Ártalmatlanok a lakásokba behúzódó poloskák, de ajánlott óvatosan bánni velük

2023. október 16. – 10:49

Ártalmatlanok a lakásokba behúzódó poloskák, de ajánlott óvatosan bánni velük
Ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) – Wassilios Aswestopoulos / NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Sokan kérdezték az olvasóink közül, hogy miért jelentek meg ezen az őszön a poloskák tömegesen a lakásokban. Illetve, hogy pár éve miért tesznek jelentős károkat a kiskertekben. Ugyanakkor olyan hírek érkeznek, hogy például Franciaországban iskolákat zárnak be a vérszívó poloskák miatt. László Zoltán, a BBTE oktatója segít, hogy tisztábban lássunk poloskaügyben. Interjú.

Ezen az őszön, úgy tűnik, feltűnően sok poloska húzódik be a lakásokba, Kolozsváriak is számoltak be arról, hogy beültek a sötétítőre vagy tucatszám viszik be őket a szárított ruhákkal. Minek köszönhető ez? Új fajok jelentek meg vagy az itt élők próbálnak közelebb kerülni az emberhez? Egyáltalán, miért vágynak a poloskák a lakásokba?

Ez a jelenség, mármint, hogy a poloskák behúzódnak ősszel a lakásokba, azzal magyarázható, hogy próbálnak biztonságos, nem túl hideg, de nem is túl meleg telelőhelyet keresni. Leginkább egyetlen poloska fajról van szó ebben e tekintetben, az ázsiai márványospoloskáról (Halyomorpha halys). A faj eredetileg ázsiai elterjedésű volt, azonban behurcolták Európába, Észak-Amerikába és egyéb kontinensekre is. A melegedő klíma megfelel a fajnak, hiszen akár az éves generáció számát is tudja növelni. Mindenfelé, ahová behurcolták, gondokat okoz a nagyszámú megjelenésével és növénykárosításával, a mérsékelt égövön ez kiegészítődik a téli időszakban a lakásokba való behúzódással.

Más új, behurcolt poloskafajokról is tudunk, ilyenek például a zöld vándorpoloska (Nezara viridula), amelyik a kertekben, mezőgazdaságban okoz főképpen kellemetlenséget, károkat, illetve a csipkéspoloskák, amelyek közül a tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) kerül leginkább a szemünk elé a tölgyek leveleit szívogatva, vagy éppen tölgyek között vándorolva, mikor megpihennek a zöld vagy sárga pólóinkon, ruháinkon. Közel rokona, a platán csipkéspoloska (Corythucha ciliata) szintén behurcolt poloskafaj, amely az előzőhöz hasonlatosan hajlamos ősszel a házak repedéseibe, ablakrésekbe is behúzódni tömegesen.

Kell-e tartanunk tőlük, okoznak-e kellemetlenséget? Csípnek ezek a fajok?

A kellemetlenség, amit okoznak első sorban az, hogy behúzódva, lakásainkba velük kell megosztanunk az élőhelyünket és biza, ha ki akarjuk tessékelni őket akkor a zavarásra bűzmirigyeik kiürítésével válaszolnak. A zöld vándorpoloska ritkábban jön be a lakásokba, ellentétben az ázsiai márványospoloskával. Mivel mindkettő növényszívogató, ugyanis minden poloska kizárólag szúró-szívó szájszervvel rendelkezik, nem fanyalodnak reánk, vagyis bennünket nem csípnek. Viszont a csipkéspoloskák megcsíphetnek bennünket, ha éheznek vagy szomjaznak, de ezt leginkább kinti környezetben figyelhetjük meg. Az a faj amelyik meg szokott csípni, és amelyik igen kellemetlen számunkra emiatt az az ágyipoloska (Cimex lectularius).

Zöld vándorpoloska (Nezara viridula). Balra egy lárva, jobbra pedig egy kifejlett egyed, ami már egyszínű, világoszöld – Fotó: Romain Garrouste / Biosphoto / AFP
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula). Balra egy lárva, jobbra pedig egy kifejlett egyed, ami már egyszínű, világoszöld – Fotó: Romain Garrouste / Biosphoto / AFP

Mit tehet az, aki feltétlenül szeretne megszabadulni tőlük?

Ami a márványospoloskát, vándorpoloskát és a csipkéspoloskákat illeti a leghasznosabb intézkedés az ablakokra felszerelt szúnyogháló, hiszen így nem jutnak be a lakásokba. A csipkéspoloskák nehezebben vesznek észre, ha nem fa és növényárnyalatú ruhákat hordunk, de ez amúgy nem egy biztosítás ellenük. Ha már bent vannak a lakásban, úgy gyűjtsük össze őket, vagy fogjuk meg őket, hogy ne ijesszünk rájuk, mert akkor bűzmirigyeik váladékaival is megismerkedünk. Például egy seprűvel finoman fel lehet őket lökni a lapátra és szélnek lehet ereszteni. A porszívó nem a legjobb eszköz, mert esetenként a gép belseje teljesen átitatódhat a poloskák szagával.

Pár éve a kiskertekben jelentős károkat okoznak a poloskák, az amatőr kertészek annyit látnak, hogy mintha megszívogatnák a paradicsomot, paprikát, amitől a termés összeszárad, megromlik. Ezek is újonnan behurcolt fajok vagy régebben is tettek kárt poloskák a kertekben?

