Túlterhelt a RetuRo rendszer, Székelyföldön kísérleti projektet indítanak, hogy a sorbanállásokat megszüntessék

Nyolc hónappal ezelőtt indult be Romániában az italcsomagolások visszaváltási rendszere (SGR), melynek működését a forgalmazók által alapított RetuRo vállalatnak kell biztosítania. A jelek szerint a lakosság tájékozott és fogékony az új kezdeményezésre, az 50 banis betéti pedig díj kellő motivációt jelent ahhoz, hogy a műanyag és fém palackokat, üvegeket ne a kukába vagy az árokszélre dobják, hanem összegyűjtsék és beváltsák. Azonban sok helyen nehézkesen működik a dolog: a kézi visszaváltás lehetőségét a legtöbb vidéki boltnál nem biztosítják, a nagyobb áruházak automatáinál pedig gyakran hosszú sorok kígyóznak.

„Örülök a visszaváltási rendszernek, nagy szükség volt erre szerintem, mert tűrhetetlen, hogy az emberek össze-vissza dobálják el a szemetet a mezőn vagy a folyópartokon. Viszont bosszantó, hogy nehezen megy a visszaváltás. A faluban, ahol lakom, nem veszik át a kisboltok a palackokat, ezért sokszor napokig hordozom az autómban a dobozokat, hogy hátha elkapok úgy egy városi automatát, ahol nem kell órákig sorban állni a visszaváltásért” – magyarázta egyik olvasónk.

„Néhány hónapja egy nagyobb, községi boltnál adtam le kb 30 flakont, de ez kb. fél órámba került. Itt kézi visszaváltással dolgoztak, minden egyes darabot beszkenneltek, majd a blokkot újra beszkennelték a pénztárgépbe. És ha közben vásárló érkezett, előre vették. Azóta kizárólag a nagy bevásárlóközpontoknál próbálkozom, ahol van automata, mert így gyorsan megy, csak az a baj, hogy a legtöbbször sorba kell állni. Vannak, akik több zsáknyi flakonnal érkeznek, ezek beváltása pedig több tíz percbe kerül. Érmihályfalván a Pennynél van ilyen automata, de legutóbb vasárnap délelőtt is kellett várnom több mint 20 percet, amíg sorra kerültem. Egy hétköznap pedig Margittán vettem sorra a város négy automatáját, ebből egy nem működött, a többi háromnál pedig annyian álltak már, hogy inkább lemondtam a visszaváltásról. A kocsim többnyire tele van dobozos szatyrokkal, alig lehet beférni, és folyamatosan állott sörszag terjeng benne. Remélem, találnak valami megoldást, hogy gördülékenyebben menjen a dolog” – tette hozzá.

Nemcsak Bihar megyében vannak ilyen gondok, Székelyudvarhelyen is hasonló a helyzet, sokan adnak le hulladékot, és többnyire zsákkal hordják a palackokat az automatákhoz, egyesek pedig kereseti lehetőségként tekintenek a visszaváltásra. Tőkés Hunor kollégánk szerint napközben időnként nagyon hosszú sorok alakulnak ki az automatáknál, míg a manuális beváltással nem igazán foglalkoznak a boltok. Rendszeresen előforduló probléma, hogy az automaták meghibásodnak, illetve adott helyeken eleve kevés automatát helyeztek ki. A Lidl-nél próbálkoznak sokan, de gyakran rossz a gép, a Kauflandnál több automata is van, de miután sokan használják, a négyből általában 1-2 működik.

Gál László kollégánk is megosztotta tapasztalatait. „Lendületesen gyűjtöm a csomagolásokat, leginkább a PET palackokat, de egyelőre csak sokasodnak körülöttem, pedig nekem viszonylag könnyű dolgom lenne Kolozsváron. A közelemben ugyanis két automata is működik, de csak úgy leadni – például munkába menet – egyszerűen nem lehet, mert rettenetesen kiszámíthatatlanul működnek. Előfordult, hogy vittem, és épp nem működött a gép, de az is, hogy közel fél órát vártam arra, hogy be tudjam dobálni. Amikor direkt vásárolni megyek, akkor talán még belefér, de az a ritkább, hiszen leginkább munka után térek be a szupermarketekbe” – mesélte.

