Teljes átláthatóságot ígért Marcel Ciolacu a Verespatak-ügyben

Meg kell várni az ítéletet a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt az ország ellen indított kártérítési perben, de a román állam „boldogulni fog” akkor is, ha elveszíti a pert – jelentette ki pénteken a miniszterelnök.

Az Agerpres beszámolója szerint Marcel Ciolacu a konstancai hajógyárnál tett látogatást követően nyilatkozott az újságíróknak. A Roşia Montană Gold Corporation által indított per kapcsán elmondta, meg kell várni a végső döntést az ügyben, de a román állam „boldogulni fog, akár veszít, akár nyer”. „Igaz, ha nyerünk, akkor könnyebb lesz” – tette hozzá. Ugyanakkor leszögezte, hogy a per lezárulta után a román állampolgárok „meg fogják tudni a teljes igazságot” az üggyel kapcsolatban, dokumentumokkal alátámasztva.

A szociáldemokrata kormányfő eddig főként Dacian Cioloș REPER-elnököt próbálta úgy beállítani a közvélemény előtt, mint azt a volt miniszterelnököt, aki felelősségre vonható a verespataki-ügy miatt. Az egykori technokrata kormányfő szerint azonban a PSD-hez sokkal közelebb kell keresni azt a személyt, aki berántotta az országot ebbe a perbe. Konkrétan Victor Pontára gondolt, aki volt szocdem miniszterelnök, és jelenleg, bár saját zsebpártja van, Ciolacu tanácsadójaként tevékenykedik.

Megkérdezték tőle az újságírók, hogy egy Románia számára kedvezőtlen döntés esetén lesz-e pénze az országnak kifizetni a követelt kártérítést. „Mégis mit csináljunk? Zárjuk be Romániát s rohanjunk el mind? Találunk majd megoldást!” – válaszolt.

A kormány február 10-ére várta a végleges döntést abban a perben, amelyet a kanadai Gabriel Resources cég indított a román állam ellen a verespataki bányaprojekt kudarca miatt. A döntés után kezdődnének a tárgyalások a kanadaiakkal a kártérítés kifizetéséről. Mihai Constantin kormányszóvivő később úgy nyilatkozott, hogy márciusig nem biztos, hogy ítéletet hoznak az ügyben.

Verespatakon a román-kanadai Roșia Montană Gold Corporation vegyesvállalat ciántechnológiára alapozó aranybányát akart nyitni. A projektet több civil szervezet, az egyházak, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország is környezetvédelmi veszélyek miatt ellenezte. A vállalat éveken keresztül próbált engedélyt szerezni arra, hogy mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kibányászhasson Verespatakon. A parlament 2014 júniusában elutasította a bányászati beruházást elősegítő törvényjavaslatot. Ezt követően a verespataki római kori aranybányát felvették az UNESCO világörökségi listájára, és ezzel a teljes település és környéke olyan fokú védettséget élvez, amely elméletileg lehetetlenné teszi a ciántechnológiás kitermelést.