A magas metánkibocsátás ellenére az állattartásnak is megvan a haszna: a trágya javítja a talaj szénmegkötő képességét

Bár a tehenek riasztó mennyiségű metánt bocsátanak ki a légkörbe, új adatok szerint fontos szerepet játszhatnak a mezőgazdasági talaj megújulásában, írja a Guardian egy friss kutatásra hivatkozva.

A Soil Association Exchange kutatása szerint azok a gazdaságok, ahol szántóföldi növénytermesztés és állattartás vegyesen folyik, körülbelül egyharmaddal több szenet tárolnak a talajukban, mint azok, amelyek csak szántóföldi növényekkel foglalkoznak. Ennek oka az állatok trágyája, amely javítja a talaj széntartalmát.

Ez a biodiverzitásra is hatással van: a vegyes szántóföldi és állattenyésztési gazdaságoknál átlagosan 28 fűfajta növényfajt számoltak össze minden mezőn, míg a kizárólag szántóföldi gazdaságok esetében csak 25-öt, a kizárólag tejelő gazdaságoknál pedig 22-t.

Joseph Gridley, a SAE vezérigazgatója – amelyet a Soil Association alapított 2021-ben a fenntartható gazdálkodás támogatására és mérésére – kijelentette, hogy valószínűtlen, hogy a talajban megkötött szén képes lenne ellensúlyozni a tehenek által kibocsátott hatalmas mennyiségű metánt. A világ mezőgazdasági állatállománya körülbelül az ember által okozott széndioxid kibocsátások 14 százalékát teszi ki.

„Az adatokból elég egyértelműen kiderül, hogy ha állatokat tartasz a gazdaságodban, az több kibocsátást jelent – ötször-hatszor többet” – mondta Gridley. „De ha az állatokat integráljuk a rendszerbe, akkor minden talajegészségügyi mutató javul, és számos biodiverzitási mutató is.”

A talajok állapota egyre romlik, de hogy pontosan mennyire, azt még nem tudni. 2015-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete azt állította, hogy a világ szántóföldjei mindössze 60 aratást érnek még meg, de az Oxfordi Egyetem és az Our World In Data 2021-es kutatása egy összetettebb képet festett: míg a talajok 16 százlékának várható élettartama kevesebb mint 100 év, egyharmaduk várhatóan legalább 5000 évig kitart.

Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztériuma (DEFRA) már vizsgálja az úgynevezett metánblokkolók alkalmazását a kibocsátások csökkentése érdekében. Olyan anyagok hozzáadása az állatok takarmányához, mint az illóolajok, probiotikumok és a tengeri algák, hínárok, csökkenthetik a tehenek böfögéséből és szellentéséből származó gázkibocsátást.

A Green Alliance nevű jótékonysági szervezet a múlt hónapban kijelentette, hogy ha a Bovaer nevű metánblokkolót az Egyesült Királyság tejtermelő teheneinek egyharmadával etetnék, az az ország kibocsátásait körülbelül egy százalékkal csökkentené. Azonban ez nem történik meg, mivel a kampánycsoport szerint a gazdák nem hajlandók többletköltséget fizetni valamiért, amiből közvetlen hasznot nem húznak. A szervezet szerint a metánblokkolókat támogatni kellene, ahogyan más zöld mezőgazdasági programokat is.