A poloskák régebben is tettek károkat kertekben. Például a bogyómászó poloska (Dolycoris baccarum) vagy a paréjpoloska (Eurydema oleracea) a kertekben a málnát és egyéb gyümölcsöket vagy a káposztát és rokonait is szívogatták. Mivel a poloskák nedv szívogatásukkal különféle növényi kórokozók vektorai, így a paradicsomok és más zöldségek, vagy gyümölcsök könnyebben megbetegednek szívogatásuk nyomán. Ez nem újkeletű jelenség, azonban a behurcolt fajok számosságokkal nagyobb kárt képesek alkalomadtán okozni, ami persze feltűnik. Egy másik vetülete a feltűnő károsításnak a behurcolt fajok esetében az, hogy nincsenek természetes ellenségeik. Amíg az őshonos fajoknak a szabályozó ragadozóik jelen vannak, addig a behurcoltaknak hiányzanak. Így a természetes szabályozás hiányában állományméreteik még gyorsabban növekedhetnek, és így károsításuk még látványosabb.

Franciaországban iskolákat zártak be az ágyi poloskák miatt, de Belgiumban is egyre több helyen okoznak gondot. Mi lehet az oka annak, hogy elszaporodtak?

Az ágyi poloskák valójában sohasem tűntek el. Kis egyedszámban, imitt-amott megtalálhatók voltak. A szakcikkekben azt írják, hogy az újonnan megjelenő populációk ellenállóbbak a velük szemben alkalmazott mérgekkel szemben. Amikor nehezebb elpusztítani a kellemetlenkedő fajok egyedeit, a létszámuk valamivel gyorsabban növekszik, és lassan mindenki számára észrevehetővé válnak. Amennyiben több az ágyi poloska az előbb-utóbb feltűnik. Ez történhetett. Nem csak Franciaországban vagy Belgiumban van belőlük több, hanem világ szinten. Az előbbi két országban lokálisan elérték az ingerküszöböt mostanra.

Nálunk mennyire számít gyakorinak, hogy ágyi poloskák szaporodnak el lakásokban? Korábban volt példa arra, hogy tömegesen jelentek meg?

Nem lehet nagyon ritka nálunk sem. Mondok egy esetet, a tavaly történt: egy gyűjtőút alkalmával, amikor bejártuk az ország déli részét, a négy bérelt szálláshelyből egyikben ágyi poloskákat találtunk. Általában az ilyen eseteket mindenki igyekszik diszkréten intézni és nem világgá kürtölni. Igen, volt régen, például a 20. század első felében számos esetről számoltak be.

Ágyi poloskák (Cimex lectularius) – Fotó: Roger Eritja / Biosphoto / AFP
Ágyi poloskák (Cimex lectularius) – Fotó: Roger Eritja / Biosphoto / AFP

Mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük az ágyi poloskák elszaporodását a fekvőhelyünk környékén?

Sokat nem a szakértő cégek bevetését leszámítva. Általában véletlenül kerülnek be egy lakásba. Persze, nagyon fontos a megfelelő higiénia, tisztaság betartása, a gyakori mosás, takarítás, szellőztetés ahhoz, hogy ne érezzék a véletlenül behurcolt poloskák kényelemben magukat. Minél többször forgatjuk fel a búvőhelyüket, annál többet zavarjuk őket. De ez legtöbbször nem elégséges. Ha megtelepedtek, a legfontosabb minél hamarabb szakértő céget hívni az irtásukra. Ez sem mindig végleges megoldás, mert több ismétlésre is szükség lehet. Amennyiben befészkelték magukat a bútorokba, nagyon körülményes tőlük megszabadulni. És leginkább ez a gond velük, hogy nehezen eltávolíthatók.

Hány poloskafaj él a szűkebb és tágabb környezetünkben? Melyek az ismertebbek közülük, milyen fajokkal találkozhattunk gyakrabban?

Világszinten kb. 37-40 000 tudományosan számon tartott poloska fajról van információ. Magyarországon közel 1000 poloskafajt ismernek. A poloskák előfordulhatnak vízi és szárazföldi környezetben egyaránt. A mezei poloskák, címerespoloskák, pajzsospoloskák mind aránylag nagy számban találhatók meg. Leggyakoribb fajaink közé tartoznak a közönséges karimáspoloska (Coreus marginatus), a zöld mezeipoloska (Closterotomus norwegicus), a zöld bogyómászó-poloska (Palomena prasina), a vöröslábú címerespoloska (Pentatoma rufipes) stb. Jól látni, hogy bőven akad belőlük hasonló a behurcolt fajokhoz. Csakhogy az idegenhonos fajok feltűnőek a hirtelen számosságuk miatt.

Nem szárazföldi gyakori fajok a víziskorpió (Nepa cinerea), a közönséges hátonúszópoloska (Notonecta glauca), a tavi molnárpoloska (Gerris lacustris), és még sorolhatnám csak az ismert fajokat. Természetesen a csipkés poloskák is őshonosak tájainkon. Például a körte-csipkéspoloska (Stephanitis pyri) Románia és Magyarország területén egyaránt előfordul sok más rokonfajukkal egyetemben. A poloskák egy igen népes társaság, nagyon fontos ökológiai szerepkörrel, mivel egyes fajaik a növény diverzitás fenntartásában játszanak szerepet, mások meg éppen a herbivorokat szabályozzák (pl. rablópoloskák). Természetesen, bennünket legtöbbször a ránk valamilyen módon negatívan ható fajok érintenek és ezért hajlamosak vagyunk negatívan viszonyulni hozzájuk, azonban a valóságban egy igen hasznos társaságról beszélhetünk akiknek általában hasznukat élvezzük anélkül, hogy ez bennünk tudatosulna.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!