Orbán Viktor digitális honfoglalást hirdetett, a nagystratégiája pedig már csak annyi: Magyarország nagy és gazdag lesz

• Orbán Viktor azt mondta, hogy nyolc hónappal a választások előtt a saját belső felméréseik azt mutatják: ha most vasárnap lennének a választások, akkor 106 egyéni körzetből 80-at a Fidesz nyerne. De ő ezzel nem elégszik meg, többet szeretne.
• Elárulta, mi is az ő nagy stratégiája, amit tavaly lengetett be: hogy Magyarország nagy és gazdag legyen.
• Elismerte, hogy nem mindenkinek való a Harcosok Klubja, így bejelentette a Digitális Polgári Körök elindítását, hogy kezdjenek valamit a megváltozott digitális térrel. Digitális honfoglalásra van szükség szerinte.
• Az első digitális polgári kört már meg is alapították. A miniszterelnök szerint ennek van választási jelentősége, de jóval túlmutat azon.
• Arra jutott, hogy regionális békeszövetségeket kell kötni azokkal, akikkel lehet, ebben pedig szerinte jól állnak.
• Abból lett orosz-ukrán háború, hogy Ukrajna uniós csatlakozását rosszkor jelenítették meg.
• Két éve Tusványoson arról beszélt, hogy két nap van az égen: Kína és az USA. Az orosz-ukrán háború után harmadikként Oroszország is csatlakozott a világ nagyhatalmai közé szerinte.
• Amíg nem tudják hazahozni a visszatartott uniós pénzeket, addig nem szavazzák meg az uniós költségvetést. Azt is mondta, hogy a Tisza Párt haza tudná hozni a visszatartott uniós pénzt, de cserébe támogatnák a háborút, és nem szabad megengedni, hogy a Tisza és a DK kormányra jusson.
• Orbán Viktornak most az a terve, hogy jövőre kormányzati ciklusnyitó előadást tartson Tusványoson.

Németh Zsolt szokás szerint bejelentette, mikor lesz jövőre Tusványos: 2026. július 21-26. között. „És reméljük, hogy egy ciklusnyitó beszédet hallunk majd Orbán Viktortól”, mondta.

A miniszterelnök kedvenc fagyija a puncs, mert már abban a korban van, „amikor az ember romantikázik, és visszavágyik a régi ízekre”.

„Azt tudom mondani, hogy még az elején vagyok, nem választottam” – mondta arra a kérdésre Orbán Viktor, hogy ki a példaképe.

Orbán nem emlékszik az óvodai jelére, de „a rosszindulatúak szerint nyilvánvalóan a szalonna”.

„Kétszer játszottunk vb-döntőt, sosem szabad alább adni” – mondta arra a kérdésre, hogy kinyeri a 2026-os foci-vb-t. Azt nem állítja a miniszterelnök, hogy 2026-ban már ott lesz a döntőben a magyar fociválogatott, de „még az én életemben el kell következnie, és szentül hiszem, hogy ez el fog következni”.

Orbán arról beszélt, hogy ha Ursula von der Leyen lenne, akkor „egy döntést hoznék azonnal, és lemondanék. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni”. De amúgy a tagállami jogköröket állítaná vissza, Ukrajnát meg nem venné fel az unióba.

Tőkés László hosszú válasza után először éjszakai élményéről, közös éneklésről és homályos emlékekről beszélt Orbán Viktor, aztán válaszolt pár közönségkérdésre.

Tusványos politika vagy fesztivál? Tusványosban az a jó szerinte, hogy egy nagy egész, és mindkettő belefér. „Nem okoskodni kell, hanem élni, benne meg meg”.

A nemzeti közösséghez tudnak-e csatlakozni a fiatalok? Kétfajta fiatal van Orbán szerint: az egyik gondolkodik ezen a kérdésen, a másik nem. Orbán szerint a nemzeti érzelmű fiatalok a Jóistentől elrendelt adottságnak veszik, hogy magyarok, és ebbe bele kell állni.

A kormánynak azon kell dolgoznia szerinte, hogy Magyarországon és Erdélyben is legyenek magyar fiatalok. Úgy látja: a fiatalok nem szeretik, ha ajándékként kapnak valamit, inkább esélyt szeretnének.

