Szétbarmolhatják Kelet-Európa vándormadarainak útvonalát a Duna-deltába tervezett szélerőművel

A szél- és a napenergia kihasználását célzó, nagyléptékű beruházások előtt áll – több más európai országhoz hasonlóan – Románia, azonban a természetvédők megkongatták a vészharangot. A húsz civil szervezetet tömörítő Natura 2000 Koalíció nyílt levelében fordult az illetékes minisztériumokhoz, kérve, hogy alaposan szabályozzák le, hol lehet és hol nem nap- és szélerőműveket építeni. Mint írják, üdvözlik az alternatív energiaforrások felhasználását célzó projekteket, azonban ha nem járnak el körültekintően, óriási ökológiai károkat okozhatnak az egyébként zöldnek tartott beruházásokkal.

Az állásfoglalásukban főként azt ellenzik, hogy a Hidroelectrica vállalat az Állami Területek Ügynökségével (ADS) közösen a Duna-delta Bioszféra Rezervátumban készül egy szélerőmű kialakítására, holott innen nem messze lennének a célra sokkal inkább megfelelő területek. Mint kifejtik, a kiszemelt Chituc-turzás nyugalma kritikusan fontos az itt költő madárfajok számára. És talán ennél is fontosabb, hogy ezen a homokpadon vonul át Kelet-Európa költöző madarainak igen jelentős része. A szélturbinák megépítésével azonban a terület alkalmatlanná válna mind az itt élő, mind az erre vonuló madarak számára, melyek között világszinten veszélyeztetett fajok is vannak. Megemlítik a vörösnyakú ludat és a borzas gödényt, esetükben akár végzetes hatással is járhat, ha elveszik a maradék élőhelyeiket.

A civilek aggodalommal említik meg, hogy Románia déli részén, a Dunához közel máris készül tíz olyan, hasonló beruházás, melyek szintén súlyos hatással lehetnek a madárvilágra. Azt kérik, hogy dolgozzanak ki országos szinten egy olyan térképet, mely pontosan meghatározza, hol lehet és hol nem lehet nap- és szélerőműveket kialakítani. Figyelembe véve, hogy

eleve tilos természetvédelmi területeken és ezek pufferzónájában erőművek építése.

„Európa költöző madarai alapvetően három fő migrációs útvonalat követnek. A nyugati térségekből Spanyolországon, az Ibériai-félszigeten és Gibraltáron át vonulnak, hogy minél kevesebbet kelljen a nyílt tenger fölött repülniük. A másik útvonal az olasz csizmán vezet végig, innen vágnak neki a Földközi-tengeren át az Afrikába vezető útnak. Kelet-Európából pedig a legtöbb faj a Duna-deltán keresztül vonul dél felé” – fejtette ki a Transtelex érdeklődésére Marton Attila, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa.

A biológus felhívta a figyelmet arra, hogy a keleti útvonal kiemelten fontos, hiszen míg Európa nyugati felén az állományok le vannak gyengülve, a keleti részeken a madárvilág még viszonylag jó állapotban van, így nagyon fontos lenne a védelmük, illetve a biztonságos vonulásuk garantálása.

Lényegében a Duna-deltán, és az ennek részét képező Chituc-turzáson vonul keresztül Románia, Magyarország, Ukrajna, Lengyelország, Szlovákia, a Balti Államok, és részben Fehéroroszország és Csehország költöző madarainak túlnyomó része.

És nemcsak érintik ezt a területet, de jelentős hányaduk pihenőhelyként is használja a Duna-deltát – néhány napra megállnak, táplálkoznak, kicsi próbálnak felhízni, hogy legyen elég energiájuk a még előttük álló hosszú útra.

„Kétféle negatív hatást gyakorolnak a madarakra a szélturbinák. A nagytestű madarakra életveszélyesek. Ezek a meleg légáramlatokat követve, körözve vonulnak. Ami egy pelikán méretű madár esetén, melynek a szárnyfesztávolsága elérheti a három métert, azt jelenti, hogy nagyon nagy eséllyel egyszerűen elcsapja a szélkerék, agyonüti, eltöri a szárnyát például. A másik zavaró tényező az erős zúgás, illetve a lapátkerekek által keltett légnyomás-különbség. Ez a kisebb testűek, például az énekesmadarak esetén, de a denevéreknél is azt eredményezi, hogy összeomlik a tüdejük és elpusztulnak, a lapátkerekek által keltett nyomáskülönbség kiszippantja a tüdejükből a levegőt. Olyasmi, mint a mélytengeri merüléseknél fellépő jelenség” – magyarázta Marton Attila.

A szélturbinák telepítésének az eredménye az, hogy a madarak jelentős része kizáródik, nem használják többé élőhelyekként ezeket a területeket, összegzett a biológus.

Hozzátette, Dobrudzsának a központi részén vannak olyan mezőgazdasági területek, ahol eleve nagyon szegényes az élővilág, és ahol már eleve vannak szélerőművek, inkább ezeket lenne érdemes kiterjeszteni további turbinákkal, ahelyett, hogy a fontos élőhelyeket tönkretennék. „Itt a traktor el tud járni alattuk, a repce meg tud nőni, és nincsenek óriási negatív hatással a vízközeli madarakra” – fejtette ki. Hozzátette: 2012-ben volt már egy szélerőmű-építési láz a térségben, akkor a román állam készíttetett egy saját felmérést, amiből kiderült, hogy a Duna-delta rezervátumban sehol sem lenne szabad szélerőműveket létrehozni. Most pedig

az állam a saját javaslatát figyelmen kívül hagyva készül jelentős beruházásokra.

Marton Attila arról is beszámolt a Transtelexnek, hogy egyes feltételezések szerint a jelenleg védelem alatt álló, gyönyörű környezetbe tervezett szélerőművek terve csak egy fedőakció. A végső cél pedig az lehet, hogy a terület szigorúan védett státuszát, az energetikai krízisre hivatkozva megszüntessék, és megnyissák az utat az ingatlanfejlesztők számára. Eleve számolva a természetvédők tiltakozásával, idővel lemondanának a szélerőmű-park tervéről, majd kihasználva a feloldott szigorú természetvédelmi szabályokat, hoteleket, nyaralókat építenének a kiszemelt területen.

„Talán ez összeesküvés-elméletnek tűnik, de évek óta szervezünk a Chituc-turzáson madárgyűrűző táborokat, így jól ismerjük a környéket. És soha nem láttunk arra példát, amire mostanában, hogy pannókon hirdessék az eladó telkeket, épp ott, ahová elvileg a szélerőművet tervezik” – mondta Marton Attila.