Az EU fosszilis tüzelőanyagokból származó széndioxid kibocsátása 60 éves mélypontra süllyedt

Az Európai Unió 2023-ban 8 százalékkal kevesebb volt a széndioxid kibocsátás az elégetett fosszilis tüzelőanyagok nyomán, mint 2022-ben – derül ki a Guardian értesüléseiből. Ez az érték a legalacsonyabb szintnek felel meg az elmúlt 60 évből, derül ki a lap által idézett Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) elemzéséből.

„Az EU széndioxid-kibocsátása végre visszaesett a szüleim generációjában, az 1960-as években tapasztalható szintre” – mondta Isaac Levi, a CREA elemzője. „Mégis, ebben az időszakban a gazdasági növekedés nem állt le, ami azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás ellen a gazdasági fejlődés feláldozása nélkül is lehet küzdeni.”

A jelentés szerint a kibocsátáscsökkenés több mint fele a tisztább villamos energia használatából származott. Az iparági adatok szerint az EU 2023-ban rekordmennyiségű napelemet és szélturbinát épített és telepített, és több áramot tudott előállítani a vízierőművek és atomerőművek segítségével is.

A jelentés szerint a kibocsátás csökkenéséhez az alacsonyabb villamosenergia-kereslet is hozzájárult, valamint az, hogy a magasabb gázárak miatt bizonyos ipari szereplők vagy zöldebb megoldásokat kerestek, vagy visszavettek a termelésből.

Az elemzők a jó hír mellé azonban azt is hozzátették, hogy a kibocsátások összességében még mindig túl lassan csökkennek. A globális felmelegedés kordában tartása érdekében az évtized végére az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal kellene csökkentenie az EU-nak az üvegházhatású gázok kibocsátását, majd 2050-re elérni a nettó nulla kibocsátást.

Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület jelentése szerint a 27 tagállamnak körülbelül kétszer olyan gyorsan kell csökkentenie a kibocsátást, mint ahogyan azt az elmúlt 17 évben átlagosan tették, ha a kitűzött célt és határidőt tartani szeretnék.

A csoport 13 ajánlást tartalmazó listát állított össze, amelyek között szerepel a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának sürgős megszüntetése, az európai kibocsátás-árképzési rendszer kiterjesztése a mezőgazdaságra, valamint az európai zöld megállapodás utolsó törvényeinek elfogadása.

„Az EU az elmúlt években nagy előrelépést tett az éghajlat-politikai keretrendszerének megerősítése terén” – mondta a jelentés közzétételekor Ottmar Edenhofer professzor, a tanácsadó testület elnöke. „A klímasemlegesség 2050-ig történő elérése azonban versenyfutás az idővel, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy most hátradőljünk.”