Áttörésnek tartja, hogy 18 évesen minden fiatal a saját otthonának tulajdonosa lehet.

Orbán szerint egyetlen nyugat-európai országban sincs ilyen, de nálunk mostantól így lesz. Munkáshitel, diákhitel, önálló otthon, 25 év alattiak szja-mentessége, CSOK, gyerekek után járó adókedvezmény, sorolta a fiatalokat érintő kormányzati intézkedéseket.

Mi is feltettünk egy kérdést Orbán Viktornak egy cetlin, de Németh Zsolt ezt nem találta eléggé érdekesnek, így azt nem olvasta fel. A miniszterelnököt arról kérdeztük, milyen volt ennyi év után újra fapados járaton utazni, amikor pár hete feleségével, Lévai Anikóval Budapestről Brüsszelbe repült.

Ki a példaképe, mi volt a jele az óvodában, melyik a kedvenc fagyija, mi volt a kedvenc gyerekkori játéka, ki nyeri a 2026-os foci-vb-t, és Tusványos fesztivál vagy politikai rendezvény? Ilyen kemény közönségkérdésekre kell válaszolnia Orbán Viktornak és Tőkés Lászlónak.

A 444 szúrta ki Orbán Viktor beszédének internetes közvetítésében, hogy a miniszterelnök beszédének hátulján a kinyomtatott Nemzeti Sport van. Orbán Viktor nagy rajongója a sportlapnak, valószínűleg így olvasta az elmúlt napokban, a lapokat pedig újrahasznosította.

„Megmondtam, nem lehet eldönteni, hogy a pap vagy a politikus fog prédikálni” – mondta Németh Zsolt, miután befejezte Orbán Viktor a beszédét.

Jönnek a közönségkérdések, a Telex helyszíni csapata is küldött kérdést. Hamarosan kiderül, felolvassák-e. Igaz, Németh Zsolt rögtön jelezte, hogy nem kötelező minden kérdésre válaszolni.

A kereszténység és politika viszonyában három stáció van:

1. Amikor a világ hívő volt.
2. Az élő hit zsugorodik, de a keresztény kultúra koordináta-rendszere azért továbbra is megvan: mi a bűn, mi az erény, mi a megbocsátás, ki a férfi és a nő. "Itt van ma Közép-Európa.
3. Zéró kereszténység, amikor a kereszténység már nem koordináta-rendszer, kiszorul az országok életéből. Az átbillenési pont, amikor törvényi erőre emelik az azonos neműek házasságát. Ebben van a Nyugat, mondta.

Orbán szerint a gyerekeknek meg kell tanítani azt, ha magyarok, akkor feladat van: nemet mondani arra, amire nincs szükség, megőrizni azt, ami van.

„Miért Közép-Európáé a jövő? A migráció miatt” – tért át ígérete szerint az utolsó nagy témára a miniszterelnök. Szerinte Nyugat-Európa nem tudta megvédeni magát a migrációtól, nem szólalt meg az ottani vezetők fejében a vészcsengő, ezért a régi, jól ismert hazájuk nem létezik többé.

A nyugat-európai nagyvárosokban már megtörtént a lakosságcsere Orbán szerint, de Európa továbbra is migrációs célpont marad, és fontos változás, hogy mára itt kész fogadóközösségek vannak. Állítja: nem fogja tudni megvédeni magát Európa, ha megindul Afrika is a felmelegedés miatt.

Tíz év múlva a magyar miniszterelnök legfontosabb feladata szerinte az lesz, hogy a nyugati határokat is megvédje a migrációtól.

De miért nem tudta megvédeni magát Nyugat-Európa? – tette fel a kérdést. A kereszténységben kell keresni a választ szerinte.

„Ha elveszted a kereszténységet, elveszted a nemzetet is” – jelentette ki Orbán, és a magyar Alaptörvényre hivatkozott, amely elismeri a kereszténység nemzettartó erejét. Ezt szerinte Nyugat-Európában nem értették, és most már kezdik ugyan kapisgálni, de késő.

