Tíz évig nem lehetett tudni pontosan, melyik országból mennyi külhoni magyar szavaz levélben, de mostantól végre igen

Több mint tíz éven át nem voltak publikus adatok arról, hogy a választásokon levélben szavazó külhoni magyar állampolgárok pontosan melyik országokban élnek. A hivatalos statisztikákban a külhoni magyar állampolgárok regisztrációjára vonatkozó adatokat az NVI korábban csak értesítési cím szerinti bontásban közölte – viszont emailcímen keresztül is lehet kapcsolatot tartani az irodával, és az ezt választók eddig láthatatlanok voltak.

A TASZ és a Political Capital 2023 őszén tett javaslatot a Nemzeti Választási Irodának, hogy változtassanak ezen a gyakorlaton, és bő egy éves átfutási idővel ezt meg is lépte az NVI (ez nem igényelt törvénymódosítást, az NVI saját hatáskörben megváltoztathatta az adatközlést).

Az új rendszerben már nem csak értesítési cím, hanem a tényleges lakóhely szerint is szerepelnek az adatok. Közel 140 ezer emailes kapcsolattartást kérő választópolgár adataival bővült így az adatbázis, és ez néhány országban elég komoly változásokat hozott az eddigi számokhoz képest. Az NVI adatai alapján például eddig úgy tűnhetett, hogy Romániából 193 ezer határon túli magyar regisztrált a levélszavazásra, most azonban kiderült, hogy valójában 287 ezer ez a szám. Szerbiában pedig 67 ezerről ugrott fel a levélszavazók száma 83 ezerre. A Németországból levélszavazásra regisztrálók száma az adatbázisban csaknem megduplázódott (4900 – 8800), az Egyesült Államok esetében pedig arányaiban még nagyobb volt az ugrás (1700 – 4000).