Idén is úgy szórják a mérget, mint a műtrágyát, rengeteg vadállat esett áldozatul

Annyira lenne szükség, hogy a gazdálkodók betartsák az előírásokat, akkor nem kellene minden tavasszal és ősszel azzal szembesülni, hogy százával mérgeznek meg vadon élő, köztük védett állatokat is. Ahelyett azonban, hogy a rágcsálóknak szánt mérget a járatokba helyeznék, majd ezeket betömnék, egyszerűen kiszórják, mint a műtrágyát a veszélyes szereket. Ezzel pedig hatalmas kárt okoznak a vadállományban, mondta el Nagy Attila a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi egyesület biológusa.

Az egyesület munkatársai rendszeresen végeznek felméréseket, megfigyeléseket, és idén is azzal szembesültek, hogy az észak-nyugati megyékben rengeteg állat pusztult el. Lényegében a gazdálkodók nemtörődömsége miatt, hiszen ha szakszerűen helyeznék ki a véralvadásgátlót tartalmazó mérget, ehhez nem jutnának hozzá csak azok a fajok, melyeknek szánták.

Nagy Attila szerint helyenként pocokgradáció van a térségben, ilyenkor szórják ki felelőtlenül a veszélyes szereket. Arad megye mellett idén tavasszal Szatmár és Temes megyében is észlelték a vadak elhullását. A Milvus pedig ismét leveleket, feljelentéseket küldött az érintett hatóságoknak, minisztériumoknak. Ahogy az elmúlt 15 évben minden alkalommal, lényegében eredménytelenül, hiszen a pusztítás évről évre megismétlődik.

Az egyesület közleménye szerint február 9-én fedezett fel két önkéntesük az Arad megyei Kisiratos határában 30 tetemet: 15 őzet, 2 nyulat, 2 sünt, 5 kutyát, 9 egerészölyvet, 2 vörösvércsét, 2 vetési varjút, egy tőkés récét és egy molnárgörényt. Ezek közül az egerészölyv és a vörös vércse védett fajnak számít, míg a molnárgörény Natura 2000-es faj, lényegében a jelenléte miatt nyilvánították védetté a területet.

Értesítették a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon, akik meg is jelentek a helyszínen, és arról biztosították a őket, hogy mind a tetemeket, mind a mérget eltávolíttatják, és jogi lépéseket is tesznek. Tíz nappal később azonban azt látták, hogy a tetemeket nem távolították el, az elhullott állatok száma pedig továb nőtt.

Az ügy azonban bekerült a sajtóba, majd végül a környezetvédelmi őrszolgálat is megmozdult. A hatóság Arad megyei szervezete arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy kiszálltak ellenőrzésre, és elrendelték a méreg azonnali begyűjtését. Illetve bírságoltak is, összesen 120 ezer lej értékben, valamint két bűnügyi eljárást kezdeményeztek, ismeretlen elkövető ellen. A beszámolójuk szerint egyébként Kürtös, Nadab és Varsánd határából 1315 kilogramm állati tetemet gyűjtöttek össze.

„Rosszul nézett már ki ez az ügy, ezért rájuk szálltak” – vélte Nagy Attila, akit a büntetés súlyosságáról kérdeztem. Hozzátette, itt nagy területeken gazdálkodókról van szó, akik több száz vagy akár több ezer hektárt művelnek meg, így „valószínűleg nem fognak csődbe menni” a büntetések miatt.

A biológusok szerint külön súlyosbítja ezeket a mérgezéses eseteket, hogy olyan területeken történnek, ahol a hazánkba évtizedek után visszatérő parlagi sasok próbálnak újra megtelepedni. A ritka faj védelme érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek egész Európában. Romániába 50 év kihagyás után 2016-ban tért vissza fészkelőként, az ismert három fészek közül pedig kettő a lemérgezett területek közelében van. És mivel a sasok a mérgezésben elhullt állatot tetemeit is elfogyaszthatják, fennáll a veszélye annak, hogy ők is áldozatul esnek a mezőgazdászok felelőtlenségének.