Húsz éve a csúcson volt, most a börtön vár Lagzi Lajcsira

2023. március 8. – 15:26

Húsz éve a csúcson volt, most a börtön vár Lagzi Lajcsira
Luxusautón érkezik meg Galambos Lajos a 14. Budapesti Operabálra 2009. február 21-én – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A jogerős, 2022. december 7-i ítélet szerint Galambos Lajost három és fél év börtönre ítélte a bíróság, másodfokon nyolc hónappal súlyosbították a büntetését. A 2015. szeptember 21-én vele együtt letartóztatott feleségét felmentették. Lagzi Lajcsinak már meg kellett volna kezdenie a börtönbüntetését, február közepén a kecskeméti börtön előtt várta a média, de betegsége miatt halasztási kérelmet nyújtott be, amit igazságügyi orvosszakértők bíráltak el.

„Hogy csúsztál így félre?”

– 4,5 millió tévénéző hallhatta ezt a kérdést Friderikusz Sándortól 1993-ban, amikor Lagzi Lajcsi volt a vendége az MTV-n futó talkshow-jában. Harminc évvel később, Lajcsi jelenlegi ügyeinek ismeretében hátborzongató gellert kapott az, ami akkor jópofának számított. Friderikusz úgy konferálta fel a vendégét, hogy egy sokak által nagyra becsült, sokak által viszont semmibe sem nézett műfaj koronázatlan királyával beszélget. Bevonulózeneként az egyik ismert dala, a Van nekem egy csíkos gatyám taktusai éledtek fel.

A nyolcvanas évek végén a lakodalmas műfajt új köntösbe bújtató Lajcsi szerényen válaszolt a kérdésekre. Nem volt tehetségtelen a komolyzenében, de nem kapta meg a vágyott lehetőséget. Elismerte, a szövegeinek nincs semmiféle művészi értékük, de nem is kell Shakespeare-re várni, arról pedig nem tehet, hogy a közönség erre vevő. A klasszikus zenével foglalkozó pályatársai azonban már akkor lenézték.

Elmesélte még 1993-ban, hogy érzése szerint az általa képviselt lakodalmas rock válságba került, már nem úgy virágzik, mint régen, túl sokan lettek a piacon. Az akkori beszélgetésből nem derült ki, hogy Lajcsi nagyapja, Galambos János a Magyar Rádió nívódíjas trombitaművésze volt, később a pécsi zeneművészeti főiskola tanszékvezetője, A Tenkes kapitánya jellegzetes főcímzenéjében ő játszotta a trombitaszólót. Halála után Soroksáron általános iskolát neveztek el róla. A Grósz család ugyanis soroksári gyökerű, később vették fel a Galambos nevet. A név utal a család sváb eredetére, a rokonság egy része Németországban élt, például a nagyapja is. A nagymamája viszont leugrott a deportáltakat szállító vonatról.

Citromok és kazetták

Az 1961-ben született Lajcsi a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola trombita szakán végzett, első üzleti szárnypróbálgatása még a középiskolához köthető. HÉV-vel járt iskolába, és a zötykölődés helyett már nagyon vágyott egy motorra, amivel jelentősen lerövidítette volna az utazás idejét az otthonától a VI. kerületi Nagymező utcáig. Látta egyszer, hogy egy csomó egészségesnek tűnő citromot kiöntöttek a hulladékba. Ő pedig ezeket összeszedte a kukából, vásárolt egy reszelőt, a már puha vagy rothadásnak indult részeket egyszerűen lereszelte, és egyesével eladta, lényegesen olcsóbban, mint amennyiért a boltban hozzá lehetett jutni. A HÉV-en nagy sikere volt a terméknek, csinált egy újabb kanyart, majd ahogy teltek a napok és a hetek, összegyűlt annyi pénze, amiből tudott vásárolni egy Simsont.

Az iskola befejezése után már zenekarban játszott, amikor egy németországi útról nem tért haza, és úgy gondolta, hogy kint csinál karriert. Egy hétvégén annyit keresett nyugatnémet márkában, mint az apja itthon forintban egy egész év alatt. Élvezte a kinti létet, az édesanyja azonban nehezen viselte, hogy távol van tőlük, ezért ha fájó szívvel is, a hívó szóra hazajött, és itthon tervezgette tovább a pályáját.

1985 táján a Sugár üzletközpont előtt zenélt, és akkor ébredt rá, mekkora kereslet van a lakodalmas zene iránt, és mekkora üzlet van benne. Néhány első saját kazettáját ott bocsátotta áruba, és pikk-pakk el is vitték mindet. Mivel gyorsan elkeltek, jött a következő gondolata, és emiatt kifejezetten hasznos volt a Németországban eltöltött rövid időszaka, mert ott látott először egy gépet, amivel az akkor használatos magnókazettákat gyártották. Vásárolt egyet, Soroksáron szerzett hozzá műanyagot, és a nagymamája összekuporgatott tőkéjével beindította a sorozatgyártást.

