Sok környezettudatos utazó választaná a vonatot, ha nem lenne nagyságrendekkel drágább a fapados légijáratoknál

Miközben lassan mindenki rájött, hogy a jövő a vasúti közlekedésé kéne legyen, a gyakorlatban ez mégsem így néz ki: a vonatozás Európában jóval drágább a repülésnél. Az Euronews arról ír, hogy a légiközlekedés terhére tennék olcsóbbá a vonatjegyeket az Európai Unióban úgy, hogy emelnék a repülésre kivetett adókat.

Egyre hangosabbak a NoFly és FlyLess mozgalmak. Nem véletlenül. A repülés adja a világ széndioxid kibocsátásának 3%-át, ami még nem lenne olyan riasztó adat, de alig 10 év alatt megduplázódott a repülőjáratok száma. Ami azt jelenti, hogy a széndioxid kibocsátás is duplázódott, tehát egyértelmű, sokáig már nem lehet halasztani a döntést: tényleg fel kell karolni a vasúti közlekedés támogatását. Viccesen hangozhat ez Romániában, ahol évtizedek óta folyamatosan épül le az ország vasúti infrastruktúrája, azonban ha kicsit az országhatárokon túl nézünk, akkor azt látjuk, elég határozott lépések történnek annak érdekében, hogy a repülést visszaszorítsák. Mindezek ellenére a nyugati országokban sem egyszerű a történet, mert bár van fejlett vasúti hálózat, és extra gyors vonatok is bőven, az árak tekintetében a fapados járatok árai nagyságrendekkel alacsonyabbak a vonatjegyek árainál.

Az Euronews írt erről egy átfogó cikket, amelyben a Greenpeace kimutatását is idézi, hozzátéve, hogy Clément Beaune francia közlekedési miniszter bejelentette, növelni fogja a repülésre kivetett adókat. A döntés magyarázata egyszerű: a befolyó plusz összeget vasúti fejlesztésre akarják költeni, és csökkenteni akarják a vonat- és a repülőjegyek ára közti különbséget. Teszi ezt azért, mert Európán belül gyakran olcsóbb repülővel utazni, mint vonattal, pedig a vonatozás közel sem hagy akkora környezeti lábnyomot, mint a repülés.

Júniusban a Greenpeace közzétett egy elemzést, miszerint a vonatozás átlagosan kétszer annyiba kerül, mint a repülés. A jelentésben 112 európai útvonalon mérték össze a a repülő- és vonatjegyek költségeit, beleértve 94 határon átnyúló járatot is, a felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, lehet-e azzal kampányolni a környezettudatosabb európai polgárok körében, hogy a repülő helyett válasszák a vonatot.

Az összehasonlítások eredménye azonban lehangoló volt, kiderült: a vonatjegyek átlagosan kétszer annyiba kerültek, mint a repülőjegyek, míg az Egyesült Királyságból Európába tartó vonatút, amely a gyakran drága Eurostarral való utazást jelenti a kontinensre, átlagosan négyszer annyiba került, mint a repülőjegy. Ugyanez volt a helyzet Spanyolországban is, ahol négy konkurens márkájú nagysebességű vasúthálózat van. Az elemzett útvonalak 71%-án a repülőjegyek olcsóbbak voltak, mint a vonatok.

Voltak megdöbbentő áremelkedések is. Egy májusi, Londonból Barcelonába tartó last minute utat vizsgálva, két nappal az utazás előtt foglalva, a vonat ára 384 euró volt, szemben a Ryanair járat 12,99 eurójával – így a vonat 29,6-szor drágábbnak bizonyult a repülőnél.

A London-Barcelona útvonal a harmadik legnépszerűbb rövid távú légi útvonal Európában, a Greenpeace szerint 2019-ben 3,36 millióan tették meg ezt az utat, és hozzáteszik, hogy ha ezeket a járatokat vasútra cserélnék, 461 000 tonna üvegházhatású gázt spóroltak volna meg – ez több mint 300 000 autó éves kibocsátásának felel meg.

Azonban a másik kérdés az, hogy miért utazna bárki vonattal Londonból Barcelonába, és fizetne akár 384 eurót, amikor a repülőjegyek már a nevetségesen alacsony 12,99 eurós áron is kaphatók? – áll a jelentésben. „A polgárok megérdemlik, hogy olyan tiszta, hatékony és megfizethető közlekedési rendszerhez jussanak, amely nem károsítja az éghajlatot, az embereket és a bolygónkat.”

Mivel magyarázható az árak közötti jelentős különbség?