Hozzátette, a szüleinél, falun még bonyolultabb a helyzet, mert ott egyszerűen nincs olyan pont, ahol átvennék az italcsomagolásokat, ezért ha vissza akarják kapni a betétdíjat, akkor a közeli kisvárosba kell vinniük a ezeket. Mivel az egész régióban csak az az egy átvevőpont működik, a közel fél órás sorban állás, sajnos, garantált.

A kolozsvári olvasóink szerint a városban sok olyan üzlet van, ahol nem működtek az automaták, az eladók szerint amiatt, mert megteltek vagy meghibásodtak, nem ürítik őket megfelelő időközönként. Volt aki szerint valóságos szemétlerakó lett bizonyos boltok előtere, ahol automaták működnek. És valóban, bármilyen fórumon nézünk körül, ha a palackvisszaváltó téma kerül szóba, csak panaszokról hallani. Eldobott palackok, amiket nem vett be az automata, törött üvegek, műanyag zsákok, szatyrok szétdobálva, kígyózó sorok, idegesen várakozó emberek mindenhol.

Az egyik magyarázat szerint, amivel a bolti eladók szolgálnak, hogy túl nagy sebességgel kezdték el az emberek visszaváltani a palackokat, így a rendszert felkészületlenül érte ez a hirtelen megrohamozás, és jobb szervezésre, újabb és újabb visszaváltó helyek beüzemelésére van szükség ahhoz, hogy javuljon az eddig tapasztalt helyzet.

Tánczos Barna: A vidéki önkormányzatokon múlhat a palack visszaváltó rendszer sikere

„A legnagyobb probléma a túlterheltség a városi automatáknál, mivel a környező falvakban a legtöbb esetben nincs visszaváltás, a kis üzletek nem működtetik a kézi visszaváltást. Nyolc hónappal a program beindulása után ez megengedhetetlen” – szögezte le érdeklődésemre Tánczos Barna Hargita megyei szenátor, aki környezetvédelmi miniszterként komoly szerepet vállalt a rendszer előkészítésében. Mint elmondta, úgy látja, hogy elsősorban logisztikai problémák miatt nem foglalkoznak a falusi boltok a visszaváltással, mivel azt tapasztalták, hogy nem szállítják el időben tőlük a teli zsákokat. Illetve az is gondot okozhat számukra, hogy sok időt vesz el a munkatársaiktól a palackokkal való foglalkozás, mivel a kézi visszaváltás jóval babrásabb munka, mint az automaták használata. Bár, tette hozzá, az automatáknál sem működik mindig gördülékenyen a szolgáltatás.

Tánczos Barna szerint a kifizetésekkel is gondok voltak a falusi boltok esetén, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy jórészt azok is lemondtak a kézi visszaváltásról, akik megpróbálkoztak vele. Hozzátette, nem mindenütt van így, vannak falvak, községek, ahol elég jól működik a rendszer. Az üzleteknek egyébként kötelező volna biztosítani az italcsomagolások visszaváltását, különben bírság néz ki a számukra. A büntetés pedig borsos, 20 ezer lej. A szenátor elmondta, úgy tudja, és reméli, hogy jól tudja: első alkalommal csak figyelmeztetésben részesítik a kisboltokat, mivel tényleg nagy összegű a büntetés. Hozzátette, ez egy kötelező, de fizetett szolgáltatás: a RetuRo vállalat az automaták esetén 18-20 banit fizet a begyűjtésért, de a kézi visszaváltásért is jár pénz.

A kis boltoknak nem éri meg automatákat beszerezni, mert ezek drágák, 30-tól 120 ezer euróig terjed egy ilyen masina ára, ami tényleg sok egy falusi üzlet számára. Tánczos szerint a megoldást az jelentené, ha a kisebb üzletek összefognának, és akár önkormányzati segítséggel, közösen szereznének be automatákat. Városon például közreműködhetnének a lakótelepi kisebb boltok. Falvakon pedig elsősorban abban látná a megoldást, ha az önkormányzatok a saját kezükbe vennék a feladat megoldását és a polgármesteri hivatalok szereznének be automatákat, melyek kiszolgálnák az egész települést. Ezzel pedig tehermentesíteni lehetne a városi begyűjtőket.

