Mit tanult a román vízügy a tavalyi aszályból és milyen megelőző intézkedéseket terveznek?
2023. január 3. – 08:15
Az elmúlt ötszáz év legsúlyosabb aszálya sújtotta 2022 nyarán a térségünket. Szakértők szerint az extrém szárazság egyik oka az volt, hogy az elmúlt évtizedekben lényegében minden lecsapolható vizes területet kiszárítottak. Pásztor Sándor szerint új víztározókat alakítanak ki, a meglévőket pedig modernizálják. Két kisebb, élőhelyrehabilitációs kezdeményezésről is beszámolt.
A tavaszi áradások idején a kanálisrendszerek gyorsan elvezetik a vizeket, később pedig ebből adódik a hiány. Általános probléma Erdély-szerte, hogy nagyon lecsökkent a talajvíz szintje – ami főleg a mezőgazdaság számára jelent gondot –, ez szintén a folyószabályozási munkálatok eredménye.
Arról, hogy a vízügyi hatóság mit kíván tenni azért, hogy a tavalyihoz hasonló aszály ne alakuljon ki, Pásztor Sándor vízügyi szakembert, a környezetvédelmi miniszter tanácsadóját kérdeztük. Elmondta: víztározókat terveznek kialakítani, illetve átalakítani. Az ország nyugati részén a Berettyó, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mentén régebben kialakított árvízvédelmi vésztározókat akarják átalakítani, automatizálni. A munkálatokat az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszírozzák majd.
A lényeg az, hogy míg ezek a tározók eddig csak árvízveszély, azaz magas vízállás esetén fogadták be a vizet, ezentúl nem kell megvárni az árvizet: közepes vagy ennél alacsonyabb vízállás esetén is feltölthetők lesznek. A tavasszal visszatartott vizet pedig nyáron, szárazabb időszakokban lehet majd hasznosítani.
Pásztor Sándor a tamáshidai, a zerindi, a sikulai és a csigéri tározót említette a felújítás előtt álló létesítmények sorában. Székelyföldön kisebb méretű tározók kialakítását tervezik, szintén PNRR-s pénzekből. A Maros felső folyásán a Gyergyói-medencében, az Olt felső folyásán pedig Csíkszereda környékén, illetve a város fölötti szakaszon készülnek majd tározók. A szakember szerint az említett projektek most indulnak, a kivitelezési munkálatokat 2023 második felében kezdik majd.
Azt is megkérdeztük, hogy a víztározók mellett visszamocsarasítási projekteket terveznek-e, ugyanis a lecsapolások során hatalmas károkat okoztak az élővilágban. Pásztor Sándor szerint az Érmelléken – ami egy széles, mocsaras völgyvidék volt, melyet szintén lecsapoltak –, készülnek két kisebb, 8-10 hektáras terület rehabilitációjára. Az egyik Tarcsa illetve Éradony között, a másik Biharfélegyháza közelében lesz. Itt megbontják a töltést és a kiszemelt, mélyebben fekvő részekre illetve a holtágakba az Érből vezetnek majd vizet. Illetve meg is tartják a „fölös” vízmennyiséget. Elmondta, ezt is a PNRR-ből finanszírozzák, a távlati terveik között pedig az is szerepel, hogy ez a két terület speciális természetvédelmi státuszt kapjon.
Azt is megtudtuk, hogy az Éren is tervezik egy szükségtározó átalakítását: az Érendréd melletti, több, mint 700 hektáros mederben alakítanának ki egy körtöltést, és kb. 200 hektáron tartanának állandó vízkészletet. „Várjuk a projektünk elbírálását, az európai alapok minisztériumától kértünk erre pénzt. Az Érben idén nyáron alig volt vizünk, ebből a tározóból viszont meg tudnánk oldani a vízutánpótlást a száraz időszakokban” – magyarázta Pásztor Sándor.
Természetvédelmi témákról, többek között élőhelyrehabilitációról is beszélgettünk a decemberi Transtelex Dilaógon, a videót itt megnézheted:
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!