Rise Project: Textilhulladék-temetővé válik Románia, ha nem állítják le az illegális importokat

A Rise Project átfogó tényfeltáró riportot publikált a textilhulladék illegális importjáról Romániában, bemutatva a bűnszervezetek és egyes hatóságok közötti feltételezett összejátszást. A cikk rávilágít arra, hogy hogyan kerül hatalmas mennyiségű hulladék az országba használt ruházatként álcázva, amelyet végül gyakran engedély nélkül, veszélyes módon tárolnak vagy dolgoznak fel. A riport számos szereplőt, esetet és rendszerszintű problémát tár fel.

Az elmúlt években romániai cégek egyre több textilhulladékot importáltak más európai országokból, különösen Olaszországból, de Kanadából is érkeztek használt ruhaként álcázott hulladékszállítmányok. Ezek azonban olyan állapotban vannak, ami alkalmatlanná teszi őket újrahasznosításra vagy ruhaként való újrafelhasználásra.

A hatóságok részben tisztában vannak a helyzettel, azonban a jogszabályok hiányosságai miatt nehezen tudják érvényesíteni a törvényeket. Például a román környezetvédelmi őrség sok esetben kiadott olyan engedélyeket, amik lehetővé teszik, hogy a textilhulladék használt ruhaként kerüljön piacra, a valóságban azonban ezek sokszor szennyezett hulladékok, amelyeket illegális tárolásra és ártalmatlanításra szánnak.

A Rise Project riportjában részletesen bemutatják a Marosvásárhelyen történt esetet, amely során a Best Choise nevű cég illegálisan importált textilhulladékot. Az ügy középpontjában az áll, hogy a használt ruhaként bejelentett szállítmány valójában szennyezett és egészségkárosító textilhulladék volt, amely nem felelt meg a használt ruházatra vonatkozó előírásoknak, mégis megpróbálták Romániában piacra dobni vagy tárolni.

A Marosvásárhelyi eset részletei

2022 januárjában a román hatóságok ellenőrzést tartottak a konstancai kikötőben, ahol három konténert találtak, amelyeket Kanadából szállítottak Romániába. Ezek a konténerek 77 tonnányi „használt ruhát” tartalmaztak. Az ellenőrzések során azonban kiderült, hogy a ruhák olyan mértékben voltak szennyezettek, hogy valóságos biológiai veszélyt jelentettek. Szétmálló, bűzös textíliák találtak a zsákokban, amelyeken emberi ürülék, szőr és egyéb testi váladék nyomai voltak. Az ilyen szennyeződések miatt a hatóságok megállapították, hogy a szállítmány hulladéknak minősül, és nem engedték be az országba.

A kikötői leállítást követően a hatóságok nyomozást indítottak, hogy felderítsék a szállítmányok eredetét és célját. Ennek során eljutottak a Marosvásárhelyen található Best Choise céghez, amely Románia egyik legnagyobb használt ruhákat forgalmazó vállalata. A Best Choise raktárában több mint 500 tonnányi textilhulladékot találtak, amelyeket szintén használt ruhaként jelentettek be, azonban az ellenőrzések során kiderült, hogy ezek is hasonlóan szennyezettek voltak, mint a konstancai konténerek tartalma. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szállítmányban lévő anyagok büdösek, kopottak, piszkosak, és visszataszító állapotban voltak. A hatóságok leírása szerint „nehezen leírható szagú”, „emberi ürülék és testi váladék nyomait” tartalmazó ruhadarabok kerültek elő, amelyeket egyszerűen nem lehetett biztonságosan piacra dobni. Az ellenőrzésben részt vevő hivatalnokok közül többen betegszabadságra kényszerültek a razzia után, mivel a helyszínen való tartózkodás során egészségügyi problémák léptek fel náluk.

A Best Choise vezetői kezdetben azzal védekeztek, hogy a textilhulladékot fertőtlenítették és fumigálták, vagyis fertőtlenítőszerrel kezelték a szállítmányt. Azonban a szakértők megállapították, hogy a fumigálás és a tisztítás nem volt megfelelő, mivel a zárt zsákokba csomagolt ruhákat nem lehetett hatékonyan fertőtleníteni. A cég végül vállalta, hogy visszaküldi az árut Kanadába, és a hatóságok úgy döntöttek, hogy megszüntetik az eljárást.

Az eljárás megszüntetése sokakat felháborított, különösen a környezetvédelmi felügyelőket és a fogyasztóvédelmi hatóságokat, akik azt állították, hogy az ilyen döntések a textilhulladék-importot végző cégek számára kedvező üzenetet küldenek. Szerintük a jogszabályok és az ellenőrzések szigora nélkül Románia egyre inkább Európa „szemétlerakójává” válik, és az országba behozott textilhulladékot könnyen „használt ruhaként” lehet importálni anélkül, hogy komoly következményekkel kellene számolniuk az importőröknek.

