Volt államtitkár: Elsietett döntés volt a medvekilövési kvóta 2016-os felfüggesztése

„Én is tagja voltam a technokrata kormány csapatának a környezetvédelmi minisztériumban, nem akarom kihúzni magam a felelősség alól. Viszont erdészmérnökként az erdészeti igazgatóságon dolgoztam, mindössze a kormány utolsó két hónapjában bízta rám az akkori miniszter, Cristina Pașca-Palmer a biodiverzitás igazgatóság vezetését, ahová a medvékkel kapcsolatos kérdések tartoztak, korábban nem követtem, mi történik ezen a területen. Leváltotta az igazgatóság korábbi vezetőjét, és lényegében rögtön bevitt annak a testületnek az ülésére, mely tanácsadó csoportként segítette a minisztérium munkáját. Voltak benne vadászok, az erdészeti egyetemek képviselői, biológusok is. Épp heves vita folyt arról a felmérésről, aminek alapján a medvekilövési kvóta készült.

Sokan kritizálták a tanulmányt, de nemcsak az aktuálisat, hanem a korábbi évekre visszamenőleg is, azt állították, hogy szakmai szempontból nem megfelelő, nem megbízható adatok alapján javasolja a kilövési egyedszámot. Azon viszont, hogy a miniszter bejelentette, felfüggeszti a kvótát, mindenki megdöbbent” – emlékezett vissza Vaida Béla Erika. Elmondta, úgy ítélte meg, hogy a testületben mindenki, nemcsak a vadászok, úgy gondolta, hogy kell a kvóta, mindössze azt kifogásolták, hogy a tanulmány, ami alapján készült, szakmai szempontból nem eléggé jó.

„Úgy gondolom, a kvóta felfüggesztése elhamarkodott döntés volt. Törvényes volt, és szakmailag is megalapozott, de akkor, amikor a miniszter bejelentette, már kész kellett volna legyen egy stratégia, ami a medvepopuláció kezelését megalapozta volna.

Sajnos, ez a döntés olyan fokú ellenségeskedéshez vezetett, ami a mai napig érezteti a hatását” – magyarázta a volt államtitkár. Hozzátette, a stratégián egyébként addigra már elkezdtek dolgozni a minisztériumban, a szakértői csapat közreműködésével, de még nem volt teljesen kész.

Azt is elmondta, a következő két hónap során végül kidolgoztak egy útmutatót, melyet elküldtek minden megyei szakhatóságnak, vadásztársaságnak, az összes érintett félnek. Ez tartalmazott ajánlásokat a károk megelőzésére, a gazdaságok védelmére és sokminden másra vonatkozólag.

A volt államtitkár úgy vélte, a szakmai érveken túl a miniszter döntését az is befolyásolhatta, hogy – a korábbi gyakorlattal ellentétben – közvitára bocsátotta a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz) kilövési kvótájáról szóló tervezetet. Ez pedig óriási felháborodást váltott ki, sokan támadták, akik úgy értelmezték a rendeletet, hogy védett állatfajok vadászatát készül engedélyezni.

Vaida Béla Erika szerint a legsúlyosabb problémákhoz az vezetett, hogy

a politikusok ekkor megérezték a témában rejlő lehetőséget, és egy nagyon agresszív, medveellenes kampányba kezdtek, elsősorban Székelyföldön.

Ami a mai napig is tart, és azt eredményezte, hogy azok az emberek, akik korábban is olyan településeken éltek, melyek környékén voltak medvék, elkezdtek rettegni.
„Székelyföldi vagyok, a szüleim homoródkarácsonyfalviak, Sófalvára is sokat járok. Az utóbbi években viszont azt tapasztaltam, hogy az emberek félnek. Szerintem főként az agresszív, medveellenes politikai kampányok miatt. Van egy néni, most 80 körül lehet, aki azelőtt szívesen járt velem gyógynövényeket szedni, 2018 óta azonban fél a medvéktől, nem mer jönni. A faluból sem mer kimenni” – magyarázta Vaida Béla Erika. Hozzátette, nagyon elkeseríti a helyzet, hiszen a medve nem agresszív, nem jellemző a fajra, hogy emberekre támad.

A medve-ember konfliktusok hátterét azonban nem hozzák nyilvánosságra, holott a volt államtitkár szerint az esetek kb. 80 százalékáért nem a medve, hanem az ember a felelős. A medvéket viszont senki sem kérdezi arról, hogy mi történt, így mindig ők kerülnek az agresszor szerepébe. Kifejtette, nagyon súlyos mulasztásnak tartja, főleg az utóbbi 16 évben minden környezetvédelmi miniszter részéről, hogy nem folytatnak olyan ismeretterjesztő kampányt, amiben azt magyarázzák el, hogy miként kell viselkedni a medvékkel, hogyan lehet biztonságosan az erdőt járni, mi a teendő, ha összetalálkozunk velük. Úgy vélte, a legtöbb konfliktus megelőzhető lenne, ha az emberek tudnák, milyen magatartást kell tanúsítaniuk.

