Klímacsúcs Bukarestben: a romániai polgárok többsége meglehetősen pesszimista az éghajlatváltozás hatásait illetően

A klímacsúcs fő szervezője, a Social Innovation Solutions és az IZI Data 2022 augusztusában országos felmérést végzett 1081 válaszadóval, a digitalizált lakosság körében városi és vidéki szinten is országosan reprezentatív mintát alkotva, hogy megismerje a romániai polgárok hozzáállását az éghajlatváltozás témájához. A felmérés eredményeit az október 4-5 között megtartott bukaresti találkozón prezentálták.

A feldolgozott adatok azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás hatásait illetően a románok meglehetősen borúlátók, a 15-24 évesek és a városlakók körében magasabb a pesszimisták aránya – derül ki a több mint 1000 válaszadó bevonásával készült felmérésből, amelyet teljes egészében bemutatnak a nemzetközi éghajlatváltozási csúcstalálkozón. Ennek oka az lehet, hogy a tizenévesek és a fiatalok tájékozottabbak a környezetvédelmi kérdésekben, mint a többi vizsgált korcsoport.

Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos optimizmus mértéke annál alacsonyabb, minél fiatalabbak a válaszadók: a 24 év alattiak a legkevésbé optimisták (10%), őket követik a 25-34 éves fiatalok (14%), majd a 35-44 évesek (16%), de a 45-54 éves románok esetében is ez az arány eléri a 21%-ot, az 54 év felettiek esetében pedig a 22%-ot.

Az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozó az első olyan romániai csúcstalálkozó, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos megoldásokkal foglalkozik, és célja, hogy a terület nemzeti és európai vezetői számára referenciaeseménnyé váljon, hogy helyi és regionális szinten alkalmazható megoldásokat találjanak az éghajlat és a fenntarthatóság területén.

A romániai polgárok magatartásának alakulása a klímatémákkal kapcsolatosan

2022-ben a tavalyi évhez képest megnőtt az érdeklődés a környezetbarát magatartás iránt, ami olyan intézkedésekben nyilvánul meg, mint az erőforrás- és energiafogyasztásra való odafigyelés, de a szelektív gyűjtés is. Ennek egyik lehetséges oka lehet a médiában és a közösségi oldalakon a környezetvédelmi kérdésekről folytatott kommunikáció. Ami a románok 2035-re vonatkozó attitűdjeit illeti, a környezetbarát magatartás, valamint a tanulási és fejlődési vágy dominál, a társadalmi-demográfiai kategóriák között nincs jelentős különbség.

A 2021-es és 2022-es felmérések összehasonlító eredményei szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság szintje nőtt, de csökkent az emberek által a fenntarthatóbb szokások elsajátítására irányuló konkrét intézkedéseknek tulajdonított jelentőség: ma már csak 63% gondolja úgy, hogy a hulladéknak negatív hatása van a környezetre, míg 2021-ben 73% gondolta ezt így, és a válaszadóknak jelenleg csak 47%-a gondolja, hogy az élelmiszer-csomagolások nagy mennyiségének negatív hatása van a környezetre, míg 2021-ben 56% vélte ezt.

A klímaválság hatása a prioritások változására

A csomagolás válogatásának, felhasználásának és újrahasznosításának jelenlegi rendszere során keletkező hulladék mennyisége vezeti a listát, amikor a környezetre gyakorolt negatív hatásról van szó, ezt követi az élelmiszerek forgalmazásának módja, de a barométer összességében csökkenő százalékos arányt mutat. Az utolsó helyen, a környezetre legkevésbé károsnak ítélt textilipar áll, a ruházati ipar a románok megítélése szerint a tavalyival megegyező helyen áll a rangsorban.

Ezen túlmenően a válaszadók úgy látják, hogy a jövőben a „soft skilleknek” és a közösségi szellemnek a fontosságát hangsúlyozzák, és ez a tendencia a válság okozta gondolkodásmódként értelmezhető, amely közvetve arra készteti az embereket, hogy jobban foglalkozzanak az őket rövid távon érintő sürgős kérdésekkel.

Mit tehetnek a cégek, vállalatok a fenntarthatóság, a társadalmi jólét érdekében?

