Klímakutatás: Kolozsváron 1960-ban mindössze 3 kánikulai nap volt, 2003-ban 16, 2090-re 21 lesz

A klímaváltozás hatásai egyre inkább észlelhetők, többek között a kánikulai napok számának növekedésében, amely évről évre nő. Ed Hawkins, a brit Reading Egyetem klímakutatója és az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) hatodik értékelő jelentésének fő szerzője által készített felmérés, amelyet a Libertatea ismertet, jól szemlélteti, hogy Romániában jelentős hőmérsékleti emelkedést regisztráltak az elmúlt 20 évben.

A klímaváltozás hatásainak vizsgálata során különböző módszereket és adatforrásokat alkalmaztak, hogy pontos képet kapjunk a kánikulai napok számának növekedéséről Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron és Konstancán. A kutatás alapját hosszú távú meteorológiai adatok szolgáltatták, amelyek az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) adatbázisából származtak. Ezek az adatok 1961-től 2023-ig terjedő időszakot ölelnek fel, és részletes információkat nyújtanak az éves átlaghőmérsékletekről és a hőmérsékleti anomáliákról.

A kutatás során egy amerikai adatbázist is használtak, amelyet a New York Times állított össze. Ez az adatbázis lehetővé tette a kánikulai napok számának vizualizálását és összehasonlítását az elmúlt 100 év adataival. Ezen túlmenően, Ed Hawkins, a brit Reading Egyetem klímakutatója, létrehozta a „melegedési csíkok” grafikonját, amely a globális és országos hőmérsékleti változásokat szemlélteti 1850-től 2023-ig. A grafikon minden csíkja egy adott év átlaghőmérsékletét mutatja, és jól szemlélteti a hőmérséklet emelkedésének trendjét.

A kutatás során az éves átlaghőmérsékletek eltérését vizsgálták az 1991-2020-as referencia időszak átlagához képest. Az anomáliák kiszámítása segített megérteni a hőmérsékleti trendeket és az extrém hőmérsékletek gyakoriságát. Az adatokat elemezték, hogy meghatározzák, hány nap volt az adott évben, amikor a hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 32 ºC-ot. A lineáris trendvonalak segítségével előrejelzéseket készítettek a jövőbeni hőmérsékleti változásokra és a kánikulai napok számának növekedésére. Emellett különböző szcenáriókat elemeztek, amelyek figyelembe veszik a jelenlegi és jövőbeli üvegházhatású gázkibocsátásokat, valamint a globális és regionális klímapolitikai intézkedéseket.

Különbségek a városok között

Az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) adatai szerint Románia átlaghőmérséklete 2023-ban 11,4 ºC volt, ami 1,8 ºC-kal magasabb, mint az 1991-2020-as referencia időszak átlaga. Az év 12 hónapjából 9 hónapban pozitív hőmérsékleti anomáliákat regisztráltak, és csak áprilisban, májusban és júniusban voltak negatív eltérések. A 2023-as év a legmelegebb év volt Romániában 1900 óta.

Az elemzések kimutatták, hogy az 1960 és 2023 közötti időszakban jelentős hőmérséklet-emelkedés történt, ami a kánikulai napok számának növekedését eredményezte.

Bukarestben 2023-ban 30 kánikulai napot jegyeztek fel, míg 1960-ban csak 14-et. A prognózisok szerint 2090-ben az átlagos kánikulai napok száma elérheti az 54-et.

Kolozsváron 1960-ban mindössze 3 kánikulai nap volt, 2003-ban 16, és 2090-re 21 napra emelkedhet ez a szám.

Temesváron 1960-ban 11, 2023-ban pedig 24 kánikulai napot jegyeztek fel, és 2090-re 44 napra nőhet a kánikulai napok száma.

Konstanca a Fekete-tenger partján jobban védve van a szélsőséges hőhullámoktól, emiatt 2023-ban mindössze 8 kánikulai nap volt, viszont 2090-re itt is 22 napra emelkedhet ez a szám.

