Magyar Péter Robert Ficóval tárgyalt telefonon, a Beneš-dekrétumokra hivatkozó jogszabály hatályon kívül helyezését kérte tőle

„Most tettem le a telefont Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Világosan elmondtam neki, hogy akkor tudunk bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva”, posztolta a Facebook-oldalán Magyar Péter.

A Tisza Párt elnöke azt írta, megerősítette a szlovák miniszterelnöknek, hogy a Tisza-kormány dolgozni fog a magyar–szlovák kapcsolatok erősítésén és a Visegrádi Együttműködés újjáépítésén, de Magyar szerint ezt meg kell előzze a fenti kérdések tisztázása és rendezése.

„Hangsúlyoztam Robert Fico számára, hogy a mindenkori magyar kormány számára a legfontosabb prioritás a szlovák-magyar viszonylatban a magyar honfitársaink jogainak védelme”, írta.

Magyar Péter hozzátette, abban állapodott meg Robert Ficóval, hogy a soron következő Európai Tanács alkalmával személyesen folytatják a tárgyalásokat Brüsszelben.

Peter Pellegrini szlovák államfő decemberben írta alá a büntető törvénykönyvnek azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását. Ez lényegében azt jelenti, hogy börtönt kaphat Szlovákiában, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat.

Szlovákiában decemberben a magyar közösséget különösen érzékenyen érintő vita zajlott a Beneš-dekrétumok kibeszélhetőségéről és az azok által teremtett jogalap alapján végrehajtott földelkobzásokról. A Telexen is részletesen foglalkoztunk a témával, amelynek lényege, hogy a második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapját jelentik, annak ellenére, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát.

Az elkobzásos szabályok a Beneš-dekrétumokhoz nyúlnak vissza, de a dekrétumok alapján az emigráns Szlovák Nemzeti Tanács adott ki erre vonatkozó rendeleteket a háború végén. Több esetben nem vitték végig az elkobzásokat, ezeket pótolná most, évtizedekkel később a szlovák állam. Ez a magyar közösséget is érinti, Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági és külügyminiszter azonban éves parlamenti bizottsági meghallgatásán jelezte, a feszültségpontnak tartott Beneš-dekrétumok kérdését úgy akarták elővenni, hogy reális esély legyen lezárni az ügyet. Szerinte úgy viszont nem érné meg újranyitni a kérdést, ha ezzel a korábban „lezárt konfliktuspontok” is újra kinyílnának, de jó lenne, ha a magyarság szempontjából érzékeny ügyek „nem képeznék a szlovák belpolitikai csatározások tárgyát”. Az ügyről itt írtunk részletesen.

Magyar Péter az április 12-i országgyűlési választáson aratott Tisza-győzelem után másnap megtartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a szlovák 360tka hírportál kérdésére válaszolva azt mondta, nem fog megalkudni a Beneš-dekrétumok kérdésében. Magyar kitért arra, hogy Robert Fico Orbán Viktor közeli szövetségese volt, és valószínűleg lesz is, de szerinte a szlovák és a magyar kormányfőnek törekedni kell az együttműködésre, a Szlovákiában élő magyarok miatt különösen.

„Ha nem akarnék jó viszonyban lenni, akkor is jó viszonyban kell lennem a szlovák vezetéssel.” De ehhez rendezni kell bizonyos dolgokat, hangsúlyozta április 13-án Magyar.