„Fenyítésnek” indult, országos botrány lett a torjai iskola történelemtanárának önkényeskedéséből

Felső-Háromszék északnyugati szegletében, Torján járunk, Kézdivásárhelytől alig kilenc kilométerre. A négyezer fős község ebben az évben ünnepelte fennállásának 715-ik esztendejét, de nem ezért került be a hírekbe. A helyi általános iskolára most azért figyelt fel az ország, mert az egyik oktatóját, egy 39 éves történelemtanárt 24 órás őrizetbe vett szombaton a rendőrség, és azzal gyanúsítja, hogy legalább négy diákot bántalmazott az iskolában. Az ügyészség a Kicsi Antal Általános Iskola pedagógusa ellen azután indított eljárást, hogy az egyik, több napos orvosi ellátásra szoruló bántalmazott kiskorú orvoshoz fordult, az egészségügyi intézmény pedig pénteken értesítette a rendőrséget. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség szerdai közleményében fegyelmi eljárás indítását kérte az érintett iskolától. A fegyelmi bizottság hétfőn négy órától hallgatja ki az érintetteket.

Mi történt?

Múlt hét péntekén osztályfőnöki órája volt a hatodik osztálynak. Ekkor történt meg az az eset, amelyet Könczei Zita iskolaigazgató az eddigi kapott információk alapján elmesélt nekünk is. Elmondása szerint az osztályfőnöki óra előtti napon az egyik szülő azzal kereste meg a hatodik osztály történelem szakos osztályfőnökét, hogy gyermekét szóbeli bántalmazás érte az iskolában. (Iskolatársa a diák nővérét és édesanyját minősítette obszcén módon.) Az esetről felvétel is készült, ami az apuka, majd ezáltal a pedagógus tudomására jutott. A három diák hosszabb ideje tartó konfliktusa került tehát terítékre másnap az osztályfőnöki órán. Az igazgató szerint az iskola vezetése pontosabb részleteket csak hétfőn, a négy órai fegyelmi bizottság után fog tudni az esetről, amikor az érintetteket mind meghallgatják.

"Annyit már tudunk, hogy a tanár az osztályfőnöki órán kérdőre vonta a gyerekeket, majd »barackot« adott az egyik gyereknek, a másik kettő fejét pedig enyhébben megcsapta

– részletezte az igazgató. Kiemelte, hogy az osztályfőnöki óra után volt még egy magyar óra is, ezután a fejbe kólintott gyerek hazabiciklizett. Tehát látszólag úgy tűnt, hogy minden “rendben” van.

A délután folyamán pedig a szülők nem keresték meg sem az igazgatót, sem pedig az osztályfőnököt, hanem autóba ültek, és "egyenesen Sepsiszentgyörgyre mentek a törvényszéki orvoshoz, aki értesítette a hatóságokat" – panaszolta az igazgató.

Könczei Zitát péntek este hat óra körül hívta fel a körzetért felelős rendőr, aki a hatodikosról azt állította, hogy “az iskola egyik tanára annyira megverte, hogy kórházba került”. Az igazgató a beszélgetést követően felhívta a kérdéses pedagógust, hogy megtudja, mi történt.

"Ő sem tudott arról, hogy hova fajult ez az egész történet, és jött a hétvége. Nyilván megint nem tudtam arról, hogy szombaton bizonyos szülőket behívtak a gyerekeikkel együtt a szentgyörgyi rendőrségre. Tőlük vallomást vettek, a pedagógust pedig letartóztatták, 24 óráig fogva tartották. Erről vasárnap szereztem tudomást. Ekkor értesítettem a főtanfelügyelőt” – ecsetelte az igazgató. Hétfőn a rendőrök az igazgatót is megkeresték, és elkezdték a kivizsgálást. Aznap az iskola vezetése is tanácskozott, illetve követve a szabályokat, ők is vizsgálatot indítottak.

