Törvénytelen és nem túl hatékony, mégis előfordul még Romániában a repülős szúnyogirtás

Az INSP augusztus 1-i közleményében hívta fel a figyelmet arra, hogy Romániában tilos a biocid termékek TP18 kategóriájába tartozó rovarölő, atkaölő és egyéb ízeltlábúak elleni szereket légi járműből permetezni. Az engedélyezett rovarirtószereket csak földi permetezéssel (ún. ULV technológiával) lehet szórni a törvény értelmében, és csak akkor, ha a kezelt területen nem tartózkodnak emberek vagy állatok, hangsúlyozta a közlemény, kiemelve azt is, hogy a betegséget terjesztő vagy kellemetlenséget okozó rovarok irtását, gyérítését a helyi önkormányzatoknak a területi közegészségügyi igazgatóság kérésére és ennek irányítása alatt kell elvégezniük.

A közlemény előzménye, hogy júliusban többen felháborodással fogadták a közösségi oldalakon a temesvári polgármesteri hivatal videóját arról, hogy hogyan permeteznek rovarirtót repülőkből a város felett. Radu Cernuta újságíró a Strigătul Carpaților portálon részletes cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a repülős permetezés illegális, illetve hogy a Temesváron szúnyogirtásra használt Cymina Plus nevű szer – amely egyébként különösebb korlátozás nélkül hozzáférhető a kereskedelemben is bárki számára – emberekre nézve is komoly egészségügyi kockázattal bíró hatóanyagokat tartalmaz.

A „dezinsectie aeriana 2024” szavakra keresve sok olyan önkormányzati közleményre találhatunk, amely a tavaszi vagy nyári hónapok alatt betervezett repülős rovarirtásra figyelmezteti a lakosságot. Az INSP állásfoglalása azért fontos lépés, mert úgy tűnik, eddig az alárendelt területi közegészségügyi igazgatóságoknak (DSP) sem volt egyértelmű, hogy repülőből tilos illegális szúnyogirtót permetezni. A Temes megyei DSP oldalán például olvasható az az értesítés, amelyben az áll, hogy a 2024. május 20. és 27. közötti időszakban reggel hat és tíz, illetve délután négy és este nyolc óra között – tehát a legforgalmasabb napszakokban – repülős rovarirtást végeznek a megyeszékhelyen, ezért kérik a gyermekeket, időseket, szívbetegséggel, légúti panaszokkal, allergiával élőket, hogy kerüljék a permetezés helyszínét, a méhtenyésztőket pedig, hogy tegyenek meg mindent a méhek védelme érdekében.

Kolozsváron évek óta permetezőautókat használnak a szúnyogok és kullancsok elleni akciók során, legalábbis Dan Tarcea alpolgármester Facebook-oldala szerint, és a permetezést az éjszakai órákra időzítik. Ezzel elvileg csökken az egészségügyi kockázat a lakosságra nézve, az élővilág viszont megszenvedi ezeket az akciókat, a kémiai szerek ugyanis minden rovart kiirtanak, ezzel alaposan megzavarva más, rovarokkal táplálkozó fajokat vagy a virágok beporzását.

A kolozsvári polgármesteri hivatal honlapjának vonatkozó menüpontja alatt 2023 szeptemberéből származik az utolsó rovarirtásra vonatkozó bejelentés, de a közlemények menüpont alatt szerepel egy 2024 áprilisából származó szöveg, amelyből kiderül, hogy a Cymina Plus és a Vectobac WG nevű termékeket használják itt is, akárcsak Temesváron. Ugyanezeket vetik be Szászfenesen is augusztus 12. és 14. között.

A Cymina Plus egy szintetikus piretroid alapú rovarirtószer, amellyel az a probléma, hogy nem csak a csípőszúnyogokra hat, hanem a többi rovarra is, például a beporzásban szerepet játszó méhekre, zengőlegyekre is, mondta el kérdésemre Török Edina biológus, aki korábban Kolozsvár és a Duna-delta csípősszúnyog-populációit vizsgálta.

Az Európai Unió területén már betiltották a korábban széles körben használt deltametrint, ami szintén egy szintetikus piretroid.

„Ez egy véget nem érő harc, megjelenik egy új piretroid származék, a kutatók elkezdik vizsgálni a környezetben, bebizonyítják, hogy káros az élővilágra, majd betiltják. Ezután kiadnak egy kicsit más, de nagyon hasonló készítményt, és az egész folyamat újra megismétlődik”

– mondta a szakember.

