A világ növekvő nikkeléhsége veszélyezteti az indonéziai őslakos közösségeket

A világ növekvő nikkeléhsége veszélyezteti az indonéziai őslakos közösségeket
Helyi kókusztermelők és gazdák egykori földjeiken, amit illegálisan sajátítottak ki, hogy a helyén nikkelbányát alakítsanak ki Wawonii szigeten, Indonéziában – Fotó: Adek Berry / AFP

Nincs elektromos autó nikkel nélkül, és a szakemberek már régóta figyelmeztetnek arra, hogy a zöldnek beállított alternatívának valójában súlyos környezetkárosító hatása van. A világ növekvő nikkeléhsége veszélyezteti az indonéziai őslakos közösségek hagyományos megélhetését, és pusztító hatással lehet a környezetre, vonja le a következtetést a BBC is egy indonéziai helyszíni riport végén, amely a nikkelbányászat árnyoldalait mutatja be. A riportból kiderül, hogy ezt a közelgő krízist részben éppen a „zöldebb” közlekedési lehetőségekre való átállás táplálja.

A nikkel olyan termékekben található meg, mint a rozsdamentes acél, a mobiltelefonok és az elektromos autók akkumulátorai – és az utóbbiakra egyre nagyobb szükség van. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint a nikkel iránti kereslet 2030-ig legalább 65%-kal fog növekedni. Az IEA arra is számít, hogy Indonézia, a világ legnagyobb nikkeltermelője a világ nikkelszükségletének kétharmadát fogja biztosítani.

Indonézia összesen 21 millió tonna bizonyított nikkeltartalmú tartalékkal rendelkezik az amerikai földtani intézet szerint. Ez a világ készleteinek közel negyede. A Nemzetközi Nikkel Tanulmányozó Csoport szerint az ország tavaly január és november között 1,4 millió tonna nikkelt bányászott. Ez messze megelőzi a második legnagyobb termelőt, a Fülöp-szigeteket, amely 290 ezer tonnát bányászott ugyanebben az időszakban.

Az ország már most milliárdos összegű megállapodásokat kötött a feldolgozóüzemekbe és bányákba történő beruházásban érdekelt nemzetközi szereplőkkel.

Környezetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a bányászat pusztító hatással lehet a környezetre. Tawing, az indonéziai Labengki szigetén, Délkelet-Sulawesiben élő őslakos halászközösség tagja attól tart, hogy ha a kormány nem tesz lépéseket, a nikkelbányászatból származó hulladék a tengerbe kerül, ami hatással lesz a szigetre és annak tengeri élővilágára.

Az indonéz kormány adatai szerint mintegy 50 nikkelbányászati vállalat működik a Labengki-szigethez közeli Észak-Konawe körzetben. A BBC újságírói már jártak a helyszínen, és az itt tapasztalt erdőirtásokról és a vörösesbarnává változott tengervízről írnak. A halászok arról számoltak be az újságíróknak, hogy amikor a víz alá merülnek, sokszor nem látnak semmit a víz alatt.

Ezenkívül az erdőirtás áradásokhoz és földcsuszamlásokhoz vezet, és fennáll a veszélye, hogy olyan vegyi anyagok, mint a nátrium-cianid és az üzemanyag a tengerbe kerülnek.

Az Indonéziai Nikkelbányászok Szövetségének képviselői szerint az engedély megszerzéséhez a vállalatoknak vállalniuk kell, hogy a területen végzett tevékenységük befejezése után erdőtelepítést vagy területrendezést végeznek, de ez nem mindig történik meg. Ráadásul sok az illegális bányászat is.

Környezeti aggályokba ütközik a nikkel kitermelése

A potenciális befektetők számára aggodalomra ad okot a nikkelbányászat környezeti hatása és az, hogy Indonézia ráadásul szenet használ az energiatermeléshez. Az elektromos járművek akkumulátoraihoz alkalmas nikkel előállításának folyamata – ezen túl – nagy szén-dioxid-kibocsátással jár, és olyan hulladékot termel, amely a környezetvédők szerint az óceánba kerülhet.

Ennek ellenére a globális autógyártók a korlátozott alternatívák és a növekvő kereslet miatt befektetnek ide, vagy direktben Indonéziából szerzik be a nikkelt, mondják az elemzők. Indonézián kívül nincs elég nikkel. Az indonéziai nikkeltermelés részesedése az elmúlt négy évben kevesebb mint 20 százalékról közel 50 százalékra nőtt” – mondják.

Nem mindenki ellenzi a nikkelbányászatot. Boenaga falu vezetője, Jufri Asri úgy véli, hogy a közösségének hasznára váltak. Például magasabb áron tudják eladni a halat a helyi bányavállalatoknak. A fia az egyik ilyen vállalatnál vállalt munkát, és más boenagai családokhoz hasonlóan ők is legalább havi 70 dolláros kártérítést kapnak.

A szennyezést az illegális bányák okozzák – mondja Irwandy Arif professzor, az Energiaügyi és Ásványi Erőforrások Minisztériumának tanácsadója –, amelyek nem tartják be az előírásokat, és jobb felügyeletre van szükség.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!