“Kedden viszonylag csend volt az iskolában, szerdán azonban berobbant az ügy, mert megjelent a sajtóban a rendőrség tájékoztatója. Erre ráharaptak az újságírók, és elárasztották az iskolát. Persze, szeretném, hogy kiderüljön az igazság, és gyerekpárti vagyok, de valahogy úgy érzem, hogy nem kellene ennyire eltúlozni ezeket a dolgokat. Meg kellene várni, hogy kiderüljön, mi is volt az ügy hátterében. Utána majd a hibások megkapják a méltó büntetésüket. Emberek vagyunk, hibák történnek, de nem történt akkora nagy dolog. A gyerek azért nem jött azóta iskolába, mert nem ebben a közösségben szeretné folytatni a tanulmányait. Megkeresett az édesapja, és közölte, hogy el szeretnék vinni a gyereket. Egy kézdivásárhelyi iskolába íratják be”

– nyilatkozta nekünk az igazgató, akitől megtudtuk, hogy a pedagógusnak a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban is van katedrája. A szülők így a Turóczi Mózes Általános Iskolába íratták be gyermeküket, ide fogják ezután ingázás útján vinni-hozni a bántalmazott gyermeket.

Nem ez volt az első eset…

Az igazgató érdeklődésünkre hozzátette, az iskolában nincs iskolapszichológus és még egyetlen bántalmazást sem jelentettek. Hozzájuk nem érkezett panasz a szülők részéről, és senki nem mondta azt a tanárok részéről sem, hogy a történelemtanár agresszíven viselkedne a gyerekekkel. "Sőt, elég sokan szeretik. Amikor bementem a hetedik osztályba, az egyik gyerek megkérdezte, hogy mi lesz a tanár bácsival, mert ő a kedvenc tanára" – tette hozzá az igazgató.

Az igazgató azonban kérdésünkre nem rejtette véka alá azt sem, hogy nem csak szeretettel beszélnek a diákok a tanárukról, hanem agresszorként is. Amikor a többi diák bántalmazásáról kérdeztük, amelyek szóban eljuthattak hozzá, azt válaszolta:

“Ezekről a jelenségekről most az eset után inkább értesülök. Mondják a gyermekek, hogy a tavaly, tavalyelőtt ők is kaptak”

– válaszolta kérdésünkre az igazgató.

Az igazgatóhoz hasonlóan pedig a falubeliekkel szóba állva szintén elő-elő bukkannak történetek. Egyesek arról számolnak be, hogy a “termetes” tanár az ők gyermeküket is bántalmazta: a fülüket cibálta, taslizta vagy a gyűrűjével kujakolta. Olyan gyerek is volt, akit szóban alázott meg diáktársai előtt az öltözete miatt. Két fiatal torjai srác pedig egészen megrázó történetek mesélt. Kettőjük közül az egyiket szintén bántalmazta a tanár, őt is fejbe vágta az aranygyűrűvel. Ennél azonban durvább volt, amikor

az egyik iskolatársuk kapott akkora taslit a tarkójára, hogy lefejelte az iskolapadot és elindult az orrából a vér.

Nem jelentették a történteket, mert főleg az idősebb generáció tagjai úgy vélték, hogy ha ők kibírták, hogy bántalmazták őket a tanárok, akkor a mostani gyerekek is kibírják. Amúgy meg általános vélekedés a falubeliek körében, hogy a “gyerekek rosszak” vagy “csak azok a gyerekek kapnak verést, akik rossz dolgot követnek el”. A gyerekek pedig, ha félnek, nem akarnak további problémákat, nem szólnak senkinek, különösen akkor nem, ha szüleik sem az ő pártjukat fogják, és talán nem csak az iskolában, de otthon is pofont kapnak, ha bevallják, mi történt.

