Veszélyben „az erdélyi Hortobágy” biodiverzitása, külföldi cégek nagyipari mennyiségben vásárolják fel a földeket

Kié a föld? címmel forgatott videóriportot a Szeben megyei Hortobágy-völgyben a Deutsche Welle, amelyben rámutatott: veszélyben van Románia második legnagyobb természetvédelmi területének biodiverzitása, ahol helyi földeken évszázadokon át kisgazdaságok működtek. Nemrég ugyanis nagyvállalatok, döntően külföldi cégek kezdték el nagyüzemben felvásárolni földeket a helybéli lakosoktól, kisgazdáktól. A következmények súlyosak lehetnek a természetre nézve is, de azokra a gazdálkodókra is, akik beszorulnak majd az óriásparcellák közé.

A Nagyszeben és Brassó közötti Hortobágy völgye a középkorból fennmaradt természeti és kulturális örökségéről híres. A táj szépségét fokozza a Fogarasi havasok csúcsainak látványa, a Hortobágy folyó partjain, a többévszázados tölgyfákkal tarkított völgyben olyan ősi települések húzódnak meg, mint Holzmány, Alcina, Kürpöd, Szentágota, Prépotfalva, Lesses és Hégen. A vidéket Natura 2000 természetvédelmi területnek nyilvánították különleges biodiverzitása miatt. A természeti és kulturális sokszínűség igazi ökoturizmusi célponttá teszi ezt a vidéket

A Deutsche Welle stábja Victoria Lufttal, a Nyitott Táj Szövetség igazgatójával járta be a környéket, a Hortobágy völgyében Újháza és Alcina települések határában nézték meg, hogy mi a helyzet. Victoria Luft évek óta követi aggodalommal vegyes figyelemmel a térségben zajló fejlesztéseket.

Szerinte egyáltalán nem jó fejlemény az, hogy egyre erőteljesebb a monokulturális gazdálkodás, ami megváltoztatja a környezet arculatát. „A völgy különlegessége a kismozaikos tájszerkezet, aminek köszönhetően nagyon magas a biodiverzitás. A tájat évszázadokon át kisparaszti gazdálkodók művelték, hagyományos eszközökkel, sokféle növényt termelve, így alakult ki a mozaikszerűség. Ha most nagy monokultúrák vagy intenzíven művelt füves területek jönnek létre, akkor sok növény eltűnik, és a növényekkel együtt a rovarok is, amelyek a madarakat táplálják” – magyarázta a helyszínen.

A környezetvédő szakember szerint pontosan az fog eltűnni, elveszni, ami a Hortobágy völgyét különlegessé tette. Ennek egyik oka pedig az, hogy egyre több földterületet adnak el. „Amit most látni, hogy tőkeerős, nagy mezőgazdasági cégek felismerték, hogy miközben a föld értéke egyre nő, itt viszonylag olcsón tudnak hozzájutni, és elkezdték nagy területen és részben igen agresszíven a földeket felvásárolni. Becsöngetnek az emberekhez, és ajánlatot tesznek a földjeikre. És az emberek, a nagy pénz szűkében, és mert szegények, el is adják” – magyarázta a Deutsche Wellének, hogyan zajlik a földek felvásárlása.

Különösen nehéz helyzetben vannak a kistermelők, akiknek a földvásárlásoknál is a külföldi és a hazai nagyvállalatok a közvetlen konkurenciájuk, egy ilyen kisgazdálkodó Ovidiu is, aki elmondta, hogy a környéken lassan minden tönkremegy, nem segít már semmilyen törvényi szabályozás. Az emberek maguk tesznek tönkre mindent, részletezte, hozzátéve, hogy a nincstelenség miatt nem igazán van más választásuk. „Ha jön egy külföldi és több ezer eurót ajánl a földért, miért ne adnák el, ha nincs máspénzforrás, meg kell ragadni minden lehetőséget, mert már rég nem éri meg kisgazdálkodóként megélhetésért küszködni. Ezzel a felvásárlással végük lesz a kisgazdaságoknak, csak a nagyok maradnak talpon” – részletezte a gazda.

Ovidiu egyébként juhokat tart, a környéken hagyományosan nagyon sok juhos gazda él, messze földön híresek a sajtjaik és egyéb termékeik. Amiatt kesereg, hogy a nagy földvásárlások miatt egyre nehezebbé válik a legeltetés. „Hiába szeretnék én vagy sok fiatal juhász lenni, ha nincs földem, ahová vihetem az állataimat. Nem lehet sem venni, sem bérelni, mert senki nem adja bérbe. Ez a valóság, és ez egyre nehezebb lesz” – részletezre a problémákat a Deutsche Welle számára.

A kisgazdálkodók úgy érzik, magukra hagyták őket, több támogatást szeretnének a román államtól, vonja le a következtetést a riport végén az újságíró, hozzátéve, hogy a gazdálkodók egy része azt fontolgatja, hogy összefognak, hogy jobban hallatszódjék a hangjuk.