Állami támogatással tarolták le a Duna-deltában a védett nádasokat, amiket előzőleg átminősítettek mezőgazdasági területekké

A Digi 24 arról ír, hogy egy illegális 5 millió eurót érő üzlet jóváhagyása áll küszöbön különböző állami intézményeknél. A hírportál a kedvezményezettek között az egyik nagy befolyású PSD-s politikusnak, Paul Stănescunak a fiát nevezi meg. Konkrétan két olyan cégről van szó, amelyek támogatást kértek a Duna-deltában a nád betakarítására egy úgynevezett mezőgazdasági területről.

A portál felhívja a figyelmet, hogy a parlament, a mezőgazdasági minisztérium és más intézmények segítségével válik lehetővé az üzlet, a több millió euró pedig politikai szereplők zsebébe kerül. Most az egész eljárást a mezőgazdasági kifizetési ügynökség, de az Európai Bizottság is ellenőrzi.

Miről is van szó? Tavaly, a parlament úgy döntött, hogy a Duna-deltában található nádasok egy része legelőnek minősíthető. Egyik napról a másikra több intézmény is felsorakozott, hogy minden szükséges szabályozást megalkossanak ahhoz, hogy a nádasok hasznosítását az állam európai forrásokból támogathassa. A Duna-delta adminisztrációjával megbízott hatóság azonnal kérte, hogy több mocsaras területet minősítsenek legelőnek, a mezőgazdasági minisztérium pedig egyik napról a másikra úgy döntött, hogy a nádat állati takarmányként is lehet használni, még akkor is, ha az állatok nem eszik meg. Így majdnem minden feltétel teljesült ahhoz, hogy két cég nem kevesebb, mint 5 millió euró európai alapra pályázhasson azért, mert bizonyos náddal benőtt területekről letakarítják a vízi növényzetet.

Ionuț Lupu, az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazgatója viszont felhívta a figyelmet, hogy mindez még viccnek is rossz, hisz a nádat nem lehet állati takarmánynak minősíteni, és a deltában nem lehetséges olyan minőségi takarmányt előállítani, amit az állattenyésztők fel tudnak használni.

A Digi 24 megjegyzi, a fergeteges ötletet a jelenlegi mezőgazdasági miniszter, Florin Barbu szorgalmazta, amikor a képviselőház szakbizottságának vezetője volt. Őt Paul Stănescu régi embereként tartja számon a sajtó, akinek köszönhetően Barbu bekerült a kormányba. Így nem meglepő, hogy a törvényhozási fortély az ifjabb Stănescu hasznára vált volna. Ő ugyanis részvényese a két cégnek az egyikének, amelyik most az 5 millió eurós nádbetakarítási támogatásra tart igényt.

Mindeközben az sem kerülte el a sajtó figyelmét, hogy a nevezett cégnek, az ECOLOGIC DANUBE-nak csak egy alkalmazottja van, és 2022-ben nem több mint 75 ezer lejes nyereséget könyvelhetett el, és közös részvényes a másik támogatást igénylő céggel.

Az APIA Tulcea egy pillanatnyi habozás nélkül jóváhagyta a kért támogatás odaítélését. Az APIA Bukarestnél megkezdődött az ellenőrzés, hogy kiderüljön, helyesen járt-e el a tulceai intézmény, amikor először adta meg az engedélyt a támogatásra a Deltában monopolhelyzetben lévő két cégnek.

Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság is vizsgálatot indított, hogy kiderítse, törvényes-e a nádüzlet vagy sem. Az APIA vezetője szerint sok kérdést vet fel a két cég által benyújtott dosszié. Nem bérelték a földet, ahogyan azt a törvény előírja, és nem is lehetett volna az igényelt mennyiségű zöld nádat betakarítani, mert a törvény csak télen engedi meg a nádvágást, amikor már száraz és az állatok számára ehetetlen.

Ionuț Lupu, az APIA igazgatója tette fel a kérdést, hogyan történhetett meg, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium, amely a Duna-delta bioszférája tekintetében a szuverén hatóság, és rendkívül határozottan tiltja a zöld nád betakarítását, ezúttal mégis lehetővé tette ezt.

Több mint 200 kamionnyi zöld nád betakarításáról van szó, és miközben az APIA Igazságügyi és Csalás Elleni Bizottsága vizsgálja az 5 millió eurós üzletnek a legalitását, a tulceai igazgató szerint a megítélt összegnek a kiutalásában nincs semmiféle szabálytalanság. Florin Stăneață azt magyarázta a sajtónak, hogy „ez egy új intézkedés, amit először hajtanak végre, és természetesen a jogi kereteket még szabályozni kell”. A tulceai igazgató szerint azonban a gazdák szabályszerűen jártak el, benyújtották az erre vonatkozó igazoló dokumentumokat, majd nekiláttak, és betakarították a nádat. Vagyis letarolták a védett területen a nádast.