Profik kedvenceit mutatjuk: látványos, de kezdőként is bejárható túraútvonalakat ajánlunk

2022. június 12. – 13:36

frissítve

Profik kedvenceit mutatjuk: látványos, de kezdőként is bejárható túraútvonalakat ajánlunk
A Radnai főgerincének meghódítása – Fotó: Vajda Béci / Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Már tombol a nyár, ilyenkor sokan inkább a hűs erdőkbe, magas hegyekbe szeretnek kirándulni. Mi pedig adunk hozzá néhány tippet: elsőként a Partiumból és a Bánságból gyűjtöttük össze a tapasztalt természetjárók kedvenc túraútvonalait.

Erdély természeti látványosságairól gyakran még azok is ódákat zengenek, akik soha nem jártak a néhol még mindig vadregényes táj egyik-másik jellegzetes helyszínén, de Tamási Áronnál vagy Kós Károlynál olvastak róla. Nem egyszer fordult elő velem is, hogy magyarországi tartózkodásom során arra kértek, meséljek egy kicsit az erdélyi tájegységekről, ajánljak túralehetőségeket. Hályogkovácsként pedig szívesen megosztottam tapasztalataimat, amelyet az elmúlt hétvégén, a csíksomlyói búcsúba való zarándoklás révén a gyimesi tájakkal bővíthettem.

A legjobban azok ismerik ezeket a helyeket, akik rendszeresen járják az erdőket, és nemcsak a bejáratott turista-útvonalakat ismerik, hanem a hátizsákos kirándulások alkalmával embert próbáló magasságokba is eljutnak.

Télen is csodaszép a táj. Túrázó a Rozsda-szakadéknál, Bihar megyében télen – Fotó: Gy. Balogh László
Télen is csodaszép a táj. Túrázó a Rozsda-szakadéknál, Bihar megyében télen – Fotó: Gy. Balogh László

A tapasztalt túrázóknak mindenhol megvannak a maguk klubjai, civil szervezetei, amelyek közül talán a legismertebb, legrégebbi és legnagyobb az Erdélyi Kárpát-Egyesület, amelynek évszázados gyökerei vannak, és maguk a túravezetők is több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Az EKE helyi (túra)vezetőit, vagyis a Bihar, a Temes, az Arad, a Szatmár és a Máramaros megyei elnököket ezúttal a magyar-román határ közelében lévő túralehetőségekről kérdeztük.

Arad környéke

Az Arad környéki túraútvonalakról Milka Zsoltot, a Bánsági Kárpát Egyesület egykori elnökét kérdeztük, aki Aradon él, egyesületével pedig főleg a Nyugati-Kárpátok egyik hegycsoportjához, a Bánsági-hegyekhez szokott túrákat szervezi.

Milka Zsolt a könnyű túrák közül a Zaránd-hegységet emelte ki, amely az Erdélyi-érchegység nyugatra kinyúló oldalága, illetve a Béli-hegységet (Codru-Moma) is megemlítette. Utóbbinak már az egyik első állomása is lenyűgőző élményekkel kecsegtet, hisz maga Menyháza (Moneasa) is Arad megye nagy becsben tartott hegyi üdülőhelye. A Monyásza-patak partján fekvő település szálláshelyekkel és turisztikai egységekkel várja a kirándulókat. Egykor fürdőtelepként is működött, mára viszont inkább kirándulni járnak ide az emberek. Az üdülőhelyből rövid, szűk völgy vezet a Béli-hegység felé.

Milka Zsolt szerint az Arad megyei hegyimentő-szolgálat a Béli-hegységben, Menyháza és környékén is jól kijelölte a turistaútvonalakat, csökkentve az eltévedés lehetőségét. Túrázáskor pedig útba ejthetők barlangok, források, a Jókai víznyelő barlang, a Dézna vára és a Bélavára romjai is. Maga a Béli-hegység pedig átlagosan 600-900 méteres magasságával, valamint 1000 méternél nem sokkal magasabb csúcsaival (Izoi 1098 méter, Dievii 1044 méter), még a családbarát túrák közé sorolható.

