Klímacsúcs Bukarestben: a romániai polgárok többsége meglehetősen pesszimista az éghajlatváltozás hatásait illetően

2022. október 6. – 12:16

Másolás

Vágólapra másolva

Leginkább a mezőgazdaságra gyakorolt hatástól, a légszennyezéstől és a hőmérséklet emelkedésétől tartanak a romániaiak. Az optimizmus az életkor előrehaladtával csökken, bár egyébként sem magas: míg az 54 év felettiek 22%-a optimista, addig a 24 év alattiak körében ez az arány 10%-ra emelkedik. 2021-hez képest idén a környezet iránti érdeklődés növekedését látjuk: ha tavaly 64%-a a válaszadóknak tartotta a környezetbarát viselkedést prioritásnak, akkor most ez az arány 79%-ra emelkedett. A felmérés elkészítésének apropója az első romániai klímacsúcs, amelyet civil kezdeményezésre rendeztek meg Bukarestben.

A klímacsúcs fő szervezője, a Social Innovation Solutions és az IZI Data 2022 augusztusában országos felmérést végzett 1081 válaszadóval, a digitalizált lakosság körében városi és vidéki szinten is országosan reprezentatív mintát alkotva, hogy megismerje a romániai polgárok hozzáállását az éghajlatváltozás témájához. A felmérés eredményeit az október 4-5 között megtartott bukaresti találkozón prezentálták.

A feldolgozott adatok azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás hatásait illetően a románok meglehetősen borúlátók, a 15-24 évesek és a városlakók körében magasabb a pesszimisták aránya – derül ki a több mint 1000 válaszadó bevonásával készült felmérésből, amelyet teljes egészében bemutatnak a nemzetközi éghajlatváltozási csúcstalálkozón. Ennek oka az lehet, hogy a tizenévesek és a fiatalok tájékozottabbak a környezetvédelmi kérdésekben, mint a többi vizsgált korcsoport.

Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos optimizmus mértéke annál alacsonyabb, minél fiatalabbak a válaszadók: a 24 év alattiak a legkevésbé optimisták (10%), őket követik a 25-34 éves fiatalok (14%), majd a 35-44 évesek (16%), de a 45-54 éves románok esetében is ez az arány eléri a 21%-ot, az 54 év felettiek esetében pedig a 22%-ot.

Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozó az első olyan romániai csúcstalálkozó, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos megoldásokkal foglalkozik, és célja, hogy a terület nemzeti és európai vezetői számára referenciaeseménnyé váljon, hogy helyi és regionális szinten alkalmazható megoldásokat találjanak az éghajlat és a fenntarthatóság területén.

A romániai polgárok magatartásának alakulása a klímatémákkal kapcsolatosan

2022-ben a tavalyi évhez képest megnőtt az érdeklődés a környezetbarát magatartás iránt, ami olyan intézkedésekben nyilvánul meg, mint az erőforrás- és energiafogyasztásra való odafigyelés, de a szelektív gyűjtés is. Ennek egyik lehetséges oka lehet a médiában és a közösségi oldalakon a környezetvédelmi kérdésekről folytatott kommunikáció. Ami a románok 2035-re vonatkozó attitűdjeit illeti, a környezetbarát magatartás, valamint a tanulási és fejlődési vágy dominál, a társadalmi-demográfiai kategóriák között nincs jelentős különbség.

A válaszadók szerint a hulladéknak, majd a csomagolásoknak, a szállításnak, az élelmiszerek előállításának és végül az építkezéseknek van negatív hatásuk a környezetre – Fotó: Social Innovation Solutions
A válaszadók szerint a hulladéknak, majd a csomagolásoknak, a szállításnak, az élelmiszerek előállításának és végül az építkezéseknek van negatív hatásuk a környezetre – Fotó: Social Innovation Solutions

A 2021-es és 2022-es felmérések összehasonlító eredményei szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság szintje nőtt, de csökkent az emberek által a fenntarthatóbb szokások elsajátítására irányuló konkrét intézkedéseknek tulajdonított jelentőség: ma már csak 63% gondolja úgy, hogy a hulladéknak negatív hatása van a környezetre, míg 2021-ben 73% gondolta ezt így, és a válaszadóknak jelenleg csak 47%-a gondolja, hogy az élelmiszer-csomagolások nagy mennyiségének negatív hatása van a környezetre, míg 2021-ben 56% vélte ezt.

A klímaválság hatása a prioritások változására

A csomagolás válogatásának, felhasználásának és újrahasznosításának jelenlegi rendszere során keletkező hulladék mennyisége vezeti a listát, amikor a környezetre gyakorolt negatív hatásról van szó, ezt követi az élelmiszerek forgalmazásának módja, de a barométer összességében csökkenő százalékos arányt mutat. Az utolsó helyen, a környezetre legkevésbé károsnak ítélt textilipar áll, a ruházati ipar a románok megítélése szerint a tavalyival megegyező helyen áll a rangsorban.

Ezen túlmenően a válaszadók úgy látják, hogy a jövőben a „soft skilleknek” és a közösségi szellemnek a fontosságát hangsúlyozzák, és ez a tendencia a válság okozta gondolkodásmódként értelmezhető, amely közvetve arra készteti az embereket, hogy jobban foglalkozzanak az őket rövid távon érintő sürgős kérdésekkel.

