Európában két és félszer gyorsabban melegszik az éghajlat, mint a többi kontinensen. De milyen előrelépést hozhat a most zajló klímacsúcs?

2022. november 07. – 15:59

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A nyári, pusztító hőhullámokat és az aszályt követően az október is rekordmeleg hőmérsékleteket hozott Európában. A világ vezetői az Egyiptomban zajló COP27 klímacsúcson most ismét a megoldást keresik.

A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint Európában volt a legnagyobb a hőmérséklet-emelkedés a többi kontinenshez viszonyítva az utóbbi évtizedekben. 1991 és 2021 között Európában a hőmérséklet átlagosan 0,5 Celsius-fokkal melegedett évtizedenként, míg a globális átlag mindössze 0,2 Celsius-fok volt, idézi a szervezet beszámolóját a Reuters. A lap emlékeztet az Alpok gleccsereinek példátlan ütemű eltűnésére, illetve arra, hogy egy hosszan tartó tengeri hőhullám „felfőzte a Földközi-tenger vizét”, utalva arra, hogy a nyári, extrém magas hőmérsékletek komoly károkat okoztak a vízi ökoszisztémákban.

Tavaly az éghajlatváltozás, illetve a részben ebből eredő szélsőséges időjárási események – főként az árvizek és a viharok – 50 milliárd dollárt meghaladó károkat okoztak Európában. Tudományos kutatókra hivatkozva a Reuters arról ír, hogy Európa gyorsabb felmelegedésének az az oka, hogy a kontinens nagy része a szubarktikus és az északi-sarkvidéki térségben fekszik, melyek a Föld leggyorsabban melegedő régióinak számítanak.

A szélsőségesen aszályos nyár után az októberi hőség is aggodalmakra ad okot Európában

Októberben Spanyolországban a 30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleti értékek a turisták számára örvendetesek lehettek ugyan, viszont aggodalmat keltett a jelenség környezetvédők körében, írja a Digi24.hu. Spanyolországtól egészen Svédországig jóval a normális értékeket meghaladó hőmérsékleteket mértek, így kijelenthető, hogy a hivatalos mérések kezdete óta feljegyzett legmelegebb október volt az idei.

A kontinens nagy részén ismétlődő hőhullámokkal járó nyár után Európában még november elején is rendkívüli hőmérsékleti értékeket jegyeztek fel, ami a felgyorsuló éghajlatváltozás jele. A korábbi feljegyzésekből extrapolált adatokat figyelembe véve elmondható, hogy az idei volt az elmúlt évszázad legmelegebb októbere Spanyolországban. Bár a dél-európai államban megszokottnak számít, hogy egy-két napra 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet októberben, most hosszú ideig a nyári időjárásnak megfelelő értékeket mértek, ami nem normális.

Október 28-án San Sebastian északi üdülőhelyén például reggel 8.30-kor 30,3 Celsius-fokot mértek, ami jóval az évszakos átlag felett van. A szokatlanul meleg időjárásra egy kifejezést is kitaláltak a spanyolok: ez a „verono” – ami a „verano” (nyár) és az „otono” (ősz) szavak kombinációja.

Szakértőkre hivatkozva a Digi24 arról ír, hogy az elmúlt évtizedben „jelentősen felgyorsult” az éghajlatváltozás, ami Spanyolországot egyre nagyobb mértékű elsivatagosodásnak teszi ki. Madrid, Barcelona, Valencia és Zaragoza az elmúlt 12 hónap adatai alapján a globális felmelegedés által leginkább érintett 10 európai város között van. A szomszédos Franciaországban hasonlóan alakult az október, itt is jóval melegebb volt a szokásosnál: az ország déli régióban a hőmérséklet megközelítette a 30 Celsius-fokot.

Fürdőzők a szokatlanul meleg időben a spanyolországi San Sebastiánban, 2022. október 27-én – Fotó: Vincent West / Reuters
Fürdőzők a szokatlanul meleg időben a spanyolországi San Sebastiánban, 2022. október 27-én – Fotó: Vincent West / Reuters

Az osztrák meteorológiai szolgálat szerint is az idei volt a legmelegebb október. Svédországban is hőség volt az ottani viszonyokhoz képest: október 28-án a déli Kristianstad városában rekordmagas, 19,5 fokos hőmérsékletet mértek. Belgium fővárosában, Brüsszelben 24 Celsius-fokot is mértek, ami 10 fokkal magasabb az október végi normális értékeknél. Az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata október 26-án arról írt, hogy Londonban 20,5 Celsius-fokos értékeket mértek, ami „közelebb áll az augusztus végi, mint az október végi hőmérséklethez”. A kontinens délnyugati része felől érkező melegfront Németországban is éreztette hatását, ahol szintén inkább nyári, mint november eleji hőmérsékleteket mértek az elmúlt napokban.