A nagy stratégia kérdései: honnan lesz ember, honnan lesz pénz, honnan lesz tudás, hogyan leszünk képesek önvédelemre, hogyan ne tudjanak kihagyni minket a nemzetközi nagy döntésekből. Orbán szerint emberimport itt nem lesz, csak családbarát nemzet. Majd elmondta, hogy milyen gazdasági döntéseket hoztak az utóbbi időben (szja-mentesség két gyerek után, 3 százalékos kamat az első lakásra).

Mi is az, hogy magyar nagystratégia? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, de azt ígérte, hogy rövid választ ad a meleg miatt.

Abból indul ki a nagystratégia, hogy 1920-ban legyőztek bennünket, és az ellenségeink úgy döntöttek: Magyarország kicsi és szegény lesz. A nemzetstratégia lényege, hogy ezt megváltozassuk, és Magyarország nagy és gazdag legyen.

A fordítóknak azt javasolta Orbán, hogy itt a big helyett a great kifejezést használják, és példaként Donald Trump jelmondatát idézte: „Make America Great Again”.

A miniszterelnök szerint van egy föderalista mesterterv Brüsszelben, aminek az a célja, hogy hatásköröket vegyen el a tagállamoktól. Az unió költségvetési gazdálkodása pedig már csak hadigazdálkodással és hadikölcsönökkel tartható fenn, mondta.

„Az elmúlt tíz évben Angliát kiengedtük, Ukrajnát meg fel akarjuk venni. Ez gazdaságilag őrület, de van benne rendszer”, mondta, majd meg is magyarázta: azért, mert Anglia föderalista, sosem járulna hozzá egy Európai Egyesült Államokhoz, Ukrajna viszont igen.

Az Európai Unió jelenlegi vezetése az Egyesült Államokkal mindig a legutoljára és a legrosszabb megállapodásokat fogja kötni, mondta Orbán Viktor. Szerinte az unió vezetése kényszerpályára helyezte az Európai Uniót a rossz döntéseivel, és ez kereskedelmi háborúhoz vezet, amit nem nyerhetünk meg. Mi a megoldás? Vezetőváltásra van szükség az Európai Unióban..

Arról is beszélt a magyar kormányfő, hogy mindeközben az USA kegyeit keresve megromlott az Európai Unió és Kína kapcsolatai is. Miután a távozó USA gazdasági és háborús szerepét Brüsszel akarja betölteni Ukrajnában, kizárttá vált az is, hogy normalizáljuk a kapcsolatot Oroszországgal. Orbán úgy látja: Brüsszel hidegháborúba készül Kínával és az USA-val, és forró háborúban áll Oroszországgal.

Orbán beszélt az uniós pénzekről is. Azt mondta, ennek a felét hazahozták, „ott van a számlákon”, de kell a másik is. „Az is meglesz”, mondta, mert az új hétéves költségvetés egyhangúságot igényel, de amíg nem kapja meg Magyarország a pénzt, ők ezt a költségvetést nem szavazzák meg. Majd arról beszélt, hogy a Tisza és DK is azt állítja, ők hazahozzák ezt a pénzt. A miniszterelnök szerint ez így is lesz, mert ezek a pártok megegyeztek Brüsszellel: a pénzért cserébe támogatják majd a háborút, a genderideológiákat, eltörlik a rezsicsökkentést. „Lesz pénz, a szuverenitásunkért cserébe. Azt javaslom, inkább hozzuk haza mi”, mondta.

Az Európai Unió eldöntötte, hogy háborúba megy, és akkor is támogatja Ukrajna támogatását, ha az USA kiszáll, folytatta Orbán Viktor. Ezzel szemben szerinte Magyarország arról döntött, hogy nem megy háborúba és nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását.

Állítja: az Európai Unió azt akarja, hogy a magyarok is részt vegyenek a háborúban, és ennek érdekében ukránbarát és Brüsszelbarát kormányt szeretnének hatalomra juttatni Magyarországon.

„Mi pedig eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen”

– jelentette ki.

Orbán szerint az unió következő költségvetése háborús költségvetés, a pénzek 20 százaléka Ukrajnába megy. Egy olyan költségvetésnek tartja, ami le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén, és a fő célja, hogy Putyin megbukjon Oroszországban, és visszatérjenek a jelcini liberális idők.

