735 millió ember éhezik a világon, miközben nagy mennyiségű élelmiszert dobunk rendszeresen a kukába

A világ növekvő népességének táplálására a globális mezőgazdasági termelés az elmúlt 50 évben közel 300 százalékkal nőtt. Ugyanakkor az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által a világ élelmezésbiztonságának és táplálkozásának helyzetéről szóló 2023-as jelentésében közzétett legfrissebb adatok szerint a becslések szerint

világszerte 735 millió ember éhezik vagy alultáplált, és nagy mennyiségű ehető élelmiszer vész el vagy megy veszendőbe.

Az élelmiszer a teljes élelmiszer-értéklánc mentén – a termeléstől a kezelésen, szállításon, tároláson és elosztáson át egészen a fogyasztásig – elvész és elpazarlódik.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának adatai szerint a háztartások szokásai évente közel 570 millió tonna élelmiszert pazarolnak el világszerte.

Személyre lebontva, átlagosan mindannyian évente mintegy 74 kg élelmiszert pazarolunk el.

A probléma tudatosítására és az emberek felvilágosítására irányuló kampányok és a probléma megoldására irányuló erőfeszítések ellenére a háztartásokban kidobott élelmiszer mennyisége továbbra is magas.

A FAO az érintettek felhatalmazása érdekében gyakorlati útmutatót dolgozott ki a fogyasztók számára, amely könnyen megvalósítható tippeket és ajánlásokat ad az élelmiszerpazarlás megelőzésére.

„Az ilyen mértékű élelmiszerpazarlásnak számos oka van, beleértve egyéni, társadalmi és szociális tényezőket. Az élelmiszerpazarlás csökkentése ezért különböző szinteken történő fellépést, valamint az élelmiszeripari vállalkozások és a politikai döntéshozók egységes és összehangolt fellépését igényli” – mondta Robert van Otterdijk, a FAO agrárgazdaságért felelős tisztviselője. „Ugyanakkor, bár az infrastruktúra, valamint a szakpolitikai és szabályozási keretek javítása alapvető fontosságú, ezek az intézkedések csak akkor fognak működni, ha a fogyasztók a saját szintjükön elkötelezik magukat, és vállalják, hogy megváltoztatják szokásaikat.”

Megfelelő gyakorlatok az élelmiszeriparban

Vagyis tájékozott politikára, megalapozott élelmiszeripari gyakorlatra és marketingstratégiákra, a fenntartható választási lehetőségekhez való hozzáférésre van szükség, hogy az emberek számára lehetőséget teremtsünk az élelmiszerekkel kapcsolatos megfelelő döntések meghozatalára. Emellett az erőforrás-igényes fogyasztási szokások megváltoztatásához az embereket motiválni kell arra, hogy átgondolják mindennapi szokásaikat, és elsajátítsák az ehhez szükséges ismereteket, kialakuljanak az ilyen irányú készségeik.

Minden a probléma megértésével kezdődik. Az egyik legegyszerűbb tipp, amelyet népszerűsít a FAO: az élelmiszer-pazarlási napló. Ha vennénk a fáradságot és egy héten keresztül számbavennénk, mit dobunk el, akkor rájönnénk arra, hogy min kellene változtani. Ezután olyan egyszerű ajánlások következnek, mint a hűtőszekrény és a kamra ellenőrzése, valamint az élelmiszerek megvásárlása előtt bevásárlólista készítése, hogy elkerüljük az impulzusvásárlásokat vagy a szükségesnél nagyobb készletek felhalmozását. Az alacsony költségű romlandó élelmiszerek, például gyümölcsök, zöldségek és saláták vásárlásakor a friss élelmiszerek gyakrabban történő megvásárlása egyszerű módja az otthoni élelmiszerpazarlás megelőzésének.

A jelentések szerint az élelmiszer-pazarlás egyik fő oka a háztartásokban a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idővel kapcsolatos félreértések. Az útmutató az élelmiszerek jelölésének különböző dátumait is ismerteti. Az élelmiszerek a „minőségmegőrzési idő” dátum után is fogyaszthatók, míg a „fogyaszthatósági idő” dátum az, amikor már nem fogyaszthatók biztonságosan.

A megmaradt élelmiszerek elmentése és későbbi felhasználása hatékony módja az élelmiszerpazarlás megelőzésének. Például a szikkadt kenyér hozzáadása egy salátához vagy leveshez, a túlérett gyümölcsök feldolgozása desszertnek vagy turmixnak, a maradék csirkehús felhasználása egy szendvics elkészítéséhez kevés erőfeszítést igényel, de hosszú távon sokat számít.

Az élelmiszertakarékosság nemcsak egyszerű, hanem lehetőséget teremthet egy családi vagy baráti összejövetelre is, ahol mindenki hozhat maradékot és egyéb olyan ételt, amely egyébként kárba veszne. Sokak számára az ételek megosztása mindig is arról szólt, hogy összehozza az embereket, megteremti az összetartozás érzését és erősebb közösséget épít. A mobilalkalmazások például összekapcsolhatják a szomszédokat és a helyi vállalkozásokat, hogy megosszák egymással a felesleges élelmiszereket. A megmaradt termékeket helyi élelmiszerbankoknak, konyháknak és menhelyeknek is lehet adományozni.

Egyéni kis lépésekkel is hatást tudunk gyakorolni az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.