Kérdésünkre a korábbi államtitkár elmondta, a probléma elsősorban Székelyföldön súlyos, más medvés területeken az országban nincs ilyen hisztéria, mivel nem gerjesztik azt. Brassót hozta fel példaként, ahol előfordul, hogy éjjelente a belvárosban is kószál medve, mégsem tör ki a tömeges pánik. Mint elmesélte, a 90-es években a mára már beépült Rakodó területén esténként rendszeresen megjelentek a medvék, de nem voltak konfliktusok. Az idegenvezetők odavitték a csoportokat medvét látni.

Tömeghisztéria egyszer tört ki, a 2000-es évek elején, amikor a Rakodó melletti piknikezőben valaki egy hússütő nyárssal kiszúrta egy kolduló medve szemét.

A sérült állat pedig visszatámadott, egy vagy két ember meg is halt és páran megsérültek. Ekkor felbolydult a lakosság, és agyonverdesték a környéken a medvebocsokat, amihez az is hozzájárult, hogy a helyi sajtó arról cikkezett, hogy megbolondultak a medvék a Rakodóban, rátámadnak az emberekre.
Mint elmondta, az említett eset kivételével annak ellenére sem voltak problémák, hogy az emberek sokszor kimondottan felelőtlenül viselkedtek. „Láttam olyan fotókat, hogy egy turista a szájában tartott piskótát kínálta egy medvének, hogy az a szájával vegye el. Szerintem az az ember nem volt normális, de az idegenvezető sem, aki ezt engedte” – mesélte.

Megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy olyan helyeken is felbukkan a medve mostanában, ahol korábban nem észlelték a jelenlétét, illetve arról, hogy sokak szerint elszaporodtak amiatt, hogy visszaesett a vadászok által elejtett példányok száma. Vaida Béla Erika szerint rengeteg tényező befolyásolhatja a medvék viselkedését. Amellett, hogy könnyen hozzáférhető táplálék számukra a településeken nem megfelelően tárolt hulladék, rengetegen járják az erdőket, kirándulók, gyümölcsöt, gombát szedők. Óriási a zavarás mértéke. Úgy vélte, elég rápillantani arra a térképre, ami a törvényes fakitermeléseket mutatja, de ehhez még hozzá kellene számolni a törvényteleneket is, hogy teljes képet kapjunk.

A 90 után visszaszolgáltatott erdőkben nagyon sok helyen folyik párhuzamosan munka, ami azt eredményezte, hogy ma már alig vannak nagy kiterjedésű, zavarásmentes területek, ahol az állatok meghúzhatnák magukat.

Úgy ítélte meg, ez is egy fontos tényező lehet abban, hogy a medvék megjelennek akár a települések közvetlen közelében is.

A volt államtitkár szerint egy alapos, szakszerű felmérés alapján el lehetne érni az Európai Bizottságnál, hogy akár a vadászatot is engedélyezzék, Észak-Európában a farkas esetében létezik erre példa. Romániában a 2007-es EU-csatlakozáskor védett fajjá vált a medve, a hazai hatóságoknak már ekkor jelezniük kellett volna, hogy itt egy viszonylag népes populációról van szó. Szakmai érvekkel kellett volna érkezniük, hogy tárgyaljanak arról, milyen vadgazdálkodási startégiát kellene alkalmazni. Szakmai tanulmányok azonban a mai napig nincsenek, 16 év alatt sem voltak képesek a kormányok elvégeztetni egy alapos felmérést. Mint mondta, egyes politikusok ugyan próbáltak tárgyalni Brüsszelben, viszont csakis a kártételek számával tudtak érvelni, ami nem elég, tudományos igényű adatok kellenek, csak ezeket veszik figyelembe az uniós hatóságok.

A környezetvédelmi minisztérium adatai szerint 2017-től kezdődően ismét állapítottak meg éves kilövési kvótákat a medvékre, azonban rendszerint nem lőtték ki a jóváhagyott egyedszámot annak ellenére sem, hogy ezek a kvóták jóval alacsonyabbak voltak a korábbiaknál. Igaz, a 2016 utáni időszakban már nem engedélyezték, hogy a trófeákat külföldre szállítsák, emiatt lényegében nem vagy csak kis számban érkeztek külföldi vadászok, akik jelentős összegeket hajlandóak fizetni egy-egy kapitális példány elejtéséért. A veszélyesnek ítélt medvék kilövését a hazai vadászoknak kellett megoldaniuk.

A legújabb fejleményt az ügyben az jelenti, hogy Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter törvénytervezetet nyújtott be, ami alapján éves szinten több mint 400 medvét lehetne kilőni. A jogszabály megengedné, hogy ismét fogadjanak a hazai vadásztársaságok külföldieket is. A tervezetet a szenátus elfogadta, a képviselőház hoz végső döntést az ügyben.