is van.

Fotó: Gyüttment Találkozó
Fotó: Gyüttment Találkozó





Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.