Az Euronews az említett cikkben azzal indokolja a jegyárak közti eltérést, hogy a légiközlekedésre kivetett adók jóval alacsonyabbak a vasúti közlekedésnél kivetettekre. Példát is felhoznak erre, amely szerint, ha Párizsból Barcelonába repülünk, a légitársaság áfát és kerozinadót sem fizet, miközben a viszonylaton járatot üzemeltető vasúti társaságokat energiaadóval és más egyéb terhekkel sújtják: a magasabb költségek pedig látszódnak a jegyárakon. Jo Dardenne, a Transport and Environment (T&E) légiközlekedésre fókuszáló munkatársa szerint nonszensz, hogy a klímaválság idején adómentességet kaphat egy „szuperszennyező ágazat”.

A T&E számításai szerint amennyiben 2022-ben Európa-szerte megszüntették volna a légiközlekedés adómentességet, akkor 34,2 milliárd euró bevételre tettek volna szert az országok.

Az Euronews által idézett Jean-Pierre Farandou, a francia vasúttársaság (SNCF) vezére még 2021-ben nyilatkozta, hogy nem a vonat a drága, hanem „a repülőgép az, ami nem elég drága”.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a repülőgépek, amelyek a bolygó globális hőszennyezésének mintegy 2,5%-áért felelősek, átlagosan közel ötször annyi üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a vonatok, és a Greenpeace szerint a légi közlekedés volt a leggyorsabban növekvő üvegházhatású gázkibocsátási forrás Európában 2009 és 2019 között, 29%-kal nőtt az évtized során.

A Greenpeace adatai mégis azt mutatják, hogy 2019-ben Európában a második legnépszerűbb repülőútvonal Edinburgh és London között volt – ez vonattal mintegy négy és fél óra alatt teljesíthető, de kétszeres áron.

Az EU-ban a légitársaságok mentesülnek a kerozin után fizetendő adó alól, míg a vasút nem kap hasonló mentesítést. A tiszta közlekedéssel foglalkozó Transport & Environment lobbicsoport úgy becsülte, az uniós kormányok óránként 4 millió eurótól esnek el a légi közlekedésre, többek között a kerozinra kivetett potenciális adókról való lemondás miatt.

Lorelei Limousin, a Greenpeace EU-s vezető éghajlatvédelmi kampányfelelőse szerint a légitársaságok felháborító adózási előnyökben részesülnek.„A tíz eurós repülőjegyek csak azért lehetségesek, mert mások, például a munkavállalók és az adófizetők fizetik a valódi költségeket” – jelentette ki.

Ezzel szemben az uniós légitársaságok szövetsége, az Airlines for Europe képviselője az Euronewsnak azt nyilatkozta: „A repülőadók további emelése nem garantálja a légiközlekedés szén-dioxid-mentesítésének vagy további vasúti beruházásoknak a finanszírozását.”

A szervezet szerint a repülési ágazat az ipar és az idegenforgalom számára is fontos, az adóemelés drágulást eredményez, ami visszaveti az utasok számát.

A vasúti közlekedést viszont az is megnehezíti, hogy nem olyan egyszerű egyik országból a másikba vonattal utazni, mivel az egyes nemzeti vasúttársaságok közötti együttműködés eléggé hiányos, ami nehezíti az ügyintézést egy-egy viszonylaton, hogy például két társaságnál külön jegyet kell foglalni, mivel a két társaság közt nincs jegyértékesítési megállapodás. Ilyen például a Lyonon keresztül Brüsszelből Barcelonába tartó vonatozás.

Miként kerülhetnek közelebb az árak?

Az Euronews cikke rámutat, az Európai Bizottság éppen egy olyan rendeleten dolgozik, melynek célja a vonat-, a busz- és a repülőjegyek foglalási folyamatának fejlesztése, ezt valószínűleg ősszel teszik közzé.

Az EU az energiaadókat is átszabná, így a jövőben a légitársaságok nem mentesülnének a kerozinadó alól. Franciaország közlekedési minisztere azonban felhívta a figyelmet, hogy a kerozinadónak csak akkor van értelme, ha minden ország bevezeti: közös európai fellépésre van szükség a kérdésben, jelentette ki.

A Greenpeace eközben azt javasolja, hogy megfizethető és egyszerű, hosszú távra érvényes jegyek bevezetése volna célszerű, melyek egy ország vagy egy meghatározott régió valamennyi tömegközlekedési eszközére érvényesek. És mindezt uniós szinten kellene bevezetni. Úgy vélik, hogy a légitársaságok támogatásának fokozatos megszüntetéséből és a CO2-kibocsátáson alapuló igazságos adórendszerből ezt az új rendszert meg lehetne finanszírozni.