Ezek közül a túravezető még a Nagyarad (Izoi) csúcsa felé vezető látványos utat emelte ki, megjegyezve azt is, hogy bár egyedi élményt nyújthat, az utóbbi időben elég kevés hátizsákos turista érkezik ide. Részben mert a menyházai turisztikai egységek is főleg az idősek terápiás célú kezelésére és üdülőturizmusára álltak rá. Másrészt viszont a turisták jelenléte zavarhatja a – nem mindig legális úton történő – fakitermelőket is, akik nem érdekeltek abban, hogy a helyszín adottságaiból amúgy következő túrázók száma tovább emelkedjen. Pedig Milka szerint a helyszín kényelmes szállási lehetőségei miatt egy vagy több napos túrákra is alkalmas.

Még mindig a könnyű útvonalaknál maradva, Milka a Zaránd-hegység számos turista útvonaláról is azt mondta, hogy jól ki vannak jelezve, így kevés túratapasztalat mellett is látogathatóak. Ezek az útvonalak főleg erdős részeken haladnak végig, lejtőkkel és emelkedőkkel. S bár az erdélyi látványosságokhoz képest különleges természeti elemekkel nem feltétlenül rendelkeznek, pl. a magyarországiak épp a koronavírus-járványt megelőzően fedezték fel maguknak az – autópálya miatt Szegedtől sem túl távoli – úticélt. Ide tehát főleg kellemes sétákra érdemes jönni, mert nagyobb szintkülönbséghez szokott túrázóknak a 800 méter körül lévő legmagasabb csúcs Milka szerint kissé monoton lehet. S ehhez gyorsan hozzá is tette azt a bizonyos, „DE”-t, mert a Zaránd-hegység pont ezért is kiválóan alkalmas terepbiciklizni vagy akár futni.

A közepes és nehéz túrákra áttérve, Milka a Bánsági-hegyvidék Csernától nyugatra eső területeit emelte ki, ahol már 1400 méteres hegyek is találhatóak, amelyek szerinte ugyan szintén nem túl magasak, de a vadregényes táj miatt nagyszerű élményt nyújthatnak a kirándulóknak, akik a Kazán-szorosba, a Duna menti területeire, vagy Orsovát és Herkulesfürdőt látogatnák meg.

Útba ejthető még egynapos túrák alatt a Szeles vízesés, víztározók és a Púp-szurdok, valamint a Néra völgye is. A Néra völgyében például meg is lehet szállni, és látványos útvonalakon lehet végighaladni a szurdokon, az ösvényen ugyanis hatalmas sziklafalak között, patak partján haladhatnak el a túrázók. Illetve, innen a Szemenik-hegység csúcsait is érdemes lehet meglátogatni, ennek már önmagában is érdekes lehet a három legmagasabb csúcsának a megmászása, a Grozna-csúcs (1447 méter), a Szemenik-csúcs (1445 méter) és a Nedeia-csúcs (1439 méter) egymással háromszöget alkotnak.

Fehér-kereszt Herkulesfürdőn, alul pedig a Retyezát-hegység Szárkő felől nézve – Fotó: Ovidiu Zimcea, Milka Zsolt Fehér-kereszt Herkulesfürdőn, alul pedig a Retyezát-hegység Szárkő felől nézve – Fotó: Ovidiu Zimcea, Milka Zsolt
Fehér-kereszt Herkulesfürdőn, alul pedig a Retyezát-hegység Szárkő felől nézve – Fotó: Ovidiu Zimcea, Milka Zsolt

Ugyanakkor Milkának személyes kedvence a Szárkő-hegység (Munții Tarcului), amely kétezres csúcsaival, mint a Szárkő (2190) és Bodea (2169), a bánsági EKE-sek kedvelt túrázó helyszínei közé tartozik. A hegység ugyanis különböző évszakokban más-más élményt nyújthat. A Kis-Havas (Muntele Mic) télen síparadicsomként működik, de a botos túrákra szintén alkalmas. Itt viszont a jelzések hiánya miatt nehezebb tájékozódni, amire azért érdemes odafigyelni – és akár az EKE túravezetőjét megkérni egy körútra -, mert veszélyes is lehet. Ennek ellenére Milka melegen ajánlotta a túrázóknak, hogy próbálják ki, mert szintkülönbségei, vadregényes, járatlan vidéke miatt izgalmas túrának ígérkezik. Milka már többször is felfedezte magának, ő ilyenkor sorra szokta venni a Szárkő után a Godján-hegységet és a Kis-Retyezátot is, ami 4-5 napos túrát jelent. Ilyenkor Karánsebesből indulva a Cserna-völgyén át megy fel Szárkőre, azaz rögtön 2100 méterre. Innen pedig napokon át kétezres magasságban haladhat végig a főgerinceken, egészen a Kis-Retyezátig.