„Nehéz elhinni, hogy október vége van, és Európa (és Észak-Afrika) nagy részén szokatlanul meleg időjárás uralkodik” – írta a Meteorológiai Világszervezet október 28-án a Twitteren. És bár egyesek számára kedvező, hogy nem kell még fűteni, sőt, kirándulóidő van, a jelenségnek nem érdemes örülni. Spanyolországban például emiatt a tározók vízszintje igen alacsony, ami rossz hír az ország számára, melynek intenzív mezőgazdasága biztosítja az európai fogyasztóknak a gyümölcsök és zöldségek jelentős részét. A tározók vízszintje az elmúlt napokban a kapacitás kb. 30%-ára csökkent az évtizedre jellemző 50% körüli szezonális átlaggal szemben.

Mit tettek a világ vezetői 2022-ben az éghajlatváltozással kapcsolatban? És mi várható a most zajló csúcstalálkozótól?

Tavaly novemberben a világ vezető politikusai Glasgow-ban találkoztak az ENSZ COP26 klímacsúcsán, hogy megállapodjanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem következő lépéseiről. Klímaszakértők azonban a BBC-nek arról beszéltek, hogy 2022-ben lassú volt az előrehaladás – a globális energia- és pénzügyi válság elvonta a kormányok figyelmét a környezetvédelemről világszerte.

Az ENSZ a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a világ „a katasztrófa felé tart”. A szervezet megjegyezte ugyanakkor, hogy „léteznek reménysugarak” – többek között az Egyesült Államok új törvénykezése, illetve a brazíliai kormányváltás, amely gátat vethet az amazóniai esőerdők pusztításának.

Az idei, egyiptomi COP27 klímakonferencia épp most zajlik, a BBC a november 7-18 között tartott találkozó hét kulcsfontosságú szereplője esetén elemezte ki, hogy „ki jár az élen, és ki húzza az időt”.

Újra vezető szereplő lehet az USA a klímavédelemben?

Az Egyesült Államok idén hatalmas lépést tett előre, amikor átfogó, új törvényeket fogadott el az éghajlatváltozással való szembenézés érdekében. Az „inflációcsökkentési törvényben” foglalt intézkedések 2030-ig 40%-kal csökkenthetik az Egyesült Államok üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

A jogszabály célja, hogy a zöld energia használatának arányát jelentősen növelje a főbb ágazatokban, például a villamosenergia-, a közlekedési és az ipari szektorban. A fogyasztók számára a legkézenfekvőbb eredménye az elektromos autót vásárlók számára nyújtott mintegy 7500 dolláros adójóváírás.

Résztvevők a jelenleg zajló COP27 klímakonferencián Egyiptomban, 2022. nov. 7-én – Fotó: Mohammed Salem / Reuters
Résztvevők a jelenleg zajló COP27 klímakonferencián Egyiptomban, 2022. nov. 7-én – Fotó: Mohammed Salem / Reuters

De nem csak jó hírek érkeznek az USÁ-ból e téren. Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatását követően Kína megszüntette az Egyesült Államokkal megkötött éghajlatvédelmi együttműködését, ami komolyan befolyásolhatja a nemzetközi tárgyalásokat. Továbbá, az energiaválságra reagálva, Joe Biden elnök 15 millió hordó olajat engedett ki a piacra a tartalékokból, és új olaj- és gázfúrási engedélyeket hagyott jóvá.

Nagy-Britannia tétovázik a merész vállalásokat követően

Az Egyesült Királyság adott otthont a tavalyi, COP26 konferenciának, ahol jelentős globális kötelezettségvállalásokat tett, és egyértelműen nemzetközi vezető szerepet vállalt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Rishi Sunak, az új miniszterelnök azonban pár napja arról beszélt, hogy „egyéb prioritások” miatt nem megy el Egyiptomba. Később pedig meggondolta magát a hírek szerint – a szakértők úgy vélik, hogy ez kompromittálta az Egyesült Királyságot a klímavédelmi célok terén.

Egy szakértői elemzés szerint az Egyesült Királyság nem növelte az éghajlatváltozásban betöltött szerepére irányuló ambícióit. A globális energiaválság továbbá arra késztette az országot, hogy visszalépjen az északi-tengeri olaj- és gázkitermelés megszüntetésére és a szénerőművek bezárására vonatkozó vállalásaitól.

Az EU „Oroszország szorításában”

Az Európai Unió úttörő szerepet kíván játszani a klímaválság kezelésében, azonban Oroszország ukrajnai inváziója és az Európába irányuló energiaellátásra gyakorolt hatása aláásta ezeket a törekvéseket. Az unió vezetői meghosszabbították a széntüzelésű erőművek bezárására vonatkozó határidőket, így az idei év első hat hónapjában mintegy 2%-kal nőtt Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása.

India: nagyok az ambíciók, de mi a helyzet a szénbányászattal?

