PSD: lekerül a kormány napirendjéről a nagyvárosi forgalomkorlátozást szabályozó rendelet

Közvitára bocsátotta a fejlesztési minisztérium azt a határozattervezetet, amely a nagyobb romániai városok alacsony kibocsátású zónáinak kijelölését szabályozza, a PSD azonban rövidesen közölte, hogy lekerül a kormány napirendjéről „a társadalomra nagy hatással bíró” tervezet.

A nagyobbik kormánypárt kedden Facebook-oldalán közölte, hogy a fejlesztési minisztérium oldalán közzétett határozattervezetet mégsem vitatja meg a kormány, lekerül napirendről. „Ez a társadalomra nagy hatással bíró és új illetékeket bevezető kezdeményezés nem tett eleget Marcel Ciolacu miniszterelnök azon kérésének, hogy nyilvános konzultáció tárgya legyen és a kormánykoalícióban politikai jóváhagyást nyerjen” – írta a PSD.

A Romániára fokozottan jellemző légszennyezés mérséklését célzó intézkedést egy 2023 tavaszán elfogadott törvény írja elő, eszerint Bukarestben és 12 további romániai nagyvárosban (Brassóban, Bákóban, Brăilán, Craiován, Galacon, Iași-ban, Kolozsváron, Konstancán, Nagybányán, Pitești-en, Ploiești-en és Temesváron) is azzal javítanák a levegő minőségét, hogy alacsony kibocsátású zónákat jelölnek ki a törvény kihirdetésétől számított két éven belül. Emellett 2026 november elsejéig az említett nagyvárosoknak külön sávokat kell kijelölniük a tömegközlekedés számára, 2040-ig pedig a közszállításban használt járművek felének zéró kibocsátásúaknak kell lenniük.

Az alacsony kibocsátású zónákat, ahová nem lehet majd környezetszennyező autóval behajtani, legfeljebb fizetség ellenében, a határozattervezet szerint a helyi önkormányzat jelöli ki, figyelembe véve a történelmi városrészeket, a helyiek és a turisták számára vonzó, gyakran látogatott városrészeket, de azt is, hogy a kijelölt területen megvalósítható és ellenőrizhető legyen a forgalomkorlátozás. A területek kijelöléséről és a forgalom korlátozásának szabályairól a helyi tanács szavaz, miután közvitára bocsátották őket.

A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik majd az is, hogy kitáblázza a kijelölt alacsony kibocsátású zónákat és meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet autóval behajtani ezekre a területekre, illetve – a helyi rendőrségen keresztül – ellenőrizze ezeknek a feltételeknek a betartását. A járműveket hat különböző kategóriába sorolják a javaslat szerint, ezekre különböző szabályok vonatkoznak majd.

A korlátozások és az esetleges tarifák nem vonatkoznak a honvédelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági rendszerhez tartozó járművekre, valamint a közbiztonsági szolgálatokhoz tartozó járművekre és a közszállítást ellátó járművekre sem.

A határozattervezet 300 lejes bírságot javasol azoknak a járművezetőknek, akik nem tartják be az alacsony kibocsátású zónák szabályait, és 500 lejes bírságot minden nap késedelemért azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem ültetik gyakorlatba a fenntartható városi mobilitásra vonatkozó 155/2023-as törvény előírásait.

A tervezet azt is előírja, hogy a területek kijelölése utáni első évben még ne szabjanak ki tarifákat a behajtásért, de ebben az időszakban a hatóságok tájékoztassák a lakosságot az új szabályok bevezetéséről.

A Clean Cities Campaign tájékoztatója alapján jelenleg 325 alacsony kibocsátású zóna működik Európa különböző városaiban, ezek túlnyomó többsége azonban nem Közép- és Kelet-Európában van. Az alacsony kibocsátású zónák átlagosan körülbelül 20 százalékkal csökkentik a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációját a levegőben, de Madridban 32 százalékos, Londonban pedig 44 százalékos NO2-csökkenést mértek. További pozitív hatás a szálló por (PM10) mennyiségének csökkenése (Lisszabonban 29 százalékkal, Madridban 10 százalékkal), illetve a gépkocsitulajdonosok arányának csökkenése is.