Mit tanult a román vízügy a tavalyi aszályból és milyen megelőző intézkedéseket terveznek?
2023. január 3. – 08:15
Az elmúlt ötszáz év legsúlyosabb aszálya sújtotta 2022 nyarán a térségünket. Szakértők szerint az extrém szárazság egyik oka az volt, hogy az elmúlt évtizedekben lényegében minden lecsapolható vizes területet kiszárítottak. Pásztor Sándor szerint új víztározókat alakítanak ki, a meglévőket pedig modernizálják. Két kisebb, élőhelyrehabilitációs kezdeményezésről is beszámolt.
A tavaszi áradások idején a kanálisrendszerek gyorsan elvezetik a vizeket, később pedig ebből adódik a hiány. Általános probléma Erdély-szerte, hogy nagyon lecsökkent a talajvíz szintje – ami főleg a mezőgazdaság számára jelent gondot –, ez szintén a folyószabályozási munkálatok eredménye.
Arról, hogy a vízügyi hatóság mit kíván tenni azért, hogy a tavalyihoz hasonló aszály ne alakuljon ki, Pásztor Sándor vízügyi szakembert, a környezetvédelmi miniszter tanácsadóját kérdeztük. Elmondta: víztározókat terveznek kialakítani, illetve átalakítani. Az ország nyugati részén a Berettyó, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mentén régebben kialakított árvízvédelmi vésztározókat akarják átalakítani, automatizálni. A munkálatokat az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozzák majd.
A lényeg az, hogy míg ezek a tározók eddig csak árvízveszély, azaz magas vízállás esetén fogadták be a vizet, ezentúl nem kell megvárni az árvizet: közepes vagy ennél alacsonyabb vízállás esetén is feltölthetők lesznek. A tavasszal visszatartott vizet pedig nyáron, szárazabb időszakokban lehet majd hasznosítani.
Pásztor Sándor a tamáshidai, a zerindi, a sikulai és a csigéri tározót említette a felújítás előtt álló létesítmények sorában. Székelyföldön kisebb méretű tározók kialakítását tervezik, szintén PNRR-s pénzekből. A Maros felső folyásán a Gyergyói-medencében, az Olt felső folyásán pedig Csíkszereda környékén, illetve a város fölötti szakaszon készülnek majd tározók. A szakember szerint az említett projektek most indulnak, a kivitelezési munkálatokat 2023 második felében kezdik majd.
Azt is megkérdeztük, hogy a víztározók mellett visszamocsarasítási projekteket terveznek-e, ugyanis a lecsapolások során hatalmas károkat okoztak az élővilágban. Pásztor Sándor szerint az Érmelléken – ami egy széles, mocsaras völgyvidék volt, melyet szintén lecsapoltak –, készülnek két kisebb, 8-10 hektáras terület rehabilitációjára. Az egyik Tarcsa illetve Éradony között, a másik Biharfélegyháza közelében lesz. Itt megbontják a töltést és a kiszemelt, mélyebben fekvő részekre illetve a holtágakba az Érből vezetnek majd vizet. Illetve meg is tartják a „fölös” vízmennyiséget. Elmondta, ezt is a PNRR-ből finanszírozzák, a távlati terveik között pedig az is szerepel, hogy ez a két terület speciális természetvédelmi státuszt kapjon.
Azt is megtudtuk, hogy az Éren is tervezik egy szükségtározó átalakítását: az Érendréd melletti, több, mint 700 hektáros mederben alakítanának ki egy körtöltést, és kb. 200 hektáron tartanának állandó vízkészletet. „Várjuk a projektünk elbírálását, az európai alapok minisztériumától kértünk erre pénzt. Az Érben idén nyáron alig volt vizünk, ebből a tározóból viszont meg tudnánk oldani a vízutánpótlást a száraz időszakokban” – magyarázta Pásztor Sándor.
Természetvédelmi témákról, többek között élőhelyrehabilitációról is beszélgettünk a decemberi Transtelex Dilaógon, a videót itt megnézheted:
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!