Az EU a környezetszennyezés szigorúbb ellenőrzését tervezi, az orvosok sürgős fellépésre szólítanak fel

2022. október 26. – 15:37

Másolás

Vágólapra másolva

Az EU végrehajtó szerve szigorúbb ellenőrzést javasolt a levegőminőséget károsító, valamint a tavakat, folyókat és tengereket szennyező szennyező anyagok és vegyi anyagok tekintetében, de az egészségügyért küzdő aktivisták szerint a tervek nem elég sürgősek.

Az Európai Bizottság a környezetszennyezés elleni uniós jogszabályok jelentős reformjának részeként közölte, hogy a levegőminőségi előírások szigorítását tervezi, többek között az egyik legveszélyesebb légszennyező anyagra, a finom részecskékre vonatkozóan – számol be a Guardian. A vízre vonatkozó előírások is szigorúbbak lesznek, 25 anyagot vesznek fel egy ellenőrzési listára, például az „örökké vegyi anyagok” kategóriáját, a PFAS-t, a biszfenol A-t, a növényvédő szereket, köztük a glifozátot, és az antibiotikumokat.

A javaslatok értelmében a gyógyszer- és kozmetikai cégeknek először kellene fizetniük a szennyvízből származó termékeik tisztításának költségeit.

Frans Timmermans, az Európai Unió zöld megállapodásért felelős vezető tisztviselője újságíróknak nyilatkozott: „A klímasemlegesség eléréséhez többről van szó, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről... ahhoz, hogy 2050-ben nulla szennyezésű környezetünk legyen, már ma fokoznunk kell a fellépést.”

„Nap mint nap új információkat kapunk arról, hogy a szennyezés milyen mértékben veszélyezteti közvetlenül a közegészséget: a csecsemők vérében már mikroműanyagok vannak, és a saját maguk által kifogott halakban és a saját termesztésű zöldségekben is van PFAS.

A szennyezésért adóval, egészséggel és emberéletekkel fizetünk. Fizetünk, és minél tovább várunk a szennyezés csökkentésével, annál magasabbak a társadalomra háruló költségek” – mondta Timmermans.

A jogi javaslatokat az uniós környezetvédelmi miniszterek és az európai parlamenti képviselők megtárgyalják és valószínűleg módosítják, mielőtt hatályba lépnének.

A levegőminőségre vonatkozó szigorúbb előírásokkal az EU az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi iránymutatásaira reagál, amelyek a legfontosabb légszennyező anyagok szigorúbb ellenőrzését javasolják, összhangban az egészségkárosodásra vonatkozó egyre több bizonyítékkal. A WHO tavaly szeptemberben a finom részecskék (PM2,5), a durva részecskék (PM10), az ózon, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a szén-monoxid szigorúbb korlátozására szólított fel, mivel a légszennyezést az egészségre jelentett legnagyobb környezeti kockázatnak nevezte.

A finom részecskék, amelyek jóval kisebbek, mint egy emberi hajszál szélessége, mélyen behatolhatnak a tüdőbe és bekerülhetnek a véráramba, hozzájárulva a légzőszervi betegségek és a szívbetegségek kialakulásához.

Európában 300 000 ember hal meg idő előtt a légszennyezés következtében, szív- és érrendszeri problémák, asztma és tüdőrák következtében, miközben sokkal többen élnek ezekkel a betegségekkel. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU városi lakosságának több mint 96%-a olyan területeken él, ahol a finom részecskék mennyisége meghaladja a WHO által biztonságosnak ítélt küszöbértékeket.

Az uniós javaslatok értelmében a finom részecskék (PM2,5) éves határértékét 2030-ra több mint felére, köbméterenként 10 mikrogrammra csökkentik, ami a jelenlegi 25μg/m3 -ről kevesebb, mint a WHO 5μg/m3 -es ajánlása.

A Bizottság hatásvizsgálata szerint a politika 2030-ra az egész kontinensen javítaná a levegőminőséget, beleértve az Egyesült Királyság délkeleti és középső részének egy részét is, feltéve, hogy a brit levegőminőségi előírások változatlanok maradnak.

Az Egészségügyi és Környezetvédelmi Szövetség (Heal), az egészségügyi civilszervezetek és közegészségügyi szakértők ernyőszervezete szerint a környezeti levegő minőségéről szóló irányelv felülvizsgálata nem „foglalkozott a sürgős cselekvés szükségességével, az egészségügyi terhek gyors csökkentése érdekében”.

Christiaan Keijzer, az Európai Orvosok Állandó Bizottságának elnöke, a Heal tagja, így nyilatkozott:

„Az EU levegőminőségi szabványait legkésőbb 2030-ig aktualizálni kell. Sőt, az európai orvosok annyira sürgősnek tartják ezt, hogy azt javasoljuk, hogy a WHO irányelveivel való teljes összehangolás még gyorsabban, 2025-re történjen meg”.

A kritikára reagálva Virginijus Sinkevičius, az EU környezetvédelmi biztosa elmondta, hogy a Bizottság 2030-ra vonatkozó időközi célkitűzése figyelembe veszi a műszakilag megvalósítható mértéket, valamint a társadalmi-gazdasági megfontolásokat. Hozzátette, hogy a bizottság „egyértelmű célt tűzött ki, hogy legkésőbb 2050-re – amint az új technológiai és szakpolitikai fejlemények lehetővé teszik – a tudománynak megfelelően teljes mértékben megfeleljen a nulla szennyezés célkitűzésének”.

Az EU tisztviselői azt is megígérték, hogy a szennyezés miatt egészségügyi problémákkal küzdő emberek számára megkönnyítik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a tagállamok pedig felhatalmazást kapnak arra, hogy „fékező erejű” bírságokat szabjanak ki a szennyezőkre.

A Bizottság tisztább tavakat és folyókat is szeretne: 16 szennyező anyag szigorúbb ellenőrzését javasolja, és 25 anyaggal bővíti a korlátozás alá eső anyagok listáját, köztük a PFAS-okkal, amelyek több mint 4700 „örök vegyi anyagot” (azok az anyagok, amelyek természetes úton nem bomlanak le) tartalmaznak, és amelyeket széles körben használnak a csomagolásban, tapadásmentes serpenyőkben, textíliákban, kozmetikumokban és elektronikus eszközökben.

Ezek az ember által előállított anyagok felhalmozódnak az emberekben és a környezetben, és összefüggésbe hozták őket májkárosodással, pajzsmirigybetegségekkel, elhízással, termékenységi problémákkal és rákos megbetegedésekkel.

A szennyvízzel kapcsolatos uniós jogszabályok frissítése során a szennyvíztisztító iparnak 2040-re energiasemlegessé kell válnia, amit egy magas rangú uniós tisztviselő „mini forradalomnak nevezett az ágazat számára”. A szennyvízkezelés az EU energiafelhasználásának mintegy 1%-áért felelős, és a tisztviselők szerint az ágazat sokkal nagyobb mértékben használhatná a megújuló energiát, beleértve a biogáz előállítását is.