Azt is mondta, hogy Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, ezért a bemutatott tervezetet nem fogadja el, de a 2026-os választásig nem is nagyon lesz napirenden a kérdés.

De lesz-e európai háború? – tette fel a kérdést Orbán, aki szerint ez egy valóság. „Európai háború nem lesz, hanem van. Az orosz-ukrán háború egy európai háború”. A miniszterelnök szerint Európa 2014 óta (krími háború) játszik a tűzzel, a pokollal.

„Az a gondolat, hogy Ukrajna tartozhasson a nyugathoz, az valójában a nyugat és Oroszország közötti erőegyensúly felbomlását jelenti. Ez pedig a résztvevők számára mindig egzisztenciális válság, így is fognak rá reagálni.” Orbán szerint a nyugat ezt nem értette meg, elindított egy háborús spirált azzal, hogy elfogadta Ukrajna törekvését arról, hogy a nyugathoz tartozzon. Így aztán „a háborút egy jó szándék is kiválthatja, ha az rossz helyen jelenik meg”. Ukrajna uniós csatlakozását rosszkor jelenítettük meg, aminek vége a háború lett, mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint ha nem lesz globális rend, akkor csak regionális túlélési zónák lesznek, és az a kérdés, hogy milyen lesz az európai zóna 5-10 év múlva.

Ha ki akarunk maradni a háborúból, Orbán Viktor szerint öt szabályt kell betartani:

1. „Ne legyünk kiszolgáltatottak, jó kapcsolatókat ápoljunk a világ minden nagy erőközpontjából!” Orbán szerint rendben vagyunk az amerikaiakkal, az oroszokkal, a kínaiakkal, az indiaiakkal és a türk világgal, de nem vagyunk rendben Brüsszellel.
2. „Legyen erőnk megvédeni magunkat!” Itt még sok teendő van a miniszterelnök szerint, de felsorolt pár eredményt.
3. „A válságálló képességek kifejlesztése, önellátási képesség” – hadiiparban, energiában, élelmiszeriparban és a digitális képességekben fontos leginkább ez szerinte. A mesterséges intellingecia megjelenése mindent megváltoztat, és az is kiderült mostanra Orbán szerint, hogy ezt a kérdést nemzeti hatáskörben kell kezelni. Azt mondta: a mesterséges intelligencia versenyébe önállóan kell bekapcsolódni, és a cél, hogy regionálisan meghatározó szereplők legyünk.
4. A humánerőforrás – GDP arányosan a legtöbbet költjük a felsőoktatása, a szakképzésben is versenyképesek vagyunk, és több egyetem ott van a világ élvonalában.
5. Hosszú távú, nemzedékeken és politikai ciklusokon átívelő terv. Orbán szerint nemzeti egyetértésre van szükség abban, hogy nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba, ott kell lenni a nyugati és keleti gazdaságokban is. A cél az egyensúly a világgazdaságban.

Mi következik ebből a magyaroknak? – kérdezte Orbán. „Csigavér, higgadtság, stratégiai nyugalom”, mondta a miniszterelnök, aki szerint Ukrajnát akkor sem lehet behozni az unióba, ha Brüsszel a feje tetejére áll. Emellett szerinte erőfeszítéseket kell tenni a békéért – ő ezt szerinte meg is tette akkor, amikor tavaly Zelenszkijjel találkozott. Orbán szerint „regionális békeszövetségeket kell kötni azokkal, akikkel lehet”, ebben pedig szerinte jól állnak. A miniszterelnök szerint fel kell készülni a háborúból való kimaradásra, mert „kimaradni tudni kell”, nem elég csak deklarálni.

Nincs biztos válaszunk, mondta Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy lesz-e világháború. Szerinte Donald Trump megválasztásával csökkent az esélye, de továbbra se lehet kizárni.

„A vihar előszelét nem mindig követi vihar, de vannak baljós árnyak” – fogalmazott a miniszterelnök. Ilyen baljós előjel, hogy a világháborúk előtt mindig erősödik a rivalizálás a nagyhatalmak között. Ma azt látja, hogy három nap van az égen, miután az orosz-ukrán háború után visszakerült Oroszország is Kína és az USA mellé.