A zöld szemléletmód a lista élén áll, amikor arról van szó, hogy az emberek szerint a vállalatoknak mit kellene tenniük Romániában, konkrét példaként említve a LED izzók használatát vagy a különböző anyagok újrafelhasználását és újrahasznosítását. A válaszadók két másik legfontosabb intézkedésként a szakképzett személyzetet motiváló méltányos bérezést, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó szolgáltatásokért járó extra juttatások biztosítását jelölték meg edzőtermi tagság, a különböző kockázatokról szóló tájékoztatás és a magán egészségbiztosítás révén. A munkavállalók egészségével kapcsolatos aggodalmakat a 25-34 éves válaszadók lényegesen többen említették, 68%-uk vélte úgy, hogy ezek elengedhetetlenül fontosak. A 15-24 éves célcsoportba tartozók közel fele fontosnak tartja az oktatás színvonalának javítását a munkáltatók által szervezett szakirányú tanfolyamok vagy szimpóziumok és kongresszusok látogatásának elősegítésével.

E felmérés szerint tehát vállalati szinten az emberek mindennél jobban szeretnék, ha a környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségteljes hozzáállást fogadnának el, de az ezredfordulós generáció a munkavállalók egészségével kapcsolatos intézkedéseket is előnyben részesítik (68%), míg a Z generáció a többi generációnál jobban értékeli az oktatással kapcsolatos előnyöket, például szakképzési tanfolyamok biztosítását (55%).

A románok 75%-a úgy véli, hogy Romániában a megújuló energiaforrásoknak kellene dominálniuk – derül ki a SIS éves felméréséből, amely a románok éghajlatváltozással kapcsolatos megítéléséről szól.

A románok többsége – korcsoportok, nemek és lakóhely szerinti különbségek nélkül – egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás létezik és valós problémát jelent, és a skálán szereplő százalékos arányok összhangban vannak a 2021-re vonatkozó statisztikákkal.

Éghajlatváltozási megoldások

Minden második válaszadó úgy véli, hogy 2035-ig sikerül megoldást találni az éghajlatváltozás lassítására, a megkérdezettek több mint 1/3-a szerint nem eléggé meggyőzők az eddigi intézkedések. A válaszadók 77%-a úgy véli, hogy az éghajlatváltozásnak valós hatása van a mindennapi életre, míg a fennmaradó 23% szerint nem feltétlenül vagy egyáltalán nincs hatása. A Z generáció tagjainak nagy többsége úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozásnak nagy hatása van a társadalomra, ami a nemek szerinti válaszadást illeti, a férfiak közül jóval többen mondják, hogy egyáltalán nincs hatása (4% vs. 1%).

A válaszadókat leginkább a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatások és a légszennyezés aggasztja, ezt követi a hőmérséklet emelkedése, az elsivatagosodás és az áradások. Egyébként az aggódó válaszadók aránya csökken, és ennek a csökkenő tendenciának az az oka, hogy az elmúlt évek kihívásaival összefüggésben az éghajlatváltozásra átlagosan kisebb hangsúlyt fektetnek, ami a kollektív gondolkodásban azt az érzetet kelti, hogy a téma fontossága csökken.

A válaszadók 31%-a szerint az egyik fő ok, amiért nehéz csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait, a fogyasztási szokások megváltoztatásával szembeni ellenállás, míg a válaszadók közel fele azt hiszi, hogy amiatt nehéz számottevő változást elérni, mert a hatóságok nem vezetnek be drasztikusabb intézkedéseket az emberek viselkedésének megváltoztatása érdekében.

A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Romániában

Még ha van is statisztikai különbség aközött, hogy a célcsoportok hogyan viszonyulnak azokhoz az okokhoz, amelyek miatt a szelektív gyűjtés nem felel meg az európai normáknak Romániában (nők vs. férfiak, városi vs. vidéki környezet), a szelektív gyűjtés elmaradásának okait tekintve az első helyen a nem megfelelő infrastruktúra és az a tény áll, hogy az emberek nem tudják, hogyan kell helyesen gyűjteni, mindkettőt a válaszadók azonos számú, azaz egyharmada említette az első helyen.