Mit tehetnek a cégek, vállalatok a fenntarthatóság, a társadalmi jólét érdekében?

A zöld szemléletmód a lista élén áll, amikor arról van szó, hogy az emberek szerint a vállalatoknak mit kellene tenniük Romániában, konkrét példaként említve a LED izzók használatát vagy a különböző anyagok újrafelhasználását és újrahasznosítását. A válaszadók két másik legfontosabb intézkedésként a szakképzett személyzetet motiváló méltányos bérezést, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó szolgáltatásokért járó extra juttatások biztosítását jelölték meg edzőtermi tagság, a különböző kockázatokról szóló tájékoztatás és a magán egészségbiztosítás révén. A munkavállalók egészségével kapcsolatos aggodalmakat a 25-34 éves válaszadók lényegesen többen említették, 68%-uk vélte úgy, hogy ezek elengedhetetlenül fontosak. A 15-24 éves célcsoportba tartozók közel fele fontosnak tartja az oktatás színvonalának javítását a munkáltatók által szervezett szakirányú tanfolyamok vagy szimpóziumok és kongresszusok látogatásának elősegítésével.

E felmérés szerint tehát vállalati szinten az emberek mindennél jobban szeretnék, ha a környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségteljes hozzáállást fogadnának el, de az ezredfordulós generáció a munkavállalók egészségével kapcsolatos intézkedéseket is előnyben részesítik (68%), míg a Z generáció a többi generációnál jobban értékeli az oktatással kapcsolatos előnyöket, például szakképzési tanfolyamok biztosítását (55%).

A románok 75%-a úgy véli, hogy Romániában a megújuló energiaforrásoknak kellene dominálniuk – derül ki a SIS éves felméréséből, amely a románok éghajlatváltozással kapcsolatos megítéléséről szól.

A románok többsége – korcsoportok, nemek és lakóhely szerinti különbségek nélkül – egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás létezik és valós problémát jelent, és a skálán szereplő százalékos arányok összhangban vannak a 2021-re vonatkozó statisztikákkal.

Éghajlatváltozási megoldások

Minden második válaszadó úgy véli, hogy 2035-ig sikerül megoldást találni az éghajlatváltozás lassítására, a megkérdezettek több mint 1/3-a szerint nem eléggé meggyőzők az eddigi intézkedések. A válaszadók 77%-a úgy véli, hogy az éghajlatváltozásnak valós hatása van a mindennapi életre, míg a fennmaradó 23% szerint nem feltétlenül vagy egyáltalán nincs hatása. A Z generáció tagjainak nagy többsége úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozásnak nagy hatása van a társadalomra, ami a nemek szerinti válaszadást illeti, a férfiak közül jóval többen mondják, hogy egyáltalán nincs hatása (4% vs. 1%).

A klímaváltozás aggasztó hatásai közül a román polgárokat leginkább a mezőgazdaságra gyakorolt hatás aggasztja, ezt követi a légszennyezés, hőmérsékletemelkedés, a sivatagosodás felgyorsulása és az árvizek gyakorisága. A legkevesebben a biodiverzitás miatt aggódnak – Fotó: Social Innovation Solutions
A klímaváltozás aggasztó hatásai közül a román polgárokat leginkább a mezőgazdaságra gyakorolt hatás aggasztja, ezt követi a légszennyezés, hőmérsékletemelkedés, a sivatagosodás felgyorsulása és az árvizek gyakorisága. A legkevesebben a biodiverzitás miatt aggódnak – Fotó: Social Innovation Solutions

A válaszadókat leginkább a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatások és a légszennyezés aggasztja, ezt követi a hőmérséklet emelkedése, az elsivatagosodás és az áradások. Egyébként az aggódó válaszadók aránya csökken, és ennek a csökkenő tendenciának az az oka, hogy az elmúlt évek kihívásaival összefüggésben az éghajlatváltozásra átlagosan kisebb hangsúlyt fektetnek, ami a kollektív gondolkodásban azt az érzetet kelti, hogy a téma fontossága csökken.

A válaszadók 31%-a szerint az egyik fő ok, amiért nehéz csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait, a fogyasztási szokások megváltoztatásával szembeni ellenállás, míg a válaszadók közel fele azt hiszi, hogy amiatt nehéz számottevő változást elérni, mert a hatóságok nem vezetnek be drasztikusabb intézkedéseket az emberek viselkedésének megváltoztatása érdekében.

A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Romániában

Még ha van is statisztikai különbség aközött, hogy a célcsoportok hogyan viszonyulnak azokhoz az okokhoz, amelyek miatt a szelektív gyűjtés nem felel meg az európai normáknak Romániában (nők vs. férfiak, városi vs. vidéki környezet), a szelektív gyűjtés elmaradásának okait tekintve az első helyen a nem megfelelő infrastruktúra és az a tény áll, hogy az emberek nem tudják, hogyan kell helyesen gyűjteni, mindkettőt a válaszadók azonos számú, azaz egyharmada említette az első helyen.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!