Temesvár környéke

Temesvárral kapcsolatban a Bánsági EKE jelenlegi elnökét kerestük meg. Balázs István László földrajz szakos tanárként és idegenvezetőként is dolgozik, illetve járja a Temesköz, a Szörényi-havasok, a Krassó-Szörényi-érchegység és az Al-Duna fémjelezte Bánság útvonalat, ahová szívesen várják a természetjárókat, utazókat és turistákat is.

Balázs István László szerint Temesvár és környéke kevés jelzéssel ellátott túraútvonallal rendelkezik, többé-kevésbé javításra szorulnak, így a EKE helyi elnöke inkább a Duna térségét ajánlotta azok számára, akik egyedül szeretnének ismeretlen terepen túrázni. Kérésünkre azonban mégis kiemelte a vasércben gazdag Ruszka-havasokat (Poiana Ruscă, 900-1200 méter). Ez a Nyugati-Kárpátok egyik hegycsoportja, amely Temes megye keleti határán, Krassó-Szörény megyében terül el, ugyanis ott vannak olyan túraútvonalak, amelyek javításra és kiegészítésre szorulnak, de járhatóak.

Az általa leglátványosabbnak tartott Al-Duna menti turistaútvonal Dunatölgyesnél (Dubova) veszi kezdetét, amely a Vaskapu-szorosban található, és már rögtön mellette meglátogatható a Ponyikova-barlang Duna felőli bejárata is. Dunatölgyestől panoráma út következik, amely a Kazán-szoros (Vaskapu-szoros egyik szakasza) tetejére viszi fel a túrázókat. A sárga jelzést követve, két óra alatt fel lehet érni a kilátóra, majd végül vissza lehet jutni egy másik útvonalon a kiindulási ponthoz. Az útvonal 20 perces „kaptatóval” kezdődik, majd a Duna mentén sziklás peremen lehet végigmenni, ahonnan a szerb oldal is látható.

Továbbá a közelben van még Szinice (Sviniţa) is, ahol két óra alatt egy nem túl megerőltető túrán lehet részt venni, akár a Svinița Meadow parkot érintve. Azoknak, akik tapasztaltabbak, Balázs István László közepes túraként kiemelte a Herkulesfürdő környékét, a Cserna-völgyében ugyanis a Fehér Keresztig (Crucea Albă, 563 méter) fel lehet sétálni.

A Kazán-szoros, alatta pedig a Fehér-kereszt túraútvonala Herkulesfürdőn – Fotó: Ovidiu Zimcea, Balázs István A Kazán-szoros, alatta pedig a Fehér-kereszt túraútvonala Herkulesfürdőn – Fotó: Ovidiu Zimcea, Balázs István
A Kazán-szoros, alatta pedig a Fehér-kereszt túraútvonala Herkulesfürdőn – Fotó: Ovidiu Zimcea, Balázs István

Nagybánya környéke

A Máramaros megyei túralehetőségek kapcsán Kinczel Ferencet, az EKE helyi elnökét kerestük meg, akinek elmondása szerint Nagybánya híres arról, hogy annak ellenére, hogy a város szinte vízszintes, ami még a csatornahálózat esetében is problémákat okoz, az ember az ajtón kilépve már szinte a hegyekben érzi magát. Nagybánya körül csak 500 méterig emelkednek a hegyek, de már mindössze tíz kilométeres távolságra 1300 méteres hegyek is találhatóak, 25 kilométertől kezdve pedig a hegyek az 1500 métert is megközelítik.

Máramaros és Nagybánya peremterülete az évmilliós vulkáni tevékenységeknek köszönhetően valóságos kincsesbánya, ezt pedig nem csak a színesfémércekre lehet érteni, hanem kirándulások szempontjából is így van. A számos lehetőség közül Kinczel a Nagybánya közvetlen környezetében található Forrásligetet emelte ki, ahonnan kis erőfeszítéssel a Rozsály-tetőre is el lehet jutni.