A másik előjel, hogy minden világháború előtt erősödnek a fegyveres konfliktusok. 2010 óta megduplázódott az államokat is magába vonó konfliktusok száma, tette hozzá. Minden nagy háború előtt felerősödik a fegyverkezési verseny is. 1990 és 2025 között másfélszer annyit költünk hadászatra, ennyivel nőtt a száz legnagyobb fegyvergyártó cég forgalma.

További előjelnek tartja a miniszterelnök a blokkosodást. Tíz év alatt ötszörösére nőtt a szabadkereskedelemben a világkereskedelmi korlátozások száma, hozott egy újabb adatot, majd a baljós előjelek közé sorolta a migrációt is.

„A világháború esélye folyamatosan nő” – zárta a gondolatmenetet.

Ötödik aktualitás: mit nyertek a magyarok Trump győzelmével? – tette fel a kérdést. Orbán szerint azt, hogy megszüntették a Magyarországgal szembeni politikai diszkriminációt, be tudják fejezni Paks II.-őt, és új beruházások is jönnek.

A miniszterelnök ezután azt mondta, el lehet búcsúzni a felületes érdeklődőktől és a sajtótól, mert most ugrik bele a beszéde közepébe.

A „tiszás digitális agresszió” ellen már létrehozták a Harcosok Klubját Orbán szerint, de kiderült, hogy nem mindenkinek való a harc. Van, akinek kifejezetten elege van a konfliktusokból, és békét akar. „Kell egy tér, egy támasz, kell sok digitális polgári kör.”

A digitális polgári körnek a nemzei szuverenitás szempontjából is van jelentőssége a miniszterelnök szerint. „A baloldaliak, a globalisták, a háborúpártiak már mind ott garázdálkodnak a digitális térben. Nekünk is szükségünk van digitális honfoglalásra.”

A negyedik aktualitás: Orbán Viktor bejelentette a Digitális Polgári Körök elindítását, az elsőt már szerinte meg is alapították.

A miniszterelnök szerint ennek van választási jelentősége, de jóval túlmutat azon. Kezdeniük kell valamit szerinte a digitális térrel, amit szerinte a trollkodás ural, ezért a közösségüket újra kell szervezni az új világnak megfelelően: a trollkodással ellentétben létre kell hozni a hazaszeretet kultúráját, mondta.

Harmadik aktualitás Orbán szerint, hogy kitiltották a Kneecap együttest Magyarországról. „A szervezőknek lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívják meg őket, és nem hozzák ilyen helyzetbe Magyarországot.” A miniszterelnök felemlegette Majkát is: „a választás előtt valami félrecsúszott a magyar showbizniszben. Értem, hogy mindenki pénzből él, de a pénz nem lehet ennyire fontos.”

A külhoni magyarokhoz külön is szólt Orbán Viktor. Azt mondta, a Brüsszelből irányított magyarországi ellenzék krédója már eljött Nagyváradra, és annyit mondott, hogy Nagyvárad román föld. „Akinek van hallása, tudja, ez mit jelent.”

Ezzel szemben Orbán azt gondolja: „az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek”. Szerinte a nemezeti kormányra mindig lehet számítani, küzdeni fognak a határon túliakért, de azt kérik: „önök is álljanak ki a jövőjükért”.

Beszámolt arról is, hogy szerdán találkozott a román miniszterelnökkel. Röviden szeretnék mondani erről pár szót: ő a 24. kollégám. Orbán szerint a román rendszer politikai stabilitását nem a kormány, hanem az államelnökök adják. Mint fogalmazott: nehézsúlyú nagyváradi politikussal, egy román hazafival találkozott szerdán, aki küzdeni fog a román nemzeti érdekekért, közös román-magyar sikerekre is vágyik, és tenni is fog ezért. „Van esély a jó együttműködésre, ha úrrá tud lenni Románia azon a nehéz gazdasági helyzeten, ami most van” – tette hozzá Orbán, aki azt látta: erre van esélye a román miniszterelnöknek.