Ne vigyük haza a madárfiókákat és más állatkölyköket!

Ne vigyük haza a madárfiókákat és más állatkölyköket, őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat! – kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében az egyesület azt írta, hogy hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, az emberek a településeken, utcákon, parkokban is találkozhatnak magányosnak tűnő fiókákkal.
A legjobb megoldás a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva, a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba, bokor alá tenni. A térségünkben élő madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát. Leszakadt fiókás fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás a szülők segítése a pórul járt fiatalok vesszőkosárba telepítésével és ágak közé helyezésével – tájékoztattak.

A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, gyakran hangosan csipogva.

Az MME felhívta a figyelmet, hogy a látszat ellenére ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak. Szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros hazavinni őket, az emberek ugyanis nem tudják megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra.

A kirándulásokon talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákat, nyúl-, nyest- és mókuskölyköket, vadmalacokat jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad – hangsúlyozza az egyesület. (MTI)

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!