A Forrásligethez autóval is fel lehet jutni, 960 méterével viszont gyalogszerrel is a családbarát túrák közé tartozik. Innen pedig nagyjából két óra alatt a bakancsos és hátizsákos turisták a Rozsály-tetőre is felkapaszkodhatnak hat óra alatt, ami már 1300 méteren van. A Forrásligetről két útvonal vezet felfelé, a turistaösvényt szokták nehezebbnek tartani, mert az kaptatósabb, a kavicsost pedig könnyebbnek, de hosszabbnak. A kettő közötti különbség kb 30-40 perc. Maga a Rozsály-tető (vagy Ignis) földrajzilag az Avas-Gutin-Cibles vonulat központi részén, egy vulkáni kúpon található.

A tető felé vezető úton legelők és fenyvesek váltakoznak, a legelők pedig jobb rálátást biztosítanak a környező hegyekre, mint a Fekete-hegy (1250 méter) és a Gutin is, ami légvonalban 10-15 kilométerre található és 1447 méter magas. A Gutin részeként a Kakastaréj is látható, ami – ahogy a neve is mutatja -, egy olyan sziklaalakzat, ami 100 méter hosszú és 30-40 méter magas kakastaréjt formál. Valamint, messzebb látszanak a Cibles hegyei, ahonnan a Lápos folyó egy része is ered, és a Lápos-hegység is felismerhető. Továbbá a hegytetőn már a Máramarosi-havasok, sőt a kárpátaljai hegyek is látszanak (Rónai-havasok), amely lényegében az egyetlen hegység egész Ukrajnában.

„Ez egy hihetetlen látvány, és aki egyszer elmegy, az biztos, hogy máskor is végig szeretne menni rajta” – tette hozzá.

A Kakastaréj a Gutin-hegységben – Fotó: Barkász Gábor / Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti Facebook-oldala A Kakastaréj a Gutin-hegységben – Fotó: Barkász Gábor / Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti Facebook-oldala
A Kakastaréj a Gutin-hegységben – Fotó: Barkász Gábor / Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti Facebook-oldala

Aki viszont a plusz 340 métert nem szeretné megtenni a Rozsály-tetőig, az is gyönyörködhet a Mára folyó forrásába, ami a legelők aljában kanyarog kristálytiszta vizével, majd 40 km után Farkasrévnél torkollik az Izába.

A jobb fizikai állapotot igénylő, hátizsákos túrák esetében a Gutin-hegységet ajánlotta még, ehhez autóval fel lehet menni a Nagybányát és Máramarosszigetet összekötő országúton a Gutin-nyeregbe. Ez 960-980 méteren található, tehát szinte a Forrásligettel egy magasságban. Innen lehet gyalogosan tovább menni a Gutin-hegységbe túrázni. Az odaút öt órába is beletelhet, visszafelé viszont már csak három és fél órát kell számolni, felérve pedig a 2000 méter magas hegyek is láthatóak lesznek, mint a Radnai-havasok.

Tapasztalt csoportok pedig akár hágótól hágóig is mehetnek, a Gutintól egészen a Neteda hágóig, amely a Komsáig vonuló hegysorral egyben valódi vízválasztó vonal is. Az ettől északnak induló folyóvizek a Tiszába ömlenek, a délre ágazók pedig a Szamoson keresztül jutnak el ugyanoda. Ugyanakkor fél órás kitérővel a Gutin alatt meg lehet látogatni a lápokat is.

Szatmárnémeti környéke

Márk-Nagy János, a Szatmár megyei EKE-elnök az Avas-hegység nyugati felében lévő túraútvonalakat jelölte meg, mint könnyű útvonalakat, ahonnan Tamásváralja és Batarcs településekről indulhatnak el a kirándulni vágyók.

Első, piros ponttal jelzett szakasza a Várhegyre vezet, érintve a batarcsi pálinkafőzőket, a Csipás forrást és a Várnyerget. A Várhegyen találhatók a 13. században épült Tamásvár romjai. A Várhegyről visszaereszkedünk a Várnyeregbe, érintve egy kilátót, a Nagykormos csúcsot, a Kormosok nyergét és a Mosókút forrást, és végül a református templomnál lehet visszamenni a faluba. Ez kb. 5 kilométer hosszú utat jelent és 300 m tengerszint feletti magasságig megy fel.

Egy másik könnyű túraútvonal ugyancsak Tamásváráljáról indul, de nem a keleti, hanem nyugati irányba, és a Szarvaskőt célozza meg, Alszeget is érintve. Szarvaskő Halmihegy fölött helyezkedik el, és régi vulkáni lávafolyás maradványa.

