13 millió eurót költöttek el modern környezetvédelmi eszközökre, de még nincs jogi keret a használatukra

Bár 13 millió eurót költöttek drónokra, testkamerákra, hulladékszkennerekre és egy digitális adatkövető rendszerre, a környezetvédelmi őrszolgálat egyelőre nem tudja bevetni ezeket az eszközöket – írja az Ecoteca a környezetvédelmi minisztérium hétfői sajtótájékoztatója alapján. Az uniós forrásokból vásárolt felszerelések használatához még nem fogadták el a kormányhatározatot.

„Az eszközöket már megvásároltuk uniós forrásból, de jelenleg nem tudjuk ezeket használni, mert hiányzik a megfelelő kormányhatározat. Bízom benne, hogy legkésőbb jövő héten elfogadják az előírásokat” – mondta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

A környezetvédelmi őrszolgálat digitalizálása már folyamatban van: szeptember 1-től élesedik az a rendszer, amely valós időben képes lesz adatokat továbbítani a terepen dolgozó ellenőröktől. Remélik, hogy a teljes digitális átállásnak köszönhetően gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb ellenőrzések valósulnak meg.

Andrei Corlan, a környezetvédelmi őrszolgálat vezetője szerint a 13 millió eurós beruházás részeként 62 drónnal, 8 hulladékszkennerrel, 7 mobil szkennerrel, testkamerákkal és adó-vevő készülékekkel szerelték fel az intézményt.

Ezeket az eszközöket egy digitális platform fogja össze, amely képes elemezni a terepről származó adatokat, és ez alapján segíteni a környezetpolitikai döntéshozatalt. „A szükséges technológia már a birtokunkban van. Már csak a jogi keret hiányzik” – tette hozzá Corlan.

Súlyos hiányosságokat tártak fel a hulladéklerakóknál

A hétfői sajtótájékoztatón a környezetvédelmi minisztérium ismertette a legutóbbi országos ellenőrzés eredményeit. A hatóságok 47 hulladéklerakót vizsgáltak meg, az ellenőrzések alatt 31 bírságot szabtak ki, amelyeknek összege eléri az 1,8 millió lejt.

A leggyakoribb problémák között szerepelt a túltelített lerakók működtetése, a környezeti monitorozás hiánya, a nem megfelelő hulladékkezelés, valamint az, hogy a szelektív újrahasznosítás szintje minimális.

Diana Buzoianu szerint nyáron ezek a lerakók gyakran kigyulladnak, és mérgező füsttel árasztják el a környékbeli településeket. „Az aninószai tűzesettel kezdtem a munkámat, és sajnos ez minden évben megismétlődik. Túl keveset újrahasznosítunk, a gázok és a füst pedig emberek egészségét veszélyezteti” – figyelmeztetett a miniszter.

A legsúlyosabban szankcionált lerakók között volt az aninószai Supercom telep, valamint az Eco Sud által működtetett lerakók Ilfov és Teleorman megyében.

Új szabályozás készül a szagok kezeléséhez és a használt cikkek nyomkövetéséhez

Elkezdték a kellemetlen szaghatások szabályozásáról szóló törvény alkalmazási normáinak kidolgozását, közösen az egészségügyi minisztériummal – jelentették be hétfőn. A cél az, hogy a már létező jogszabály végre a gyakorlatban is alkalmazható legyen.

„Jelenleg is egyeztetünk Alexandru Rogobete egészségügyi miniszterrel, hogy végre megírjuk a törvény alkalmazási szabályait. Tudjuk, hogy vannak közösségek, ahol az emberek már az ablakot sem tudják kinyitni a kellemetlen szagok miatt. Itt az ideje, hogy életbe léptessük ezt a törvényt, amely eddig csak papíron létezett” – mondta Diana Buzoianu.

A minisztérium emellett a használt termékek importjára vonatkozó jogszabályok módosítását is fontolgatja. A jelenlegi gyakorlat szerint ezek közül sok termék rövid időn belül a szeméttelepeken végzi, vagy elhagyott területeken kerül lerakásra.

„Ezek a használt termékek végül minket mérgeznek. Olyan nyomkövetési rendszert kell kialakítanunk, amely biztosítja, hogy egészséges környezetben élhessünk” – tette hozzá a miniszter.