A szülők azt gondolták, hogy karmester lesz a gyerekükből, nem nézték igazán jó szemmel, hogy a könnyedebb, mulatós zene irányába fordul. A lemezeket kiadó Hungarotonnak sem tetszett a lagzis zene, ezért nem fogadta be, és rajtuk keresztül nem lehetett terjeszteni, de minden más platformon igen. Eközben a vajdasági 3+2 nevű formáció már kínálta a termékeit – ők is a lakodalmas műfajban szereztek nevet –, mert a jugoszlávok elősegítették a kazetták gyártását.

Az első említés és a nézettségi csúcs

Lajcsi nevével 1988 márciusában találkozhattunk először a magyar sajtóban, arról számolt be arról a Népszava egy eldugott kis hírben, hogy az Árpád hídnál dedikálja a kazettáit. Az Új Tükörben még abban az évben megjelent egy őriszentpéteri riport, amiben így fogalmaz a határszéli vásárban járó szerző: „Mint a cukrot, úgy viszik Lagzi Lajcsi és hasonszörnyű, szintén zenész társainak ihaj-csuhaj kazettáit. Dínom-dánom lakodalom a sátrak között, álruhás jókedv sztereóban.” Rövid idő alatt nagy haszonra tett szert, saját bevallása szerint 1997-ig 2,5 millió kazettát adott el.

1997 egyébként is fontos dátum az életében, mert szeptemberben elindult az első kereskedelmi televízió, a TV2, vagyis a család televíziója. A saját pénzét kockáztatta, egy szórakoztató, zenés-táncos műsor ötletével jelentkezett be. Dáridó névre keresztelte el, és mindjárt az első alkalommal hatalmas sikert ért el. Eredetileg izgultak, milyen lesz a műsor fogadtatása, de alaptalanul, mert az először szilveszterkor jelentkező műsorba a tévénézők 77 százaléka belenézett, ami médiatörténelmi rekord. Évi 44 adást rendelt meg a csatorna, csak a nyári szünetet hagyták ki. A tévének kapóra jött a magas pénteki nézettség, mert tudták promotálni a hétvégi műsoraikat.

Forrás: 168 Óra, 1999. október 14. (11. évfolyam, 41. szám) / Arcanum Digitális Tudománytár
Forrás: 168 Óra, 1999. október 14. (11. évfolyam, 41. szám) / Arcanum Digitális Tudománytár

Ebben a műsorban szerepelt először Gáspár Győző, Havasi Balázs, Mága Zoltán, Bódi Guszti. Az Irigy Hónaljmirigyet akkor még csak nagyon kevesen ismerték, Lajcsi műsora lendítette fel a zenekart. Zámbó Jimmy itt énekelhetett a feleségének, de Jimmy és Miklósa Erika duettjének, a Time to Say Goodbye-nak is helyet adott. A slágere, a Hosszú fekete haj is erre az időszakra tehető. A zenei rendszerváltást ő hozta el, mert onnan közelített, hogy nem az amerikai country vagy a német sramli kell a magyarnak, hanem a saját zenéje, és persze a saját előadói. György Péter esztéta is megdicsérte a műsorát, ami ugyancsak jól hatott rá.

Nagy erő volt a kezében: aki nála szerephez jutott, komoly ismertséget kapott, könnyebben hívták meg utána fellépni szerte az országban. A műsort kvázi saját gyerekének tekintette, amiben néha ő maga is fellépett kedvenc hangszerével. Sőt, egy híres fotó is fennmaradt, amikor egyszerre két trombitát szólaltatott meg. Kétmillió forintot kapott hetente, gázsit csak a nagy sztároknak kellett fizetnie, Korda Györgynek vagy Koós Jánosnak, mindenki más beérte a szereplés lehetőségével. Ezzel párhuzamosan 60 állomásos turnéra ment Pataky Attilával és Jimmyvel, ami azóta is megdönthetetlen, és bárhol léptek is fel az országban, tízezreket mozgattak meg, már csak a jegybevétel tízmilliós összeget jelentett.

Miután a Dáridó leketyegett, 2002 szeptemberétől a csatorna a fiatalításról határozott, ő pedig az MTV-ben Szuperbuli néven kapott egy műsort 2003-tól, kéthetente a vasárnap esti sávot adták neki. Ekkor már ő volt a műsor beszállítója, az MTV pedig 12 milliót fizetett adásonként. Később, 2010-től a Muzsika tévére költözött a műsora, és kezdett elmúlni a varázsa.

2001-ben és 2006-ban is állami kitüntetéseket kapott.

