Románia (is) az élen: tízből kilenc ember visszaváltja a betétdíjas italcsomagolásokat

A reklámokból jól ismert klisé szerint tízből kilenc fogorvos szokott ajánlani egy fogkrémet. Romániában azonban most egy másik „tízből kilenc”-kategória lett figyelemre méltó, ugyanis ennyien használják az országban a betétdíjas visszaváltási rendszert (SGR), vagyis viszik vissza az üres üvegeket, PET-palackokat és alumíniumdobozokat a gyűjtőpontokra. Ezzel pedig Románia a világelsők közé került a rendszer bevezetésének sebessége és a lakosság részvétele tekintetében – derül ki az Every Can Counts (ECC) nemzetközi kutatásából.

Fontos megjegyezni, hogy azokban az országokban, ahol működik a rendszer – például Írországban, Magyarországon vagy Hollandiában –, hasonlóan magas a részvétel. Tehát ha megvan a megfelelő infrastruktúra, a környezettudatos szokások is gyorsan kialakulnak.

A felmérés alapján a romániai válaszadók 90 százaléka aktívan részt vesz a visszaváltásban, és 77 százalékuk kifejezetten támogatja a betétdíjas rendszert. Globális szinten ez az arány 71 százalék, vagyis a romániai lakosok nemcsak gyorsan alkalmazkodtak, hanem lelkesebbek is az átlagnál.

A kutatás szerint Románia a személyes felelősségvállalás terén is a világelsők között van. A válaszadók 71 százaléka úgy gondolja, hogy a szelektív gyűjtés és a hulladékkezelés elsősorban az ő felelősségük, nem pedig kizárólag az államé vagy a cégeké. Ez az arány messze meghaladja az ír (68%), brit vagy görög (64%) értékeket, és több mint kétszerese a lengyel adatnak (35%).

Magyarországon a fogyasztók felelősségtudata mérsékeltebb: a válaszadók 45 százaléka érzi úgy, hogy ők is felelősek az újrahasznosításért. A magyar válaszadók többsége a márkák felelősségét hangsúlyozza: 65 százalékuk úgy véli, hogy a vállalatoknak is fontos szerepet kell vállalniuk a dobozok begyűjtésében és újrahasznosításában, míg Romániában mindössze a megkérdezettek 30 százaléka gondolja így.

Visszatérve Romániára, sokan úgy érzik, lenne mit javítani a rendszeren: 75 százalék szívesen venne részt gyakrabban, ha a folyamat kicsit szórakoztatóbb vagy jutalmazóbb lenne, például ha pontokat lehetne gyűjteni, lennének játékos applikációk vagy vizuális visszajelzések. Emellett 41 százalék gyorsabb visszaváltást, 38 százalék pedig több, könnyebben elérhető gyűjtőpontot szeretne.

A legaktívabb megyék között Bukarest, Kolozs, Temes, Ilfov és Konstanca állnak, ahol az Ecoteca szerint a lakossági és vállalati kezdeményezések is előremozdították az újrahasznosítás kultúráját.

Egyébként a RetuRo hivatalos adatai szerint a visszaváltott alumíniumdobozok aránya 2025 szeptemberére elérte a 82 százalékot, a tényleges újrahasznosítási arány pedig 75 százalék volt. Ez több mint kétszerese a 2022-es értéknek, amikor az Európai Bizottság még csak 35 százalékot jelzett.

Raul Pop, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára szerint ez a siker annak köszönhető, hogy a fenntarthatóság végre kézzelfoghatóvá vált. „Amikor a környezetvédelem és a kényelem találkozik, a nagy szavakból mindennapi cselekvések lesznek. A betétdíjas visszaváltási rendszer pontosan ezt teszi lehetővé: egyszerű, de hatékony eszköz arra, hogy mindenki tegyen valamit a változásért” – mondta.

A RetuRO legfrissebb adatai alapján 2025 szeptemberére a PET, alumínium és üveg csomagolások visszaváltási aránya meghaladta a 90 százalékot, az első kilenc hónapban pedig több mint négy milliárd darab ilyen csomagolást váltottak vissza, ami mintegy 290 ezer tonna újrahasznosítható anyagot jelentett.

A betétdíjas visszaváltási rendszert (SGR) három magánrészvényes alkotta konzorcium hozta létre. Ezek a Romániai Sörgyártók Szövetsége a Környezetért, az Üdítőital-gyártók Szövetsége a Fenntarthatóságért és a Kiskereskedők Szövetsége a Környezetvédelemért. A vállalatban 20 százalékos részesedése van a román államnak, amelyet a központi környezetvédelmi hatóság, a környezetvédelmi minisztérium képvisel. A cég minden nyereségét a betétdíjas rendszer fejlesztésére fordítja, amelynek célja, hogy Románia teljesítse az Európai Unió által előírt újrahasznosítási célokat.