A kutatók kimutatták, hogy a deltametrin tartalmú szerekkel való közvetlen lepermetezéstől a felnőtt vadméhek, de a szennyezett virágpor fogyasztásától a még lárva stádiumú vadméhek is elpusztulhatnak, emellett a rovarirtó olyan szubletális hatásaival is számolni kell, mint például a házi méhek esetében az, hogy a dolgozóknak rövidebb lesz az élettartamuk, a lárvákat kevésbé etetik, ugyanakkor csökken a hímivarú egyedek előfordulásának aránya, hívta fel a figyelmet Török Edina. Egy másik, spanyolországi kutatás 16 vadon élő madár tojásából mutatott ki 13 piretroid származékot, tette hozzá a biológus.

A kémiai rovarirtók emellett káros hatással vannak a halak bélrendszerére, a kétéltűek esetében csökkent aktivitást okoz, a denevéreknél pedig a repülési képességet és a szaporodási rátát is negatívan befolyásolja, illetve anyagcserezavart is okoz, összegezte az ebben a problémakörben végzett kutatásokat Török Edina.

Kérdéses ugyanakkor a piretroid származékok hatékonysága is, miután kimutatták, hogy a túlzott használatuk rezisztenciát alakít ki a szúnyogokban, a dalos szúnyog (Culex pipiens) például már nem érzékeny a deltametrinre, erősítette meg a biológus azt az információt, amelyről korábban már szó volt a Transtelexen.

Ami a szórási módszert illeti, a légi permetezésnél nagy a veszélye annak, hogy nem a célzott területre kerül a vegyi anyag, hanem a szél elfújja akár természetvédelmi területekre is. Az autóból fújt gőz sem szelektív, a helyben lévő ízeltlábú-közösséget elpusztítja. Egy magyarországi kutatás szerint az ún. ULV technológiával végzett ködképzés, amit a romániai törvények is előírnak, csak 0,1 százalékban pusztít szúnyogokat, az elhullott ízeltlábúak többi 99,9 százaléka más faj, idézte fel a kutató.

A Romániában szintén több településen használt Vectobac WG egy biológiai rovarirtószer, amely a Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) baktérium spóráit és toxinjait tartalmazza. „Ez a baktérium specifikusan a kétszárnyú lárvák ellen hatékony, vagy legalábbis főleg azok ellen. Szelektívebb, mert közvetlenül a vízbe szórják, a csípőszúnyog-tenyészhelyekre” – mondta a szakember hozzátéve, hogy erre akkor van szükség, ha a víz szennyezett, és kevés benne a természetes ragadozó, ezért felborul a természetes kontroll.

Török Edina szerint a kémiai irtás akkor indokolt, ha kiderül, hogy a településen jelen van olyan betegség, amit jellemzően a szúnyogok terjesztenek vagy bizonyított az inváziós fajok áttelelt populációinak jelenléte. „Akkor is inkább a lárvagyérítéssel kellene kezdeni. Fel kellene mérni a tenyészhelyeket, ahol ezek jelen vannak, és ide szórni azokat a baktériumokat, amelyek inkább a csípőszúnyog-lárvákra hatnak, kicsit szelektívebb annál, mint amikor valamilyen kémiai anyagot szórunk” – mondta.

Szúnyogtenyészhely lehet egyébként minden vízzel teli nagyobb meder, ugyanakkor míg a hazai szúnyogfajoknak nagyobb állóvíz kell ahhoz, hogy ki tudjanak fejlődni, az inváziós fajoknak akár egy kisebb odú vagy a temetőben tartott virágváza is elég ehhez. A szúnyogok elszaporodását tehát azzal is megelőzhetjük, ha odafigyelünk arra, hogy ne maradjon víz a használaton kívüli medencékben, díszkutakban, kerti edényekben, ha tisztán tartjuk az ereszcsatornát vagy hálóval fedjük le az esővizes hordót, az önkormányzatok pedig szintén odafigyelhetnek a településen fellelhető potenciális szúnyogkeltetőkre, ahhoz hasonlókra, amilyenekre a Szúnyoglárva program nevű Facebook-oldalon is felhívják a figyelmet.

Az sem mellékes, hogy mennyit fizetnek közpénzből az önkormányzatok az élővilágra káros, a szúnyogok ellen nem elég hatékony, az emberi egészségre viszont veszélyes permetezési akciókért. A temesvári önkormányzat öt évre szóló, áfa nélkül 67 709 726,16 lej (több mint 16 millió euró) értékű szerződést kötött 2024-ben a rovar- és rágcsálóirtásra, illetve fertőtlenítésre, ami lakosonként kb. 12,8 euró költséget jelent évente, miközben Észak-Olaszországban évente fejenként mindössze 1,3 euróból oldották meg a fertőző betegséget terjesztő ázsiai tigrisszúnyog populációjának kordában tartását, hangsúlyozta a Strigătul Carpaților cikke.