MTVSZ: Magyar és román oldalon is veszélyt jelent a békési palagáz-projekt

A békési régióban lévő palagáz mező kitermelése környezetszennyezéssel járna, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését – figyelmeztetett már tavaly nyáron a Corvinus-projekt veszélyeire a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Januárban viszont a palagáz kitermelés mégis elkezdődött, és már a második kutat fúrják.

Most pedig az MTVSZ a Közép- és kelet-európai Bankfigyelő Hálózattal (CEE Bankwatch) közösen egy új tanulmányra alapozva sürgeti a magyar kormányt, hogy hagyjon fel az alföldi vízkészleteket és a lakosságot veszélyeztető projekttel.

„A magyar kormány 2022 nyarán az energiaválságra szűklátókörűen reagálva hozta létre az energia veszélyhelyzeti akciótervet, amelyben energiatakarékossági vagy megújuló energiás intézkedések nem, a hazai gázkitermelést erőltetetten fokozó tervek viszont szerepelnek.” – írja a két szervezet közleménye.

„A Békés megyében 3,5-4,5 km mélybe zárt palagáz kitermelése veszélyes zsákutca: egy palagázkút általában néhány év alatt kimerül, ezért a gázkitermelés folytatásához újabbakat kell fúrni. Ez egy fúrásoktól és folyamatos vízfelhasználástól terhelt régiót eredményez. A kitermelés során alkalmazott, vízigényes repesztéses technológiának számos nagyon súlyos negatív hatása ismert. Az energiaválság megoldása és az energiabiztonság nem a fosszilis erőforrásokhoz való ragaszkodásban, hanem az energiatakarékosság elősegítésében és a megújuló energiákra való minél gyorsabb átállásban rejlik”- teszik hozzá.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a CEE Bankwatch tanulmánya rámutat:

a projektnek jelentős a kockázata, különös tekintettel a terület vízkészleteire, ami a román határ közelsége miatt akár határon átnyúló vízhiányt vagy felszín alatti vízszennyezést is eredményezhet Nagyszalonta környékén.

Továbbá, mivel a projektet a magyar kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, ezért a nyilvános áttekintése nagy mértékben nehezített, a projektről alig volt nyilvános információ. Hatásvizsgálata ismeretlen, a helyi lakosokat pedig annak ellenére, hogy nagymértékben érintik a projekt környezeti, gazdasági illetve társadalmi hatásai, az MTVSZ tudomása szerint gyakorlatilag kihagyták a döntésből és nem kaptak érdemi tájékoztatást.

Magyarországon a hidraulikus (réteg)repesztéssel (fracking) kapcsolatos magas kockázatok leginkább az édesvíz készleteket érintik. A technológia vízigényes: kutanként átlag 15 millió liter víz és veszélyes vegyi anyagok is szükségesek a repesztőfolyadékhoz, amit nagy nyomáson befecskendezve a mélyben megrepesztik a kőzetet, és kikényszerítik a palagázt a kútba. A repesztőfolyadék a vízkészleteket beszennyezheti. Emellett a klímaváltozás miatt egyre szárazabbá váló Békési régió még meglévő víztartalékainak terhelésével a Corvinus projekt hozzájárulhat a környék vízre támaszkodó, határon is átnyúló ökológiai rendszerének összeomlásához.

A tanulmányban javasolják, hogy: állítsák le a Corvinus projektet; ne indítsanak olyan új fosszilis kitermelést, amely természetvédelmi területet érint; minden új gázprojekt esetében végeztessenek megfelelő környezeti és társadalmi hatásvizsgálatot; ha pedig egy projektnek határokon átnyúló hatása lehet, az érintett országot előzetesen tájékoztassák, hogy a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálatot előzetesen el lehessen végezni.

Mint a Telex írta korábban, a beruházásnál sok a kétely és az aggasztó körülmény. A magyarországi nem hagyományos gázkészlet kitermelésébe már egyszer beletört nagy cégek bicskája, a módszer drága és olyan környezetterheléssel jár, hogy több uniós országban betiltották. A projekt kiemelt beruházássá nyilvánításával a kormány gondoskodott róla, hogy ennek ellenére villámtempóban meglegyen az összes engedély.

A szükségletek megsegítésére a MOL is elkezdett mozgolódni, és megnyitotta a vecsési mini-Dallast, azaz a legújabb olajkutat, viszont kiderült, hogy az új kút a teljes szükséglet legfeljebb egy százalékát tudja szolgáltatni.