Új utak a hulladékfeldolgozásban: gombákkal bontatnak örök műanyagot, sőt, egész házakat is

Az egyik izgalmas projekt Cleveland városában fut, ahol komoly környezeti problémát jelent a több ezer elhagyott lakóház, derül ki a BBC beszámolójából. A portál szerint a romos épületek tele vannak mérgező anyagokkal, például ólommal, és olyannyira leromlott állapotban vannak, hogy már nincs visszaút, nem lehet újra lakhatóvá tenni ezeket.

„A bontásból származó sokféle anyag, a gerendák, a padló, a cellulózmassza – ami a növények elsődleges szerkezeti összetevője –, és még az olyan dolgok is, mint a mennyezeti csempe és az aszfaltanyag, például a tetőzsindely, keverhető olyan szubsztrátumba, amely alkalmas gombák termesztésére” – idézi a BBC Chris Maurert, a clevelandi Redhouse Studio építésziroda alapítóját. Kifejtette, szubsztrátumként szolgálhat minden olyan anyag, amely a micélium – a gombák vékony, vegetatív része – táplálékul használhat. Más szóval, a gombák elfogyaszthatják az elhagyott lakásokból származó hulladékot, a nehézfémeket és más toxinokat pedig kivonják és megkötik a növekvő termőtestekben.

Maurer szerint a gombák nemcsak a hulladék eltüntetésében játszhatnak szerepet. Az építész azt szorgalmazza, hogy a visszamaradó szubsztrátumot használják fel új lakások építésére, ami enyhítheti a clevelandi lakhatási válságot. A módszer abból áll, hogy a szubsztrátum maradékát, beleértve a micéliumot is, tömörítik és felhevítik, így tiszta téglákat nyernek az új építkezéshez. Az így keletkező „mycoblockok” állaga a keményfáéhoz hasonló, és a gyártási folyamat sajátosságaitól függően a betonnál is erősebb lehet, fejtegette a BBC-nek a helyi szakember.

Nem ez az egyetlen vállalat, mely a módszert alkalmazza, Joanne Rodriguez, a Mycocycle nevű cég alapítója szintén arról beszélt a BBC-nek, hogy kitűnő lehetőséget jelentenek a gombák a hulladékok megtisztításában és feldolgozásában. Az építkezési hulladékok újrahasznosításával foglalkozó cég vezetője úgy számol, hogy 2027-ig 160 ezer tonnával sikerül majd csökkenteniük a légköri szén-dioxid mennyiségét. Hozzátette, ez a technológia azért is fontos, mert a világ szén-dioxid kibocsátásának 11%-a az épített környezet anyagaiból származik.

Mire használhatók még a gombák?

A gombák a méreganyagokat nemcsak az épületekből, de a természeti környezetből is képesek kivonni és megkötni, így ökológiai problémák egész sorának kezelésében segíthetnek. Ezt a viszonylag új eljárást mycoremediációnak nevezik, és sokféleképpen próbálják alkalmazni.

Az indiai Delhiben azt remélik, hogy a gombák segítenek majd megtisztítani a hírhedten szennyezett levegőt. Új-Zélandon gombákat használtak arra, hogy olajat távolítsanak el egy csatorna vizéből. Az Európa-szerte működő LIFE MySOIL projekt keretében pedig három kísérleti helyszínen 90%-kal sikerült csökkenteni a talaj kőolajszennyezettségét.

„A természet elsődleges lebontójaként számos gombafaj arra hivatott, hogy lebontsa az összetett szénláncú molekulákat, például a lignint és a cellulózt a fákból” – nyilatkozta a BBC-nek Brendan O'Brien ökológus, a bioremediációval foglalkozó CoRenewal nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója. „A lebontáshoz enzimeket termelnek, amelyekkel felbontják ezeknek az összetett molekuláknak a kötéseit. Ugyanakkor gyakran képesek más, hasonló kémiai szerkezetű, tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat is lebontani” – magyarázta.

Kifejtette, egyebek mellett azt is megfigyelték, hogy a kőolaj, vagy a gyomirtó és rovarirtó szerek mellett egyes gombafajok képesek lebontani az örök műanyagnak nevezett PFAS-okat (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok) is. Azáltal, hogy a termőtesteikben megkötik és immobilizálják a szennyező anyagokat, például a nehézfémeket, még az ólom eltávolításában is segíthetnek a gombák, jegyezte meg a szakértő.

A CoRenewal fenntartható megoldások kidolgozását tűzte ki célul, melyekkel helyreállíthatók károsodott ökoszisztémák az erdőtüzek utáni regenerálódástól kezdve az olajszennyeződések eltakarításán át az épített környezet toxinjainak csökkentéséig. A szervezet azzal a küldetéssel indult, hogy megtisztítja az ecuadori Amazonast a kőolajszennyezéstől. Ehhez laskagombát használtak, melyről tudható, hogy képes lebontani a kőolajat és a szénhidrogéneket.

Míg egyes gombáknak a kőolaj eltávolítására való képessége jól dokumentált, számos tanulmány van folyamatban annak kiderítésére, hogy mire képesek még ezek a titokzatos micéliumok. A PFAS-okra, ezekre az egészségre káros, számos használati tárgyban (például vízálló ruhákban) illetve szerben (pl. tisztítószerekben) fellelhető, nem bomló vegyületekre vonatkozóan a Texas A&M Egyetem kutatói 2022-ben dolgoztak ki egy technológiát, mely lehetővé teszi, hogy fehérkorhasztó gombák lebontsák ezeket.

„A bioremediáció fenntarthatóbb és költséghatékonyabb, mint a PFAS kezelésének számos más módja” – mondta el a BBC-nek Susie Dai, a Texas A&M Egyetem növénypatológia és mikrobiológia professzora, aki szerint a termikus megsemmisítés, azaz az égetés túlságosan energiaigényes, a bioremediáció viszont a nagyobb léptékben történő alkalmazás esetén kifejezetten előnyös módszer. Hozzátette: csapata most olyan gombatörzsek után kutat, amelyek hatékonyabbak a PFAS vegyi anyagok eltávolításában és lebontásában.

Bár még nem tudni pontosan, hogy a PFAS-ok milyen kockázatot jelentenek az emberi egészségre, „az állatkísérletek azt sugallják, hogy egyes PFAS-ok nagy dózisban befolyásolhatják a növekedést és a fejlődést” – mondta Dai. „Más állatkísérletek a reprodukciót, a pajzsmirigyműködést, az immunrendszert és a májat érintő egészségügyi kockázatokra utaltak” – tette hozzá.