Hétmillió euróból állítják vissza a vizes élőhelyeket a Sebes-Körösön Nagyváradtól a magyar határig

„A Sebes-Körös medre most eléggé rossz állapotban van, viszont azt tervezzük, hogy visszaállítjuk az itteni vizes élőhelyeket, méltó és szép környezetet alakítunk ki, ami Nagyvárad tüdejévé válhat” – vázolta terveiket Pásztor Sándor, a Bihar megyei vízügyi hatóság vezetője. Az igazgatótól megtudtuk, hétmillió eurót hívtak le erre a célra az Országos Helyreállítási és Rezilienciatervből (PNRR). Jelenleg a tanulmányok készítésénél és a tervezésnél tartanak, és ha minden az elképzelések szerint halad, ősszel már kiírhatják a kivitelezési szerződést is.

„A 70-es, 80-as években rengeteg, bontásból származó anyagot és szemetet hordtak ide, ezt most eltakarítjuk és termőfölddel borítjuk be a területet, ahol szükséges. Az itt működött kavicsbányák helyén kialakult tavakat is beépítjük az ökológiai rehabilitációba, ezeket a víztesteket összekötjük, részévé tesszük a vizes területnek. Mivel Köröstarjánnál egy keresztirányú műtárgy épült, hallépcsőt alakítunk ki, kikerülve az akadályt, hogy a halak ismét zavartalanul felúszhassanak a folyón Nagyváradig. Ezenkívül rendbe tesszük azt a pici deltát is, ami a Pece-patak beömlésénél alakult ki” – részletezte terveiket Pásztor.

Kérdésünkre elmondta, Nagyvárad fölött a Körösön sajnos több nagy hidroenergetikai beruházásra is sor került, nagy tározók vannak a folyón, melyek nem az ő hatáskörükbe tartoznak, így nem áll módjukban ezen a szakaszon is akadálymentesíteni a folyót a vízi élőlények számára. Az igazgató azonban elárulta, hogy Nagyvárad központjában is készülnek hallépcsőt kialakítani. Ez egy újabb projekt keretében valósulhat meg, a tervezéssel 2-3 hónap alatt végezhetnek.

„A Körös töltései Nagyváradtól a román-magyar határig elég távol vannak egymástól, helyenként néhány száz méter széles az ártér.

A terület a határig 22 kilométer hosszú, becsléseim szerint 4-500 hektáron végzünk majd élőhelyrehabilitációt”

– vélekedett a vízügyi szakember. Hozzátette: azért nem tudja egész pontosan még, mert a folyóparti önkormányzatok kell döntést hozzanak arról, hogy mekkora területet adnak át a vízügynek. Mint megtudtuk, Nagyvárad önkormányzata csütörtökön már határozott arról, hogy 43 hektárt 10 évre bérmentesen átenged a vízügynek. Az igazgató elmondta: a vízparti önkormányzatok, terveik szerint, néhány beruházást is felvállalnak, például padokat tesznek ki és megoldják a kivilágítást a terület egyes részein. Olyan munkák elvégzésében számítanak rájuk, melyeket a pályázatból nem tudnak finanszírozni.

Pásztor Sándor szerint igen alapos tervezési munkálatok folynak, melybe biológusokat, ökológusokat és tájépítészeket is bevontak. Különös hangsúlyt fektetnek a halfaunára, és azt is szem előtt tartják, hogy a tervezett ültetések során őshonos fafajokat használjanak. A meglévő erdős foltokat, természetesen, meghagyják. Hozzátette: magyarországi kollégákkal is tárgyalnak, hiszen a projekt érezteti majd a hatását a határon túl is.

Megtudtuk: a kirándulni vágyókra is gondolnak, ezért – egy újabb projektből – kerékpárutat terveznek kialakítani a folyó töltésén Nagyváradtól a határig.

„Remélem, alapvetően megváltozik a táj képe” – mondta az igazgató. Aki szerint a megelőzésre is hangsúlyt fektetnek: teljes körű, kamerás monitorizálási rendszert alakítanak ki annak érdekében, hogy többé ne történhessen meg az, hogy valakik büntetlenül a folyó árterében szabaduljanak meg a szemetüktől.