Mint beszámolt róla, Csíkban elindítottak egy kísérleti projektet: Csíkszentdomokos, Csíkszentkirály és Gyimesbükk önkormányzatai kibéreltek egy-egy automatát, hogy teszteljék ezt a fajta megoldást. Augusztus elsején indul a tesztüzem, és három hónapig tart, ezt követően pedig kielemzik az eredményeket és ezek függvényében döntenek arról, hogy mit lépnek az elkövetkezőkben.

„Az a baj, hogy a környezetvédelmi minisztérium részéről nem érkeznek megoldási javaslatok. Most mindenki azt lesi Bukarestben, hogy milyen eredményre jutunk a csíki kezdeményezéssel” – méltatlankodott a szenátor. Kérdésemre kifejtette, több lehetőséget is lát arra, hogy a községi önkormányzatok pénzt szerezzenek automatákra. Egyrészt a vidéki támogatásokat biztosító Leader programnak van hulladékgazdálkodási fejezete, amiből lehet ilyesmire pénzeket lehívni. Elmondta, terveik szerint a csíki Leader programból 20-25 automata beszerzését oldanák meg. Ugyanakkor úgy vélte, lehetne az automaták beszerzését a Környezetvédelmi Alapból (AFM) is finanszírozni, de maga a RetuRo is támogathatná a masinák üzembe helyezését vidéken. Hozzátette, úgy tudja, a RetuRo fontolgatja 1500 automata beszerzését és üzembe helyezését, azonban ez szintén egy nehéz logisztikai feladat.

A begyűjtéssel kapcsolatos problémákról elmondta, ezt a feladatot a RetuRo kiszervezte egy nagy és jónevű francia logisztikai cégnek, azonban ez nehezen birkózik meg a feladattal, óriási gondok voltak, főleg az első hónapokban. A vállalat többnyire kisebb, helyi fuvarozó cégekkel szerződött. Tánczos Barna hozzátette, ez egy nehéz és bonyolult tevékenység, meg kell oldaniuk, hogy az ország kb. 20 ezer boltjának rendelkezzenek a geolokációs és a számlázási adataival, és úgy kell szervezniük a munkát, hogy optimális időben szállítsák el tőlük az italcsomagolásokat. Haladnak, de még messze állnak attól, amit elvárunk tőlük, jegyezte meg.

„A rengeteg probléma ellenére is eljutottunk oda július végére, hogy sikerül begyűjtenünk az eladott palackok 50 százalékát, ami jó jel, talán sikerül a 65 százalékos célszámot is elérni. Ilyen arányban kellene az italcsomagolások visszakerüljenek év végéig a megállapodás szerint. Mégis inkább úgy vélem, hogy a környezetvédelmi minisztérium megbünteti a RetuRo-t. Jelentős büntetés várható, de kényszerítés nélkül ez nem fog működni. Ha nem érik el a megállapodásban szereplő 65 százalékot, a különbözet után, azaz például ha 55 százalékig jutunk el, 10 százalék után kell bírságot fizetnie a cégnek: műanyag flakonok esetén darabonként 1 lejt, alumínium dobozokért pedig 50 banit” – magyarázta Tánczos Barna.

Hozzátette, mivel úgy látja, vidéken is nagy az érdeklődés a program iránt, valószínűnek tartja, hogy sikerül majd végül elérni a 90 százalékos begyűjtési célszámot is egy idő után. Az eredmény máris látszik: jelentős mértékben csökkent a hulladék mennyisége, falun is, már nem dobálják el a betétdíjas palackokat és a kukákba sem kerülnek.

„Azt javaslom, hogy az önkormányzatok vegyék a saját kezükbe a dolog megoldását” – ajánlotta Tánczos Barna, aki szerint a polgármesteri hivatalok segítségével lehet csak elérni a kívánt eredményeket.