Ezek a tanárok és a szülők által “rossznak” mondott cselekedetek rendszerint hétköznapi dolgok: beszélgetések órán, telefonozás, papírrepülő dobálás, vagy éppen figyelemzavar okozta viselkedési problémák. Ezekért járt a “fegyelmezés” széles skálája, mondják azok a diákok, akik utánam rohantak, amikor az igazgatói irodából kijöttem. Körülvettek, jelezvén, hogy nem titkolt céljuk “jó dolgokat mondani a tanár úrról”.

Amikor ugyanis az egyik szülővel való rövid beszélgetésem után az iskola igazgatói irodája felé kalauzolt az egyik diák, és közben többen mesélni kezdtek a tanár fegyelmezési szokásairól, a “tanárpárti” diákok is felfigyeltek rám, és csakhamar megpróbálták elhallgattatni társaikat: “Hallgass! Megmondták, hogy senkivel ne álljunk szóba!” Ugyanezek a diákok az iskola épületéből kijőve, a kertben tovább mesélték, hogy mennyire jó a történelemtanár és nélküle nem tudják, hogy mi lesz az olimpiákkal és más iskolai programokkal.

Látszott rajtuk, hogy őszintén bántja őket a tanár sorsa, szeretik és aggódnak érte, talán jobban is, mint saját diáktársaik sorsa iránt. Ezek a diákok voltak ugyanis azok, akiket feltehetően sosem bántott a tanár. Magukat ezért könnyebben helyezték a másik, a “jók” térfelére – szóban és grimaszokban is elhatárolódhattak azoktól a társaiktól, akik számukra érthetetlen okok miatt nem követték a szabályokat, azaz “rosszak” voltak órán vagy szünetben. Sokan közülük pedig biztosak is voltak benne, hogy a hatodikos diák is azért kapott, mert csúful beszélt a tanárral.

A falubeli felnőttek szintén valami hasonlóban hisznek, hogy biztosan a diák hozta ki a sodrából valamivel a tanárt, amikor azzal próbálják nyugtatni magukat, hogy a gyermekeknek “nem fáj annyira”, “hamar elfelejtik”, a tanárt pedig – bár elismerik, hogy túl messzire ment, mert “indulatos” –, de ennek ellenére továbbra is nagyon jó tanárnak tartják.

Torjai felnőtt beszélgetőtársaim közül egyébként szinte mindannyiukat bántalmazták annak idején az iskolában. A legnépszerűbb módszer a körmös volt. Ilyenkor a tanár vonalzóval ütött rá a gyerekek körmére, de egyesek fejét is verték már bele a táblába – s amikor ilyeneket meséltek, a torjaiak gyorsan hozzá is tették, hogy “akkor még más idők jártak”. Még akkor is, ha közben nem csak régi tapasztalatok vannak: tudnak arról is, hogy egyes tanárok néha manapság is alkalmaznak fizikai agressziót a "rossz diákok" megfenyítésére.

Nem akartak volna ügyet csinálni belőle, de a tanár túl messzire ment

A faluban felkerestük a hatodikos diák szüleinek házát is, akik nem szerettek volna nyilatkozni. A diák nagyapja és szomszédja azonban szóba állt velünk. A nagyapa bevallotta, hogy jóban van a tanárral, rosszat nem tudna mondani róla, és elnézte volna, ha a gyereket fizikailag fegyelmezi. Valamint unokája sem szerette volna, hogy a szülők megtudják, hogy bántalmazta az osztályfőnöke, megpróbálta eltitkolni.

“De annyira megütni egy gyereket, hogy feldagadjon a feje? Ez azért már túlzás… Mi lett volna, ha valami maradandó sérülése lesz ebből?”

– fejtegette a nagyapa.

A gyerek fején lévő duzzadást azonban a szülők is észrevették, és a marosvásárhelyi származású édesapa, aki a torjai hallgatásban nem volt cinkos, az édesanyával együtt orvoshoz vitte a gyermeket. Az orvos pedig a nagyszülő szerint nem akarta annyiban hagyni a dolgot, így rendőrségi ügy lett belőle.