Beüt a krach

Lajcsi tehetős emberré vált, egyedi ruhákat varratott magának, de nem feledkezett meg a jótékonykodásról sem. Tata mellett építette fel az otthonát, a boldogasszonypusztai birtokhoz – Lajcsi állítása szerint – egy akkora halastó tartozik, mint a Margit-sziget. A tóban harcsákat szaporított, egyéb üzleti vállalkozásokba fogott, 80 lakásos lakóparkot húzott fel ugyancsak Tatán.

Innen, a birtokáról vitték el őt és a feleségét 2015. szeptemberben. Mindhárom gyereke – valamennyien iskolások – láthatta, hogy megbilincselik. Boglárka akkor 17 éves volt, Lajos 15, a legkisebb, István pedig 14. Azt hitték, valami fatális félreértés lehet, és gyorsan tisztázódik minden, aztán este már újra együtt lesz a család, de még karácsonykor sem voltak együtt.

Az Elfújom az igazságot című könyvében Lajcsi részletesen elmondta a letartóztatás reggelének a történéseit:

„Általában 7 órakor szoktam kelni, de akkor még 5:40 volt. A feleségem, Bogi ébresztett, nagyon ugattak a kutyák, kérte, meg kellene nézni, mi bajuk van. Éreztem a hangján az ijedtséget, egy pillanat alatt elszállt az álom a szememből. Mentem a bejárati ajtó felé, és láttam, rengeteg rendőr közelít a ház felé, ők is láttak engem. Legalább 30 rendőr érkezett két felnőtthöz és három gyerekhez.”

A félelemkeltés, erőfitogtatás, erődemonstráció szavakat is használta a visszaemlékezésében, ami szerint a rendőrök beszólogattak neki. Arra nem is gondolt, hogy nemcsak őt, hanem a bűntársnak gondolt feleségét is beviszik a fogdába. Azt minden fórumon kifogásolta, hogy a gyerekei előtt verték bilincsbe, egyiküknek rémálmai lettek ettől a reggeltől.

A vád: a közművek meglopása és vesztegetés. A hír nagyon gyorsan terjedt, már a reggeli hírekben is főszereplővé vált. Akkoriban ellepte az internetet a „szeretném a villanyórát megállítani” című mém, és talán nincs olyan tavaszi vagy őszi óraátállítás azóta sem hogy valaki ne utalna Lajcsira valamelyik közösségi oldalon.

A feleségét két hét, őt 125 nap után engedték ki. Amikor a rendőrségre ment kihallgatásra, a kamerák kereszttüzében úgy nyilatkozott, hogy valakinek nagyon ráléphetett a tyúkszemére, emiatt indult ez az eljárás ellene. November elején az terjedt a neten, hogy öngyilkos lett, mivel nehézkes volt a kommunikáció, ezt nem sikerült azonnal cáfolni. 2016 januárjában szabadult, és akkor első dolgai között szerepelt, hogy felhívja azt a rendőrtisztet, aki a lehallgatásában közreműködött. A telefonszáma rajta volt a nyomozási kartonon, emelt hangnemben beszélgettek.

De mi buktatta le?

Lajcsi közvetve került a rendőrség látókörébe, a titkosszolgálat egy tolvajra volt ráállítva, aki azzal hencegett, hogy a már említett Lajcsi-birtok egyik félreeső pajtájában rejti el a zsákmányát. (Később kiderült, hogy ez nem volt igaz.) Lajcsit azért hallgatták le, hogy feltárják, van-e tényleges kapcsolat közöttük.

Lajcsit Mr. Dáridó Gazdának nevezték el,

ez derült ki a lehallgatási jegyzőkönyvekből. Semmit nem sejtett abból, hogy figyelik. Csak később rakta össze, hogy egy a háza körül parkoló átlagos sötétkék autó is a rendőrségi akció része volt.

A 2014. októberi lehallgatás közben ütötte meg a nyomozók fülét egy nem szokványos beszélgetés: az E.ON áramszolgáltató ellenőreinek a megvesztegetése. Az ellenőröknek félmillió forintot ajánlottak fel, akik ezt elfogadták a lakóparknál. Az érintett ügyvédje azzal érvelt, hogy ezt a beszélgetést törvénytelenül használták fel. A bíró viszont úgy látta, ebben az időszakban engedélyezték a lehallgatást. Ez a véletlen sodorta bajba Lajcsit.

A birtokán 2015 májusában volt először kint a rendőrség, az eredeti ügyben nem találtak semmit sem, de a helyszíni szemle közben kiderült, hogy nemcsak az áram-, hanem a gáz- és a vízórát is manipulálták, nullához közeli értéket jelzett mindkettő. Az ezzel egy időben tartott lakóparki szemle megerősítette a gyanút, hogy ott is hasonló módszerrel építettek ki egy olyan hálózatot, amivel meg lehetett csapolni a három hálózatot.