India azt vállalta, hogy 2030-ig 45%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátás intenzitását, valamint azt is bejelentette, hogy a felhasznált forrásokat 50%-ban megújuló energiából fedezné.

A kormány terve azonban, miszerint 100 szénbányát nyit újra (a szén a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag), akadálya lehet ezeknek a törekvéseknek.

Brazília: új elnök, új remények?

Brazília az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kulcsa lehet a szakértők szerint, ugyanis a hatalmas Amazonas menti őserdők, melyeket „a bolygó tüdejének” nevezek egyesek, hatalmas mennyiségű szenet képesek megkötni.

A napokban lezajlott választások során Jair Bolsonaro elnököt Luiz Inácio Lula da Silva váltotta le, ami egyik napról a másikra megváltoztathatja az Amazonas térségének jövőjét. „Brazília készen áll arra, hogy visszavegye vezető szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben” – jelentette be Lula.

Az Amazonas esőerdő egy megcsonkított parcellája Brazíliában, 2022. július 8-án – Fotó: Bruno Kelly / Reuters
Az Amazonas esőerdő egy megcsonkított parcellája Brazíliában, 2022. július 8-án – Fotó: Bruno Kelly / Reuters

Egyetlen év leforgása alatt, 2021-ben 48%-kal nőtt az erdőirtás mértéke Brazíliában, amit főként annak tulajdonítanak a szakértők, hogy Bolsonaro elnök támogatta a bányászati tevékenységet az Amazonas területén.

Mindemellett Brazília a vízenergiát használta nagy mennyiségű zöld energia előállítására, de a 2021-es aszály miatt ennek lehetőségei jelentősen visszaestek. Válaszul az ország olajba és gázba fektetett be – az előrejelzések szerint emiatt 2030-ra 70%-kal nőhet a kőolaj felhasználása.

Ausztrália: egyelőre a lemaradást kellene behozni

A politikai vezetés Ausztráliában is arculatváltáson ment keresztül: a májusban megválasztott új miniszterelnök bejelentette, hogy felgyorsítja a klímavédelmi terveket, véget vetve az egy évtizedes lemaradásnak. Az ország új célokat nyújtott be az ENSZ-hez, és azt ígérte, hogy 2030-ra 43%-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ami nagy előrelépést jelent a korábbi, 26%-os célhoz képest.

Viszont ez csak azért tűnik jelentős előrehaladásnak, mert az ország nagy lemaradásban volt a fosszilis tüzelőanyagok terén. Ausztrália – bár élen jár a megújuló energiaforrások növelésében – továbbra is a világ öt legnagyobb széntermelője között van. Továbbá annak ellenére, hogy a COP26-on megígérte, hogy véget vet az erdőirtásnak, 2021-ben az egyetlen olyan fejlett országnak minősült, amely „hotspotnak” számít a fák pusztítása szempontjából – Kelet-Ausztráliában az erdők közel felét kipusztították.

Kína: megújuló energiaforrások vs. óriási mértékű szennyezés

Kína szerepe bonyolult a globális éghajlatvédelmi intézkedések terén. A fejlett világ országaival ellentétben nem felelős a „történelmi” üvegházhatásúgáz-kibocsátásért, amely a tudósok szerint a jelenlegi problémák fő okozója.

Jelenleg viszont „óriási szennyezőként” tartják számon, mivel nagyon gyorsan növekszik a gazdasága: a világ széntermelésének mintegy felét égeti el, és az energiahiány miatt nem is hajlandó ezt csökkenteni.

Ugyanakkor Kína messze a legnagyobb befektető a megújuló energiaforrások terén. Az országban az újonnan bejegyzett autók negyede elektromos meghajtású. Továbbá komoly ambíciókkal rendelkezik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kapcsán: májusban Xi Jinping elnök ígéretet tett arra, hogy 2030-ig 70 milliárd fát ültetnek.

Tánczos Barna: „Az klímaváltozás elleni küzdelem zászlóvivői vagyunk”

Klaus Iohannis államfő az Egyiptomban tartott COP27 ENSZ-klímacsúcs kapcsán bejelentette, hogy Románia támogatja az Európai Uniónak „a 2050-ig a klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalását”. A Digi24.ro interjút készített a találkozó kapcsán Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszterrel, aki szintén részt vesz az év legnagyobb klímaeseményén. A tárcavezető elmondta, hogy a COP27-en támogatni fogja azokat az intézkedéseket, amelyek célja segíteni a zöld gazdaságra való áttérés által leginkább érintett, kiszolgáltatott embereket. A miniszter azt is kifejtette, hogy Európa az éghajlatváltozás elleni küzdelem zászlóvivője, és az EU elvárja, hogy a világ többi vezetője is csatlakozzon hozzá, hiszen az Egyiptomban a következő hetekben kitűzendő célok elérése létfontosságú.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!