Klímakutató: A tengerparti vihar az éghajlatváltozás következménye

Románia tengerparti területeit az utóbbi napokban olyan intenzív vihar sújtotta, amilyenre az elmúlt években nem volt példa, több mint 150 liter eső hullott négyzetméterenként, ami két hónapnyi csapadéknak felel meg. Ez számos helyen árvízhez és súlyos károkhoz vezetett. A vihar következtében több mint 500 segélyhívás érkezett, és a part menti infrastruktúra, valamint a helyi lakosok tulajdonai is jelentős károkat szenvedtek. Több utcát és lakást elöntött a víz a tengerparti városokban, a Vama Veche-i strandon napernyőket, nyugágyakat, lakókocsit sodort el az áradat. A vihar utáni látképe a tengerpartnak önmagáért beszél.

Amit most látunk, az a hőhullámok jellemzőinek markáns megváltozásának eredménye. Ezt a változást a természetes változékonyság és az éghajlatváltozás okozza, az éghajlatváltozás hozzájárulása a legnagyobb. Emiatt a korábbi évtizedekhez képest világszerte és természetesen Romániában is nőtt a hőhullámok száma, intenzitása és időtartama. Ezek a változások pedig tovább erősödnek, ahogy a globális átlaghőmérséklet emelkedik.

A tengerparti vihar nem volt az egyetlen olyan nyári időjárási esemény, amelynek intenzitása kiugró volt. 2024 nyarát szokatlanul magas hőmérséklet jellemezte, és az idei súlyos és nagyon hosszan tartó hőhullámok mellett Romániában számos vihar is volt, nagyméretű jégesővel (2 cm-nél nagyobb átmérővel) és intenzív széllel. Az európai időjárási adatbázis szerint (amelyet az európai viharok kutatóállomása készít) május 1. és 2024. augusztus 28. között 770 heves időjárási eseményt (223 nagy jégesőt és 547 intenzív széleseményt) jelentettek.

A Pressone portál egy klímakutatót kérdezett meg arról, hogy az idei nyáron tapasztalt szélsőséges időjárást mennyire lehet a globális felmelegedés részeként értelmezni. Bogdan Antonescu szerint Romániában a jövőben egyre gyakoribbá válnak az extrém időjárási események, mint például az intenzív viharok, tornádók, jégesők és erdőtüzek. Megjegyezte, hogy bár a tornádók nem újdonságok az országban – az elmúlt 200 évben körülbelül 130 tornádót jegyeztek fel –, a jövőben valószínűbbé válik az előfordulásuk, mivel egyre gyakrabban alakulnak ki olyan légköri feltételek, amelyek támogatják ezek kialakulását. Emellett a nagy méretű jégesők és a heves szelek is gyakoribbak lesznek, különösen az ország északi felében, a század végéig.

A kutató felhívta a figyelmet arra is, hogy a hőhullámok lesznek az egyik legnagyobb hatású jelenségek, amelyekkel az ország szembesülni fog. A szélsőséges hőmérsékletek, amelyek gyakran meghaladják a 40°C-ot, már most is jelentős hatással vannak az emberek egészségére, az infrastruktúrára és a mezőgazdaságra. A jövőben ezek a hőhullámok hosszabbak, intenzívebbek és gyakoribbak lesznek, ami súlyosbítja a vízhiányt és növeli az aszályok kockázatát.

Ezek a hőhullámok súlyos aszályokkal járhatnak, súlyosbítva a vízkészletekkel kapcsolatos problémákat. A Nature Medicine című szaklapban idén megjelent tanulmány szerint például Romániában 2023-ban mintegy 2585, a magas hőmérséklettel összefüggő halálesetet regisztráltak. A lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjai a nők és a 80 év felettiek.

A kutató hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás nemcsak a nyarakat, hanem a teleket is befolyásolja: az enyhébb telek ellenére időnként extrém hideghullámok, hóviharok és jeges esők is előfordulhatnak, amelyek kihívások elé állítják az infrastruktúrát és a mindennapi életet.

A jövőbeni felkészülés részeként a kutató javasolta a lakosság tájékoztatását és oktatását az éghajlatváltozás hatásairól, valamint az alkalmazkodási intézkedések szükségességéről, mint például a vízfelhasználás hatékonyabb kezelése, a városi zöldterületek növelése és az energiamegtakarítás. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az éghajlatváltozás következményei mindennapi életükre is hatással lesznek, és fontos, hogy felkészüljenek ezekre a változásokra.