A kánikulai nap olyan napot jelent, amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a magas hőmérsékleti küszöböt, amelyet általában egy adott régió vagy ország meteorológiai szolgálatai határoznak meg. Ezek a napok különösen forróak, és gyakran kísérik őket hőhullámok, amelyek jelentős hatással lehetnek az emberi egészségre, az ökoszisztémákra és az infrastruktúrára. A kánikulai napok hőmérsékleti küszöbe Romániában általában 32 ºC . Ez a hőmérsékleti érték az, amely felett egy napot kánikulainak tekintenek.

A kánikulai napok hatásait számbavéve mindenképp meg kell említeni a következőket:

• Egészségügyi kockázatok: Az extrém melegek növelhetik a hőguták, a kiszáradás és más hővel kapcsolatos betegségek kockázatát, különösen az idősek, a gyermekek és a krónikus betegségben szenvedők körében.
• Mezőgazdasági hatások: károsul a termés, a haszonállatok egészsége is veszélyeztetve van, hosszantartó hőség nyomán az aszály csökkenti a terméshozamot.
• Infrastruktúra: A magas hőmérséklet negatív hatással lehet az infrastruktúrára, például megnövelheti az energiaigényt, különösen a légkondicionáló rendszerek használatának növekedése miatt, valamint károsíthatja az utak és a vasúti sínek szerkezetét is.

2023-ban a 12 hónapból kilenc hónapban pozitív hőmérsékleti anomáliát regisztráltak

2023 különösen meleg év volt Romániában, az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) által gyűjtött adatok szerint az év során számos hőmérsékleti rekord dőlt meg. Románia országos átlaghőmérséklete 11,4 ºC volt, ami 1,8 ºC-kal magasabb, mint az 1991-2020-as referencia időszak átlaga. Ez az adat is alátámasztja az ország hosszú távú hőmérsékleti emelkedését.

Az év 12 hónapjából 9 hónapban pozitív hőmérsékleti anomáliákat regisztráltak, ami azt jelenti, hogy ezekben a hónapokban az átlaghőmérséklet magasabb volt az 1991-2020-as átlaghoz képest:

• Január: +5,4 ºC
• Február: +0,9 ºC
• Március: Pozitív eltérés
• Április, Május, Június: Negatív eltérések, de csekély mértékben (-0,2 ºC és -1,6 ºC között)
• Július – December: Pozitív eltérések

Az év legmagasabb hőmérsékletét Zimniceán és Cernavodán mérték, ahol július 25-én és 26-án 42 ºC-ot regisztráltak. Ez a hőmérséklet rendkívüli kánikulát jelentett, amely a lakosságra és az infrastruktúrára is jelentős terhelést rótt.

A legalacsonyabb hőmérsékletet február 9-én Bodzafordulón mérték, ahol -31,1 ºC-ot regisztráltak. Ez a szélsőséges hideg is jól mutatja a klímaváltozás okozta időjárási anomáliák mértékét.

Az éves átlaghőmérséklet régiónként jelentős eltéréseket mutatott:

• Konstanca: 14,2 ºC (a legmagasabb az országban)
• Duna mente és déli partvidék: >14 ºC
• Dobrogea, alföldi területek (dél, kelet, nyugat): 12-14 ºC
• Moldva, Erdély dombsági és fennsíki területei: 8-12 ºC
• Hegyi területek és intramontán medencék: 2-8 ºC
• Magas hegyvidék (2200 méter felett): <0 ºC

Az ANM osztályozása szerint az éves átlaghőmérséklet szinte az egész országban az „extrém meleg” kategóriába esett, míg a magas hegyvidéki területeken „meleg” és „nagyon meleg” kategóriákat állapítottak meg.

Az abszolút hőmérsékleti értékek is sokatmondóak voltak 2023-ban:

• Maximális hőmérséklet: 42 ºC (Zimnicea, Cernavodă)
• Minimális hőmérséklet: -31,1 ºC (Bodzaforduló)

A kutatás eredményei alátámasztják, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, hogy elkerüljük a klímaváltozás legrosszabb hatásait. Az adatok és előrejelzések egyértelműen mutatják, hogy a hőmérséklet emelkedése és a kánikulai napok számának növekedése tovább folytatódik, ami jelentős hatással lehet az ország gazdasági és társadalmi életének legkülönbözőbb aspektusaira, ha nem történnek jelentős változtatások a klímapolitikában.