A szélsőséges mértékű éhínség szorosan összefügg az éghajlati válsággal, és a világ számos, szélsőséges időjárás által leginkább érintett területén súlyos élelmiszerhiányt tapasztalhatunk – derült ki egy kutatásból, amelyet a Guardian ismertetett.
Az Oxfam jótékonysági szervezet megvizsgálta a világ 10 legsúlyosabb klímaválság által sújtott gócpontját, ahol aszály, áradások, súlyos viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek pusztítottak, és megállapította, az elmúlt hat évben ezeken a helyeken több mint kétszeresére nőtt a szélsőséges éhezés aránya. Szomália, Haiti, Dzsibuti, Kenya, Niger, Afganisztán, Guatemala, Madagaszkár, Burkina Faso és Zimbabwe volt az a 10 ország, ahol megvizsgálták a szélsőséges éhínség által érintett lakosság helyzetét.
Ezekben az országokban jelenleg 48 millió ember szenved akut éhezéstől, szemben a 2016-ban regisztrált mintegy 21 millióval.
Közülük mintegy 18 millió ember az éhhalál szélén áll, figyelmeztetett a jótékonysági szervezet.
Gabriela Bucher, az Oxfam International ügyvezető igazgatója elmondta: „Az éghajlatváltozás már nem ketyegő időzített bomba, hanem a szemünk előtt robban fel. Az olyan szélsőséges időjárási jelenségeket, mint az aszályok, ciklonok és árvizek – amelyek az elmúlt 50 évben ötszörösére nőttek – gyakoribbá és halálosabbá teszi.”
Miközben a globális felmelegedés egyre gyorsabb ütemben halad, a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok az ukrajnai orosz inváziót követően a gáz árának ugrásszerű emelkedéséből busás hasznot húztak.
Az Oxfam jelentése szerint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok 18 nap alatt elért profitja elegendő lenne az ENSZ idei 49 milliárd dolláros humanitárius segélyfelhívásának teljesítésére.
A kormányok novemberben Egyiptomban találkoznak az ENSZ 2022-es éghajlatvátozási konferenciáján (Cop 27), ahol arra fogják sürgetni őket, hogy tervezzenek sokkal szigorúbb csökkentéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásában, a gazdag államokat pedig arra kérik, biztosítsanak finanszírozást a szegény országok számára az éghajlati válság hatásaihoz való alkalmazkodáshoz.
Számos vezető személyiség azonban borúlátóan nyilatkozik a tárgyalások halvány kilátásairól. Az ukrajnai háború miatti geopolitikai zavarok veszélybe sodorták a tavaly novemberben Glasgow-ban a Cop26-on létrejött törékeny koalíciót, ahol minden ország megállapodott abban, hogy a globális felmelegedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására összpontosítanak.
Bucher elmondta: „A gazdag szennyezőknek be kell tartaniuk a kibocsátás csökkentésére tett ígéreteiket. Fizetniük kell az alkalmazkodási intézkedésekért és az alacsony jövedelmű országokban keletkezett veszteségekért és károkért, valamint azonnal életmentő pénzeszközöket kell juttatniuk a leginkább érintett országoknak” – tette hozzá. Bucher korábban a legszegényebb országok adósságainak elengedését is követelte.
Az Oxfam jelentésében kiemelt országok közül a legtöbbet az aszály sújtja, sok közülük Afrikában található. Szomáliát az eddigi legsúlyosabb szárazság érinti és 1 millió ember kényszerült menekülni, míg Kenyában 2,5 millió állat pusztult el, és 2,4 millió ember éhezik.
Nigerben az extrém időjárás miatt 40%-kal csökkent a gabonatermelés, így 2,6 millió ember éhezik, míg Burkina Fasóban a termőföldek és legelők elsivatagosodása miatt több mint 3,4 millió ember került a szélsőséges éhínség által veszélyeztetettek kategóriájába.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!