Kiszakítottak egy darabot a kolozsvári Bükkből, letarolták a fákat, de a városháza szerint nem történt illegalitás

Kolozsvárt nem véletlenül szokták Erdély fővárosaként emlegetni, az IT-szektornak is köszönhető gazdasági fellendülés sok ütemű motorként hajtja előre a több százezer lakosú várost. A fejlődéssel járó terjeszkedés megállíthatatlan úthengerként halad, ahhoz azonban, hogy élhető és élvezhető is maradjon Kolozsvár a városlakók számára, szükség lenne a „zöld oázisokra”, amit jelenleg a városon belül kevés hely biztosít, de még azok is fogyatkoznak, miután a városvezetés a betonban, a térkövekben és a divatos fákban látja a jövőt. Mivel Kolozsváron erős civil közösség működik, akik menteni próbálják a menthetőt, és többek között a Hója erdő, a Keleti Park és a fakivágások miatt nem csak felszólalnak, de ha kell tüntetést is szerveznek, a kolozsvári városháza és a civilek gyakran egymásnak feszülnek.

Ezúttal Adrian Dohotaru volt parlamenti képviselő, zöld aktivista hívta fel a kolozsvári civilek figyelmét arra az anomáliára, hogy Silye Lóránd egyetemi oktatóval hiába értesítették a kolozsvári önkormányzat alá tartozó helyi rendőrséget egy terület körbekerítéséről, ahol fákat vágtak ki és már nehézgépekkel a föld elegyengetésébe is nekifogtak, a helyi rendőrségnél tett bejelentés csak továbbításra került az illetékes erdészeti hatósághoz, majd látszólag ennyiben kifulladt az ügy.

Silye Lóránd elmondása szerint a monostori negyed buszállomása mellett, az Unirea sportközpont közvetlen közelében található parcella mellől turista és biciklis útvonalak indulnak. A futók szúrták ki még tavaly, hogy valaki elkezdte „kisajátítatni” a területet, ahol korábban emberemlékezet óta semmilyen tevékenységet nem folytattak, ezért pont olyan öles fák nőttek fel, mint a Bükk erdőben bárhol. A zöld aktivisták pedig azután kezdtek el aggódni amiatt, hogy illegális építkezésről van szó, amikor a területet bekerítették, kivágták a fákat és a nehézgépek munkába láttak. De azt sem tartották kizártnak, hogy a parcella egy kaszáló vagy mezőgazdasági terület, mert Silye szerint a közösségi felelősséget vállaló embereknek nincsenek kellő eszközeik arra, hogy felmérjék, milyen besorolású egy adott terület, azaz ami erdős résznek néz ki, az telekkönyvileg is erdőként van számontartva, vagy valami más kategóriába tartozik. Ráadásul, mivel több illetékes hatóság van, amely ellenőrzéseket végez, gyakran az sem egyértelmű, hogy adott esetben kinél kell feljelentést tenni.

Az egyetemi oktató szerint Kolozsváron nem példátlan, hogy illegálisan építkeznek vagy kezdenek fakitermelésbe, a városháza pedig látszólag tehetetlen ezzel a jelenséggel szemben. Ha a bejelentések nyomán reagálnak is, gyakran beérik elenyésző büntetésekkel, az illegális építmények nem bontódnak el, és a fakitermelés nem ér véget. Előző tapasztalataikból pedig azt is tudják, hogy már a fák kivágásához is engedélyre lett volna szüksége a területen ismeretlenül tevékenykedő személynek, amit a helyszínen ki kellett volna függesztenie egy táblára is. A tavaly kezdetét vett beavatkozásnál azonban eddig csak annyi jelent meg a terület bekerítése után, hogy idegeneknek belépni tilos.

„Az építkezéseknél van egy, nevezzük szürke tevékenységi területnek, ezért vannak olyan földmunkák, amit meg lehet kezdeni úgy, hogy be vannak nyújtva a papírok az engedélykérésre. Példa erre a Hója erdő tetején lévő már elkezdett építkezés is, ahol szintén elegyengették a terepet, majd ástak is, de aztán a munkálatok megálltak. A Bükk erdőben lévő parcellán az építkezési munkálat is könnyen lehet, hogy ilyen szürke zónába tartozik, de az is lehet, hogy teljesen illegálisan tevékenykednek. Ami a fakitermelést illeti, arra vonatkozóan elvileg van engedélyük, legalábbis a helyi rendőrség szerint, de annak valós tartalmáról mit sem lehet tudni.” – tette hozzá Silye Lóránd, aki gyakran járja az erdőket és szívén viseli a zöld területek sorsát, mert azt szeretné, ha a következő generációknak is maradna belőle valami.

Hozzátette, az emberek joggal idegesek, mert tehetetlennek érzik magukat, hogy itt vannak a hatóságok, de egyes beavatkozásoknak nincs következményük. Ő a My Cluj applikáción keresztül jelentette be a szabálysértés lehetőségét a helyi rendőrségnél, de nem tiszta számukra mind a mai napig sem, hogy hasonló eseteknél a helyi erdészeti körletet (Ocolul Silvic), a Directia Silvica erdőigazgatóságot, vagy a Garda Forestiera névre hallgató erdőfelügyeletet kell értesíteni. A döntéshozóknak pedig szerinte érdemes lenne jogilag és törvényhozás terén is tisztázni és megkönnyíteni az emberek dolgát, mert az életminőség javítása a közösség érdekét szolgálja.

Mivel Dohotarunak és Silyének a városháza nem tisztázta a terület státuszát, ezért Oláh Emese alpolgármesterhez fordultunk, akitől – a sajtótanácsosán keresztül – azt a választ kaptuk, hogy miután kérdésünk nyomán utánakérdeztek a felvetett problémáknak, azt a választ kapták: a kérdéses parcella magánterület, a fakitermelés az Erdészeti Hatóság (Garda Forestiera) írásos engedélye alapján történt. Ugyanakkor az engedélyből az is kiderült, hogy az illető terület nem része az erdészeti területnek. „Valószínűleg erdős sztyeppről van szó, amit hivatalosan nem tartanak számon erdőként” – tették hozzá.

Arra azonban továbbra sem kaptunk választ, hogy miért nincs kifüggesztve, milyen célú munkálatok folynak, ki a tulajdonos, a kívánt módosítások vagy építkezés milyen időtartamú munkálatot feltételez, illetve kicsoda a kivitelező. Ezeknek az információknak minden engedéllyel rendelkező „területrendezési” beavatkozásnál szerepelniük kell. Amint ezeket a válaszokat megkapjuk, visszatérünk a témára.