Személyi státuszt kapott Európa legnagyobb sós vizű lagúnája, így mostmár pereskedhet, ha ártanak neki

2022. szeptember 22. – 16:35

frissítve

Személyi státuszt kapott Európa legnagyobb sós vizű lagúnája, így mostmár pereskedhet, ha ártanak neki
Élőláncot hoztak létre a partszakaszon a Mar Menor lagúna megmentéséért tüntetők 2021. augusztus 28-án, Murciában – Fotó: Edu Botella / Europa Press / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Valódi premiernek számít a spanyol parlament döntése, mellyel a Mar Menor sós vizű lagúnát jogi személyiséggel ruházták fel. A lépés célja a lagúna védelme, mely Spanyolország súlyosan szennyezett földközi-tengeri partvidékén fekszik. Bár a víztest maga nem valószínű, hogy panaszt tesz, ha a benne élő ökoszisztémának valaki árt, viszont bárki bírósághoz fordulhat, ha úgy véli, hogy Európa legnagyobb sósvízi lagúnájának jogait megsértik.

A döntést a madridi szenátus nagy többséggel hozta meg, miután az alsóház, a képviselőház már áprilisban jóváhagyta az intézkedést. Ahogy áprilisban, szerdán is csak a szélsőjobboldali populista Vox párt szavazott ellene – írja az Agerpres nyomán a Hotnews.

A jogalkotási eljárás befejezésével, azaz miután a hivatalos közlönyben megjelenik a jogszabály, minden állampolgár – még ha nem is érintett közvetlenül – bírósághoz fordulhat a Mar Menor védelmében.

Két önkormányzati munkás tisztítja a Mar Menor lagúna partját a Murcia melletti Puerto Bello de la Manga településen, 2021. augusztus 25-én. Öt tonna halat és rákfélét mosott partra a víz a megelőző 10 napban – Fotó: Jose Miguel Fernandez / AFP
Két önkormányzati munkás tisztítja a Mar Menor lagúna partját a Murcia melletti Puerto Bello de la Manga településen, 2021. augusztus 25-én. Öt tonna halat és rákfélét mosott partra a víz a megelőző 10 napban – Fotó: Jose Miguel Fernandez / AFP

A jogalkotás állampolgári kezdeményezés nyomán történt, Spanyolországban ehhez 500 ezer aláírásra van szükség, azonban több mint 640 ezren támogatták az indítványt.

Mar Menor lagúnára súlyos veszélyt jelent a felelőtlen emberi tevékenység

A Mar Menor lagúnát évtizedek óta veszélyeztetik különféle tényezők: elsősorban az intenzív mezőgazdaság, de a bányászat és az idegenforgalom is. A mezőgazdasági területek túlzott műtrágyázása algavirágzáshoz vezet, ami miatt nem jut be a fény a mélyebb rétegekbe, a növények nem tudnak fotoszintetizálni, így a víz oxigénkoncetrációja lecsökken, emiatt pedig elkezdenek tömegesen pusztulni az élőlények.

Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!

Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!

Az oxigénhiány különösen hőhullámok idején veszélyes, mivel a melegebb vízben eleve nehezebben oldódik az oxigén – ilyenkor a halak és más vízi állatok tömeges pusztulása megszokott jelenségnek számít. Az idei, szokatlanul forró nyár során a Mar Menor vízhőmérséklete augusztusban 31 fok fölé emelkedett.

A tömeges pusztulást követően a környezetvédők és a halászok idén már több mint 14 000 tonna biomasszát távolítottak el a lagúnából.

A Mar Menor ökoszisztémájának kényes egyensúlya legutóbb 2021 augusztusában borult fel komolyan, amikor több napig volt 40 fokot meghaladó hőmérséklet. Ekkor öt tonna elpusztult állatot távolítottak el a vízből.

A környezetvédelmi jogok garantálása „forradalom, amely korlátozni fogja a jelenlegi gazdasági rendszert, amely elpusztítja a bolygót” – mondta áprilisban Teresa Vicente, a közeli Murciai Egyetem filozófiaprofesszora.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!