A román vámhatóság jelentése szerint 2022 és 2023 októbere között a Best Choise nem küldött vissza jelentős mennyiségű textilhulladékot Kanadába – mindössze két férfi dzseki hagyta el az országot, amelynek súlya 2 kilogramm volt. Ez felvetette annak gyanúját, hogy a cég nem tartotta be a visszaküldésre tett ígéretét, és valószínűleg nem történt meg a szállítmány Kanadába való visszajuttatása.

Újabb ellenőrzést indítottak az ügy kivizsgálására. A vámhatóság megvizsgálta az exportnyilvántartásokat, az ügy újra napirendre került a környezetvédelmi hatóságok, a Fogyasztóvédelmi Hivatal, illetve a környezetvédelmi őrség részéről is, akik ismételten próbáltak lépéseket tenni a vállalat ellen. A jogi és ellenőrzési hiányosságok miatt azonban az ügyet nem tudták lezárni, így a hatóságok végső soron nem tudták biztosítan megállapítani, hogy a textilhulladék valóban elhagyta-e Romániát vagy sem.

Az olasz textilhulladék és a maffiakapcsolatok

Egy másik bejáratott útvonal az Olaszországból importált textilhulladék, amely Romániába kerül. Az Interpol jelentései szerint ezt a kereskedelmet gyakran maffiacsoportok irányítják. A Prato régióban működő olasz textilipar, amely újrahasznosítással foglalkozik, gyakran együttműködik olyan csoportokkal, amelyek törvénytelenül exportálnak hulladékot.

A riport Georgeta Trifa nevű román üzletasszony példáját is kiemeli, aki több ezer tonna textilhulladékot hozott be Romániába. Trifa vállalatai olasz maffiacsoportokkal is kapcsolatban állnak, amelyek közül néhány a Camorrával (a hírhedt nápolyi bűnszervezet) is szövetséget kötött. Ezek a csoportok álcázott üzleteken keresztül juttatják el a textilhulladékot Romániába, ahol engedély nélküli területeken tárolják vagy illegálisan feldolgozzák.

Az importált textilhulladék gyakran nem felel meg az újrahasznosítás követelményeinek, mégis „használt ruha” címszóval kerül be Romániába. Ezek a hulladékok rendszerint ipari feldolgozásra, például cementgyárakban történő elégetésre lennének kijelölve, de ehelyett szabálytalanul tárolják őket.

Romániában több helyen – például a bihari Boroskisjenőben – illegális tárolókban találtak nagy mennyiségű textilhulladékot. A helyi hatóságok szerint ezek a hulladékok veszélyes vegyi anyagokat, például krómot is tartalmaznak, amelyek hosszú távon veszélyt jelentenek az ökoszisztémára és az emberi egészségre. A román környezetvédelmi gárda és a rendőrség több alkalommal razziát tartott ezekben a tárolókban, azonban a jogi szabályozás és az igazságszolgáltatás hiányosságai miatt sok esetben nem történt előrelépés a felelősök elszámoltatásában.

Belső konfliktusok és felelősségi viták a hatóságok között

A riport bemutatja a román hatóságok közötti konfliktust is. A Környezetvédelmi Gárda és a Fogyasztóvédelem, valamint az engedélyeket kiadó ügynökségek gyakran egymásra hárítják a felelősséget. Sok esetben a környezetvédelmi hatóságok adnak ki engedélyeket, amelyek ellentmondásosak és lehetővé teszik, hogy a hulladékhasználatú ruhák legálisan kerüljenek piacra. Az engedélyek betartatása azonban gyakran nem történik meg, így a bűnözői csoportok kihasználják a jogi hézagokat.

A textilhulladék illegális importja és tárolása komoly pénzügyi terhet ró a román államra. A riport szerint, ha a hulladékok szabálytalan tárolása miatt környezetvédelmi helyreállítást kell végrehajtani, ennek költségeit gyakran az állam állja, azaz a közpénzekből kell fedezni. A jelentés szerint ez óriási teher lehet a költségvetésre, nem beszélve arról a környezeti kockázatról, amit a helyi közösségek számára jelent.

Románia hamarosan csatlakozhat a Schengeni övezethez, ami azt jelenti, hogy megszűnik a határellenőrzés, és még nehezebb lesz az importált hulladék ellenőrzése. Emellett 2025-ben új szabályozás lép életbe az EU-ban, amely előírja a textilhulladék szelektív gyűjtését. A riport szerint azonban Románia nincs felkészülve erre a kihívásra, mivel nincs megfelelő újrahasznosító ipar, ami súlyosbíthatja az ország hulladékgazdálkodási problémáit.

A Rise Project cikke azt hangsúlyozza, hogy Románia sürgető intézkedéseket kell, hogy tegyen az illegális textilhulladék-kereskedelem ellen. A bűnszervezetek elárasztják textilszeméttel az országot, ami egyre inkább Európa „szemétlerakójává” válik, ez pedig súlyos környezeti károkat okoz és egészségügyi problémákhoz vezet. Szigorúbb szabályozásokra, hatósági együttműködésre és a határvédelmi intézkedések megerősítésére van szükség, hogy kezelhetővé váljon ez a probléma.