Teljes átláthatóságot ígért Marcel Ciolacu a Verespatak-ügyben

2024. február 10. – 09:59

Másolás

Vágólapra másolva

Meg kell várni az ítéletet a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt az ország ellen indított kártérítési perben, de a román állam „boldogulni fog” akkor is, ha elveszíti a pert – jelentette ki pénteken a miniszterelnök.

Az Agerpres beszámolója szerint Marcel Ciolacu a konstancai hajógyárnál tett látogatást követően nyilatkozott az újságíróknak. A Roşia Montană Gold Corporation által indított per kapcsán elmondta, meg kell várni a végső döntést az ügyben, de a román állam „boldogulni fog, akár veszít, akár nyer”. „Igaz, ha nyerünk, akkor könnyebb lesz” – tette hozzá. Ugyanakkor leszögezte, hogy a per lezárulta után a román állampolgárok „meg fogják tudni a teljes igazságot” az üggyel kapcsolatban, dokumentumokkal alátámasztva.

A szociáldemokrata kormányfő eddig főként Dacian Cioloș REPER-elnököt próbálta úgy beállítani a közvélemény előtt, mint azt a volt miniszterelnököt, aki felelősségre vonható a verespataki-ügy miatt. Az egykori technokrata kormányfő szerint azonban a PSD-hez sokkal közelebb kell keresni azt a személyt, aki berántotta az országot ebbe a perbe. Konkrétan Victor Pontára gondolt, aki volt szocdem miniszterelnök, és jelenleg, bár saját zsebpártja van, Ciolacu tanácsadójaként tevékenykedik.

Megkérdezték tőle az újságírók, hogy egy Románia számára kedvezőtlen döntés esetén lesz-e pénze az országnak kifizetni a követelt kártérítést. „Mégis mit csináljunk? Zárjuk be Romániát s rohanjunk el mind? Találunk majd megoldást!” – válaszolt.

A kormány február 10-ére várta a végleges döntést abban a perben, amelyet a kanadai Gabriel Resources cég indított a román állam ellen a verespataki bányaprojekt kudarca miatt. A döntés után kezdődnének a tárgyalások a kanadaiakkal a kártérítés kifizetéséről. Mihai Constantin kormányszóvivő később úgy nyilatkozott, hogy márciusig nem biztos, hogy ítéletet hoznak az ügyben.

Verespatakon a román-kanadai Roșia Montană Gold Corporation vegyesvállalat ciántechnológiára alapozó aranybányát akart nyitni. A projektet több civil szervezet, az egyházak, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország is környezetvédelmi veszélyek miatt ellenezte. A vállalat éveken keresztül próbált engedélyt szerezni arra, hogy mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kibányászhasson Verespatakon. A parlament 2014 júniusában elutasította a bányászati beruházást elősegítő törvényjavaslatot. Ezt követően a verespataki római kori aranybányát felvették az UNESCO világörökségi listájára, és ezzel a teljes település és környéke olyan fokú védettséget élvez, amely elméletileg lehetetlenné teszi a ciántechnológiás kitermelést.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!