Galambos Lajos családja körében nyilatkozik, miután távozott a székesfehérvári büntetés-végrehajtási intézetből 2016. január 24-én – Fotó: Lakatos Péter / MTI
Galambos Lajos családja körében nyilatkozik, miután távozott a székesfehérvári büntetés-végrehajtási intézetből 2016. január 24-én – Fotó: Lakatos Péter / MTI

A Népszabadság arról írt a letartóztatása után, hogy rejtély, miből élt, mert a cégei nem mentek jól. A Figyelő arra mutatott rá, hogy azok a vállalkozások, amikben Galambos Lajos láthatóan tulajdonrésszel rendelkezik, finoman szólva nem muzsikáltak jól 2001 óta: összesített veszteségük – közel 3,5 milliárd forintos árbevétel mellett – 216 millió forint volt.

A bíróságot nehéz feladat elé állította, hogy meghatározza, vajon mikortól kezdődhetett – hivatali nyelven szólva – a méretlen vételezés, és mégis mekkora összeggel kalkuláljanak. Végül inkább lefelé kerekítettek, 50 millió forintnál állt meg a számláló, és az elsőfokú ítéletben is komolyan nyomott a latban, hogy Lajcsi kifizette a kárt.

Az első fokon ítélkező Vass László felfigyelt az összehangolt vallomásokra, szerinte a hamis tanúzás magas szintet ért el, emiatt azonban külön eljárás nem indult. A bíró úgy gondolta, a törvényszék elé felkészített tanúk érkeztek, volt, aki papírból olvasta fel a vallomását, ezeket fenntartásokkal kezelték. Azt is megállapította, hogy ezekkel a vallomásokkal igyekeznek tisztára mosni Lajcsit. (A buheráló villanyszerelőt egyébként a foglalkozásától öt évre eltiltották, de börtönre nem ítélték, felfüggesztett büntetést kapott.)

Lajcsi mindvégig kitartott az ártatlansága mellett, az ügyvédje, Fröhlich Krisztián szerint ezért is súlyosbították a büntetését másodfokon. Az ügyvéd meggyőződése, hogy ha beismeri a tettét, nem kap ennyit. Fröhlich a már említett könyvben is nyilatkozott, és abban felvázolta, hogy ahogy meghallotta a letartóztatását, szemet hunyt korábbi sérelme felett, és ha évekig nem is álltak szóba egymással, a segítségére sietett.

A zenész azt is mondta, hogy szerinte Európában még nem fordult elő olyan büntetés, amit ő kapott. Ez a büntetés róla szól, ha más követi el, megússza ejnye-bejnyével – állította. Látott már olyat, hogy jogerős bírói ítélet után az emberöléssel megvádolt gyanúsított ártatlansága bebizonyosodott, ebben reménykedik ő is. Arról is beszélt többször, hogy szerinte nincs ellentmondás az ártatlanságának hangoztatása és aközött, hogy megtérítette a közműszolgáltatóknak okozott kárt. Állítása szerint azért tette, mert a lakóparkban nem maradhattak az emberek villany és fűtés nélkül.

Humorérzékét egyébként nem veszítette el, a tárgyalások közötti koncertjein el szokta muzsikálni a kell egy kis áramszünet című dalt.

Hol tartunk most?

2022 decemberében Lajcsi felmentő ítéletre számított, de a számítása nagyon nem vált be. A feleségét, akitől néhány éve különvált, bűncselekmény hiányában felmentették. Ő egyébként a felmentés után azt fontolgatja, hogy pert indít a magyar hatóságok ellen a vélt meghurcoltatása miatt.

A zenésznek február 15-én be kellett volna vonulnia, tévéstábok várták is a kecskeméti börtön előtt, de már két héttel korábban halasztási kérelmet adott be. Úgy indokolt, hogy gyógyíthatatlan tüdőbetegsége miatt volt erre szükség. Ha minden rendben lenne az egészségével, akkor állna a büntetés elé. Március elején pedig arról írt a Blikk, hogy a tatabányai kórház sürgősségi osztályára vitték, miután az otthonában lett rosszul. Nyilatkozatainak visszatérő eleme, hogy volt már ennél nehezebb, kilátástalanabb helyzetben is, de ahogy korábban, most is kijön majd belőle.

A bíróság szerdán jelezte, nem fogadja el a halasztási kérelmét, bár az elsőfokú döntés ellen az ügyvédje még aznap fellebbezést ígért. Lajcsi büntetéséből a már előzetesben töltött 125 napot levonják, jó magaviselet esetén bízhat enyhítésben, várhatóan körülbelül 11-12 hónapot kell letöltenie. Ennyi ideje lesz rá, hogy összeverbuváljon egy börtönzenekart vagy egy énekkart, ami a rácsok mögött a célja lehet, ahogy erre már korábban utalt.

További források: Partizán Pop, Frizbi Hajdú Péterrel

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!