A medvekilövési kvótát megalapozatlan adatok alapján határozták meg a környezetvédők szerint

A környezetvédelmi minisztérium több mint 400 medve kilövését engedélyező rendelettervezetének visszavonását kérték biológusok és környezetvédők a szerdai közvitán, a vadászegyesületek képviselői viszont 1000 egyedre emelnék a kvótát, derült ki a Libertatea tudósításából.

A környezetvédelmi minisztérium 426 medve kilövésének engedélyezését tervezi megelőzés címén, további 60 egyed kilövését pedig közvetlen veszély esetén hagyná jóvá. A kvótát nem egyenlően osztanák el az ország területén, hanem annak függvényében, hogy egy adott területen hány olyan incidens történt az utóbbi években, amelyben a nagyvad volt érintett. A kvótát egy szaktanulmánnyal indokolta a tárca, amely 7-8000-re becsülte a romániai medvék számát.

A medvekilövési kvótát megállapító rendelettervezet szerdai közvitáján vadászegyesületek, környezetvédő szervezetek képviselői, illetve gazdák vettek részt.

Tánczos Barna miniszter szerint 2007 óta folyamatosan nőtt a romániai medvepopuláció. „A legújabb szaktanulmányunk azt mutatja, hogy 2016-tól, amióta megszüntették a beavatkozást, a medvepopuláció zavartalanul növekedett, ez is azt igazolja, hogy prevenciós és beavatkozási kvótára van szükség vadásztársulásokra leosztva. Így nemcsak az orvvadászatot szorítjuk vissza, de azt a jelenséget is, amikor az állampolgár kereste a saját igazságát a nagyvaddal szemben, amely sokszor emberi életet követelt” – nyilatkozta korábban a tárcavezető.

„A medve a disznókat, tyúkokat támadja, már az udvaron, a csűrben van” – indokolta a szerdai közvitán Tánczos Barna a kilövési kvóták visszavezetésének szükségességét, hozzátéve, hogy más országokban, Svédországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Horvátországban is érvényben vannak megelőzési kvóták.

Vadászok: Köszönjük, hogy ránk gondolt!

„Nem vagyok vadász és nem is leszek. Nincs szándékomban medvékre vadászni” – jelentette ki a miniszter, mire Mugurel Drăgănescu, a romániai vadászok és sporthorgászok egyesületének elnöke meghívta a vadászok körébe, vadásznak lenni ugyanis hagyomány és nem szégyen, mondta. Drăgănescu hozzátette, hogy szükségesnek tartja a medvekilövési kvóta bevezetését, mert „az érveket reggelig sorolhatnánk, ellenérvet pedig nem találunk”.

A vadászegyesületek jelenlévő képviselői megköszönték Tánczos Barnának, hogy rájuk gondolt, és arról beszéltek, hogy a medvék túlszaporodásának problémája 2016 óta egyre súlyosabb Romániában, a kvóta bevezetése „élet-halál kérdése”. Érveik között szerepelt a gabonatermésben és az állatállományban okozott kár, amit a lakott területeken megjelenő medve okoz, illetve az is, hogy gyakran emberéletek kerülnek veszélybe az állat miatt.

„A medve védett állat, de saját magától is meg kell védenünk, ami a vadászok feladata, kötelessége, nem pedig a számítógép mögött ülő civileké” – fogalmazott Gheorghe Nacov, a Bánsági Bolgárok Egyesületének képviselője. Ő volt az, aki a madarak kilövési kvótájának 22-szeresére emelését lehetővé tevő törvénymódosítást kezdeményezte, emlékeztetett a Libertatea.

Az is felmerült, hogy a medvék kilövési tarifáját csökkenteni kellene (jelenleg a vadásznak az egyed méretétől és szépségétől függően 300 és 700 euró közötti összeget kell fizetnie az Országos Erdőőrségnek), és az is, hogy a 426 helyett inkább 1000 egyed kilövését kellene engedélyezze a tárca.

Natura 2000 Koalíció: a szaktanulmány nem tükrözi a valóságot

A környezet- és állatvédő szervezetek képviselői ezzel szemben arra figyelmeztettek, hogy a szaktanulmány, amely alapján a megelőzési kvótát megállapították, tudományos szempontból helytelen és nem tükrözi a valóságot. „Még mindig feltételezésekre alapozunk, nem pedig valódi tudományos kutatásokra. Végezzünk genetikai vizsgálatokat, hogy a valósághoz közelebb álló számokat kapjunk, hogy lássuk, melyik nem dominál, és mekkora a beteg egyedek aránya” – érvelt Dan Trifu, a Natura 2000 Koalíció elnöke.

Azt is hozzátette, hogy a rendelettervezet nem veszi számításba, hogy a medvék egy része védett területen él, emiatt pedig Románia konfliktusba kerülhet az Európai Bizottsággal is. Mihai Zotta, a Conservation Carpathia Alapítvány igazgatója szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy fennáll a veszélye annak, hogy olyan medvéket is kilőnek, amelyek nem okoznak semmilyen problémát, ezért sokkal arányosabban kellene megállapítani a megelőzési kvótát és a közvetlen veszély esetén kilőhető egyedek számát.

A Transilvania Egyetem végzettjeként szégyelli a minisztérium megrendelésére az egyetem közreműködésével készült szaktanulmány bizonyos megállapításait, mondta Mihai Pop nagyvad-szakértő, aki a Biodiverzitás Megőrzéséért Egyesület tagjaként a barnamedve védelmével és a medve-ember konfliktus kezelésével kapcsolatos projekteken dolgozott. Szerinte tévesek a tanulmányban szereplő számítások. Amikor ezt fejtegette, a teremben jelen lévő vadászok tiltakozni kezdtek, egyikük azt kiabálta: „Teperjen le a medve!”. Tánczos Barna többször fel kellett szólítsa a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a nyugalmukat.

A Természetvédelmi Világalap (WWF România) nagyvadakért felelős romániai munkatársa, Cristi Papp szintén hibás következtetéseket talált a minisztérium szaktanulmányában, és arra figyelmeztetett, hogy az általa képviselt szervezet az ember-medve együttélését támogatja, és úgy véli, hogy az ember élete fontosabb, mint a medvéé, azonban a medve élete is fontos, ezért a kilövésnek csak utolsó megoldásként kellene szóba jönnie.

Claudiu Lucian Dumitru, az Abúzusok Visszaszorításáért Szövetség elnöke egyenesen azt rótta fel a környezetvédelmi tárca vezetőjének, hogy a kvótákkal a trófeavadászatot támogatja, megadja a vadászoknak azt, amire évek óta vágynak.

Románia rendelkezik Európa legnagyobb barnamedve-populációjával. A barnamedve védett faj, ezért vadászata az EU élőhelyvédelmi irányelve szerint tilos, csak miniszteri rendelettel lehet engedélyezni a kilövését, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az adott medve kárt okozott vagy veszélyeztette az embereket. A legutóbbi beavatkozási kvótát 2019-re határozta meg a minisztérium, arra az évre 140 egyed kilövését engedélyezték, a szám elérése után pedig egyedi miniszteri rendeletekkel, azaz medvénként adtak engedélyt újabb kilövésekre. Az elmúlt 10 évben több mint 1500 medvét lőttek ki ilyen minisztériumi rendelettel.