Tamásváraljai kirándulás – Fotó: Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti Facebook-oldala
Tamásváraljai kirándulás – Fotó: Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti Facebook-oldala

A túrázok a tamásváraljai szőlőkön keresztül az egykori kőbányához jutnak, itt a köves út meredeken emelkedik, de szerinte a fáradságot kárpótolja a Tamásváraljára, a Várhegyre és a Kormosokra nyíló panoráma. Majd a szőlőst követően pár száz méteres enyhe emelkedő következik, éles kanyar után pedig a Szarvaskőhöz érünk, ahová meredek ösvény vezet fel. Innen különös alakú sziklaképződmények között ereszkedünk vissza a szőlőkhöz, Hosszúhátra egy természetes „kőlépcsőn” lehet eljutni, ahol egy kényelmes erdei úton sétálva jutunk vissza a kőbányához. Egy fiatal erdőn és utána gyümölcsösökön keresztül ereszkedünk vissza Tamásváraljára.

Továbbá az Avas-hegység nyugati felében, a Batarcsról induló útvonalat emelte még ki, ami a Kopasz Bábony (Măgura Bătarci) vulkáni kúpjának dombjára megy fel. Ez szintén vulkáni képződmény, ahol a lávafolyásokat is látni lehet, és bár ezek a dombok elég alacsonyak, nagyon szép kilátás nyílik a Szatmári-síkságra, szép időben látszik Szatmárnémeti és környéke is, illetve Ukrajnában a kárpátaljai Kárpátok főgerince. A Kopasz Bábony híres arról, hogy szigorúan védett magyar nősziromnak (vagy írisznek) a populációja nyílik a dombjain, ami április végén, május elején szokott virágozni. A túraútvonal elején azonban nincsenek jelzések, ezért érdemes túravezetővel végigmenni rajta.

Nehezebb túrák esetében a Szatmár megye keleti felében található Kőhát gerinc útvonalait ajánlotta, ahonnan a Kisköves vagy Kövesbérc nevű csúcsot lehet elérni, amely a megye legmagasabb pontja.

Nagyvárad környéke

Balogh Gy. László, a nagyváradi EKE-elnök a Nagyvárad környéki lehetőség közül, a Nyugati-hegységnek is nevezett Erdélyi-szigethegységet (Munții Apuseni) emelte ki, mert túrázó szervezetével gyakran kirándulnak ott.

Közepén helyezkedik el a Pádisi karsztfennsík, ami a magyar-román határtól 100 km-re található. Balogh szerint a szigethegységből bármelyik túrautvonalat is választanánk, különleges táj tárul elénk. Ráadásul legtöbbje jelölve van, tehát kicsi az esélye az eltévedésnek. A szigethegység natúrparkja például nagyon változatos, barlangok (Aranyosfői jégbarlang, kiskohi Medve-barlang), vízesések (Ördögmalom vízesés) és hatalmas erdős vidékek találhatók itt. A túrázók pedig 1500 méter feletti csúcsokat is útba ejthetnek, a Bihar-hegység a park központi magja. A park legmagasabb csúcsa, a Nagy-Bihar (Curcubăta Mare) 1849 méteres.

Túra Pádison – Fotó: Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti Facebook-oldala
Túra Pádison – Fotó: Erdélyi Kárpát-Egyesület – Szatmárnémeti Facebook-oldala

Ugyanitt található a pádisi Galbina-körút is, ami egyesek szerint a Nyugati-Kárpátok leglátványosabb helyszíne, amelynek megközelítése nem könnyű a Glavoi turista helytől (kamping), de nagyon megéri. A Galbina-szoros a bejárattól indulva körút formájában járható végig, körülbelül három óra alatt. A kanyon alján járható ösvény található, ami néha mészkő sziklapárkányokon vezet át, néhol lánc segíti a kapaszkodást. Az utolsó szakaszánál vaskampókon lehet csak lépkedni, láncba kapaszkodva a patak vize fölött, majd a visszatérő szakaszán a szikla tetején visz az ösvény. A látvány magáért beszél, ugyanis sziklafalak, búvópatakok és barlangok váltakoznak itt.

A nagy csúcsok megmászásával kapcsolatban viszont a túravezető megjegyezte, az útvonal kiválasztása előtt a túrázónak fontos ismernie saját határait. Sokan hiszik ugyanis azt, hogy jó kondiban vannak, majd útközben derül ki, hogy nem bírják, ezért végül vissza kell forduljanak.