A szülők idős szomszédja pedig azt mesélte, hogy a gyermeket azért vitték a kézdivásárhelyi kórház helyett a szentgyörgyibe, mert úgy tudja, a tanár jóban van a helyi rendőrséggel. Egyébként meg a hatodikos diákot csendes, jó természetű gyereknek írta le, akire amúgy nem lehetne azt mondani, hogy “rossz gyerek” lenne. Szerinte, ha a “nagyok” is csinálnak rossz dolgokat, akkor a “kicsiktől” miért várnák el, hogy tökéletesek legyenek.

A kollégák és a szülők egy része is a tanár pártján áll

Egy kis közösségről, kis tanári közösségéről lévén szó, a Kicsi Antal Általános Iskola pedagógusai és az iskola szülői bizottságának egyes tagjai nem meglepő módon a bántalmazott diákok helyett a történelemtanár mellet álltak ki. A szülői bizottság tagjai petíciót is indítottak az oktató mellett – ezt egyelőre a négyezres falu központjában eddig 22-en írták alá az egyik boltban.

A tanárok pedig készséggel álltak a sajtó rendelkezésére, hogy pozitív dolgokat soroljanak fel kollégájukról. Ők az iskola tanári szobájában kívántak nyilatkozni a Transtelexnek. Eleinte jelen volt a bántalmazással vádolt tanár is, akit előző nap a Pro Tv hiába “üldözött”, nem tudta szóra bírni. Egészen addig úgy tűnt, hogy nyilatkozni fog számunkra, amíg szóba nem került a gyűrűs kujakolás. A tanár kézmozdulattal jelezte, hogy a hatodik osztályos diákjait osztályfőnöki órán hogyan legyintette meg, majd felkapta a táskáját és elviharzott a tanári szobából. A tanáriban maradt kollégái vették védelmükbe: így Kádár Mária román-földrajz szakos tanárnő, aki már a tanár pedagógus édesanyjával is együtt dolgozott, valamint a sporttanár, akivel négyéves koruk óta ismerik egymást, és a szüleik is komák.

“Azt hiszem, órája van. Idegállapota olyan, hogy inkább nem beszélget, vagy nem szeret beszélni. Tegnap itt voltak a tévések és ez felkavarta”

– értékelte a helyzetet a tanárnő, aki szerint a tanárt a rendőrök egy gyilkossal zárták össze 24 órára, pedig közel sem ugyanaz a tettük.

Kádár Mária elmondása szerint kollégája egyébként sem arról ismert, hogy agresszív lenne, a tanítványai szeretik. “Soha egy diákom sem panaszkodott rá, hogy órán agresszív lett volna, vagy kiabált volna, vagy Isten ments, verekedett. Csak sajnos most így van beállítva, hogy a legnagyobb verekedő. Barátságos, segítőkész, jóhiszemű, köztiszteletet élvező személy családostól együtt, csak vannak rosszakarók, irigyek, akik mellébeszélnek. Gyerekközpontú oktató. Pluszban rengeteg tevékenységet szervez a gyermekeknek. Elkezdve versenyekről, kirándulásokról, fát ültetnek stb.. Hobbiként nyulakat tenyészt: a gyerekek elmennek hozzá, megmutatja nekik és elmondja, hogyan kell nevelni, sőt, aki nagyon szeretné, még nyúlfiat is ad neki. Nem beszélve arról, hogy a szülei is pedagógusok, akiket a világon mindenki szeret” – sorolta a tanárnő. Majd arra is kitért, hogy szerinte felnagyítják a történteket, és a szülőket hibáztatta a történtekért:

“Feltűnő, hogy a gyerek az osztályfőnöki óra után még egy órát ott ült az iskolában. Ott még nem kellett elvinni, nem kellett orvost hívni, nem kellett semmilyen elsősegélyt nyújtani, haza tudott menni. Aztán nem tudom hány óra múlva csak egyet gondoltak, és a megyei kórházig vitték. Ha a gyerek olyan súlyos állapotban lett volna, egy szülő a legelső orvoshoz viszi. (...) Akik benne voltak ebben a konfliktusban, azokat a gyerekeket fegyelmezte. Az egyik gyerek azt mondta, hát nekem a fülem megfogta, de én el is felejtettem, nem fájt. A másik gyerek azt mondta, hogy hát én is kaptam így a fejemre, de nekem nem fájt. Akkor egy másik gyerek azt mondja, hogy én el is felejtettem már. Ez pénteken történt, és szombaton azt mondják a gyerekek, hogy nem is tudják, hogy mi történt, mert az semmi sem volt.”

Azt is kifejtette, hogy a tanár valójában a gyerekek közötti konfliktust próbálta meg megoldani. "Viszont ez a sértett fél, a gyerek, még akkor is csúnya szavakat használt, és nyilván akkor úgy gondolta, hogy a fegyelmezés abban áll, hogy fogd be a szád, hogy ne beszélj így!, és hozzá ért a fejéhez. Hát mit tett volna?” – tette hozzá a tanárnő, aki szerint a történelemtanár nem indulatos, és nem is lehet kihozni a sodrából. Kádár Mária ezután még megpróbálta visszahívni nyilatkozni a történelemtanárt is, de nem járt sikerrel.

Mit gondolnak a diák- és pedagógus szövetségek?

Az eset kapcsán először a Kovászna Megyei Középiskolások Szövetségét (Kovakö) kerestük meg, akik abbéli reményüket fejezték ki, hogy nem kell az év legdurvább Kovászna megyei diákokat érintő témájában állást foglaljanak. Országos szinten kerestünk tehát választ, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségénél (MAKOSZ), akik tőlünk értesültek az esetről, de azt ígérték, utánanéznek a részleteknek. A román diákszövetséghez is fordultunk, amelynek az elnöke szerint van is véleményük a témában, de egyelőre sem nekünk, sem másnak nem mondták még el. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségtől (RMPSZ) annyit sikerült megtudunk, hogy természetesen “sajnálatosnak tartják az ilyen eseteket”, bíznak a hatóságokban és elutasítják az erőszakot.

Kiss Imre, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség vezetője szerint az elmúlt évben 2-4 ismert bántalmazási esetről tudnak a megyében. Ez országos viszonylatban kevésnek számít, nem jellemző a megyére, hogy a tanárok a diákokat fizikailag bántalmaznák, de azért előfordulnak esetek. “Ha az emberek visszafognák magukat, akkor nem történne meg. Hiába mondjuk, hogy soha többé nem lesz ilyen, mert eddig is voltak ilyenek” – válaszolta a kérdésünkre, hogy véleménye szerint mennyire elszigetelt jelenségről van szó.

Mi lesz most a torjai tanárral?

Hétfőn négy órakor ül össze a fegyelmi bizottság, meghallgatja az érintetteket, és bárki mást, aki az intézményen belül dolgozik, illetve a diákokat is szülői felügyelettel, mert mint már említettük, nincs iskolapszichológusuk.

Kérdésünkre, hogy az igazgató által megismert korábbi bántalmazási esetek is megjelennek majd a fegyelmi bizottság előtt, Könczei Zita azt válaszolta, hogy olyan értelemben igen, hogy igyekeznek tiszta vizet öntenek a pohárba, és tisztázzák, hogy mi volt az egész ügy hátterében, meg egyáltalán, hogy milyen helyzetek voltak már korábban.

A fegyelmi eljárásnak pedig megvan a maga módszertana, szabályozva van, hogy milyen esetekre milyen büntetést szabhat ki az iskola, hogy milyen következménye lehet egy esetleges bántalmazássorozatnak, de az igazgató nem szeretett volna jóslatokba bocsátkozni: “egyelőre várjuk meg, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye” – jelentette ki.