Orbán: Az olajembargó felér egy, a magyar gazdaságra ledobott atombombával

Mikor alakul meg az új kormány?

Orbán Viktor május 16-án tesz esküt a parlamentben, onnantól számítva kell még hét-nyolc nap, hogy a következő ülésen be tudja mutatni az új kormány tagjait. Jelentősen átalakítja a kormány szerkezetét, és „sok új embert szeretne behozni”. Neveket nem említett. „Most még az erdő közepén vagyok, nem látok se előre, se hátra” – mondta a kormányalakítási tárgyalásokról. Van, akivel sikerült megállapodnia, van, akivel nem. A távozók munkáját megköszönte, és azt is hozzátette, hogy csak a legkiválóbb embereket szokták felkérni erre a munkára. „Tehetségekben rendkívül gazdag ország vagyunk, ha nagyon kellene, két-három kormányt ki tudnánk állítani a magyar jobboldal szellemi felhozatalából” – tette hozzá.

Miért vállalhatatlan az oroszok elleni hatodik szankciós javaslat?

Mert az felér egy, a magyar gazdaságra dobott atombombával a miniszterelnök szerint. Volt egy európai konszenzus, amiről Versailles-ben döntöttek, ezt rúgta most fel az Európai Bizottság elnöke. Korábban elfogadták, hogy minden tagállamnak szuverén joga meghatároznia az energiapolitikáját, most viszont egységes szabályt akarnak ráerőltetni mindenkire. „Akinek van tengere és kikötői, azok tudnak hajókon szállítani olajat, nekünk is lenne (tengerünk), ha nem vették volna el” – tette hozzá Orbán. Hozzánk csak csővezetékeken jöhet az olaj Oroszországból, ezt figyelmen kívül hagyja a brüsszeli javaslat. A másik lehetőség a déli irány, de ehhez Horvátországnak meg kellene növelnie a kapacitását. Szóval magyar szempontból ez a csomag –> vissza a feladónak, mondta a miniszterelnök.

A rezsicsökkentés veszélybe kerülne?

Naná. Orbán szerint a rezsicsökkentésnek „ha nem is hétfőn, de legkésőbb az év végéig” annyi lenne, mert komoly pénzügyi számítások vannak mögötte, és ezek borulnának.

De milyen korszerűsítési terveink vannak?

A komplett magyar energiaellátási rendszert korszerűsíteni kell. Ez magában foglalja a paksi bővítést, a napenergia-rendszert, az olajellátást, és ez nagyon komoly, több ezermilliárdos költség. A pénzt papíron az Európai Unió adja, de Orbán szerint ehhez a munkához legalább öt év kellene, „egy-másfél évvel nem megyünk semmire”. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ebbe egyáltalán belevágjunk-e, mert „amíg nincs megoldva a magyar kérdés, addig nincs magyar igen”. A miniszterelnök nem konfrontálódni, hanem együttműködni akar az unióval, de figyelembe kell venniük a magyar érdekeket.

Nem sajnálják a magyarok az ukránokat?

Ez egy orosz–ukrán háború, ami azzal kezdődött, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. „Ez nem a mi háborúnk. Az én fölfogásom azt mondja, hogy nem oldalt, hanem álláspontot kell választani” – mondta Orbán, aki most is békemissziónak nevezte február elsejei moszkvai látogatását. Más kérdés, hogy a német kancellár és a francia elnök sem járt sikerrel, nem tudták lebeszélni Putyint a háborúról.

Ugyanakkor „van szívünk, zárójelbe tesszük, hogy az ukránok hogyan bántak a magyarokkal, ezt megvitatjuk később”. Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtjuk, 37 millió eurót ajánlottunk fel az ukrán menekülteknek, iskolákat építünk Ukrajnában. A béke oldalán állunk, és segítünk, tette hozzá a miniszterelnök.

Küldünk fegyvert?

Nem. Orbán szerint aki fegyvert szállít, az bajt hoz a fejére. Kárpátalja lőtávolságon belülre került, egy vasúti csomópontot lőttek, és így lesz ezután is, célponttá váltak az ott élő emberek. „Nekünk fontos, hogy Kárpátalját ne rombolják le, ne legyenek emberáldozatok” – tette hozzá.

A miniszterelnöki rádiónyilatkozatot korábban itt közvetítettük élőben>>>

A miniszterelnök a kritikus kérdéseket itthon kerüli, viszont évek óta szinte minden pénteken bemegy a Kossuth rádióba, hogy interjút adjon az évi 120 milliárd forint közpénzből működő közmédia egyik vezető szerkesztőjének. Orbán Viktort harmadik kétharmados ciklusában szinte kizárólag Nagy Katalin kérdezi az állami csatornán, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett újságíró pedig nem rest kihasználni az alkalmakat.