A császárpingvinek az éghajlati válság miatt a veszélyeztetett fajok közé kerültek

2022. október 26. – 15:04

A császárpingvinek az éghajlati válság miatt a veszélyeztetett fajok közé kerültek
Kisebb császárpingvin kolónia a szubantarktiszi Dél-Georgia szigetén – Fotó: Patricia Hamilton / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A császárpingvint, a világ legmagasabb, legnagyobb pingvinjét az amerikai kormány hivatalosan is veszélyeztetett fajnak nyilvánította, mivel a madarakat egzisztenciális veszély fenyegeti a klímaválság miatt – írta meg a Guardian.

Az Antarktiszon őshonos pingvinek az évszázad során a tengeri jég elvesztése miatt szinte teljes kipusztulással néznek szembe, ami arra késztette az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálatot, hogy a veszélyeztetett fajok listájára vegye fel őket – jelentették be kedden.

„Az éghajlatváltozás világszerte mélyreható hatással van a fajokra, és ennek kezelése prioritás a kormányzat számára” – mondta Martha Williams, a Hal- és Vadvédelmi Szolgálat igazgatója. „A császárpingvin listára való felvétele vészharangként, de egyben cselekvésre való felhívásként is szolgál”.

A császárpingvinek akár két méter magasra is megnőhetnek, és híresek szélsőséges nevelési módszereikről: a hím és nőstény párok felváltva óvják tojásaikat a brutális hidegben, miközben a másik fél élelemért kutat. Míg a pingvinek a szárazföldön szinte komikusan bicegő járással közlekednek, a tengeri jégen és a vízen, ahol halakra és rákfélékre vadásznak, ügyesen mozognak.

A tengeri jég körüli és alatti vizek fontosak a pingvinek számára a táplálkozáshoz, maga a jég pedig elengedhetetlen, mivel az állatok számára pihenőhely, menedék az éves vedlés idejére és a ragadozók elől való menekülést is biztosítja. A tengeri jég globális felmelegedés miatti csökkenése azonban veszélyezteti e pingvinek élőhelyét, miközben az óceánok savasodása csökkenti a krill, a legfontosabb táplálékforrás kínálatát.

Az Antarktiszon zajló változások azzal fenyegetnek, hogy rendszeresen megismétlődnek az olyan helyzetek, mint például a második legnagyobb ismert császárpingvin-kolóniának a közelmúltban bekövetkezett összeomlása, amikor

2016-ban több mint 10 000 fióka pusztult el a Halley-öbölben, amikor a tengeri jég korán felszakadt.

A fiókák még nem álltak készen a megfelelő úszásra, és megfulladtak. A kolónia azóta sem erősödött meg.

A Géologie-foknál lévő császárpingvin-kolónia populációja is, amely a Pingvinek menetelése című filmben is szerepelt, az 1970-es évek óta közel 50%-kal csökkent.

Az ilyen jellegű katasztrófák miatt a császárpingvin-populáció összlétszáma a század végére a történelmi méretéhez képest 99%-kal fog csökkenni, ha a bolygó felmelegedését okozó kibocsátást nem sikerül drasztikusan csökkenteni – állapították meg kutatók. A pingvinek nem képesek időben alkalmazkodni a környezetükben végbemenő változások üteméhez.

Bár az Egyesült Államok területén nem él vadon élő császárpingvin, az új, veszélyeztetett fajként való feltüntetésnek elő kell mozdítania a fajra vonatkozó nemzetközi védelmi intézkedéseket, segítenie kell a pingvinek táplálékforrását kimerítő ipari halászat visszaszorításában, és ellenőrzés alá kell vonnia a sarki jég olvadását okozó üvegházhatású gázok amerikai forrásait.

Az Egyesült Államok kormánya korábban a jegesmedvét, a gyűrűsfókát és különböző korallfajokat is felvett a veszélyeztetett fajok listájára az éghajlati válság fenyegetése miatt.

„Ez egy nagy győzelem ezeknek a szeretett, ikonikus állatoknak és mindannyiunknak, akik azt szeretnénk, hogy boldoguljanak” – mondta Shaye Wolf klímatudományi szakember.

„Ugyanakkor ez a döntés figyelmeztetés arra nézve, hogy a pingvinek puszta léte függ attól, hogy határozottan lépünk-e fel az éghajlatot fűtő fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása érdekében, és megakadályozzuk-e a földi élet visszafordíthatatlan károsodását” – jelentette ki a kutató