A klímaválság miatt ugrásszerűen megnőtt az éhínségben szenvedők száma

2022. szeptember 16. – 16:48

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A szélsőséges mértékű éhínség szorosan összefügg az éghajlati válsággal, és a világ számos, szélsőséges időjárás által leginkább érintett területén súlyos élelmiszerhiányt tapasztalhatunk – derült ki egy kutatásból, amelyet a Guardian ismertetett.

Az Oxfam jótékonysági szervezet megvizsgálta a világ 10 legsúlyosabb klímaválság által sújtott gócpontját, ahol aszály, áradások, súlyos viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek pusztítottak, és megállapította, az elmúlt hat évben ezeken a helyeken több mint kétszeresére nőtt a szélsőséges éhezés aránya. Szomália, Haiti, Dzsibuti, Kenya, Niger, Afganisztán, Guatemala, Madagaszkár, Burkina Faso és Zimbabwe volt az a 10 ország, ahol megvizsgálták a szélsőséges éhínség által érintett lakosság helyzetét.

Ezekben az országokban jelenleg 48 millió ember szenved akut éhezéstől, szemben a 2016-ban regisztrált mintegy 21 millióval.

Közülük mintegy 18 millió ember az éhhalál szélén áll, figyelmeztetett a jótékonysági szervezet.

Gabriela Bucher, az Oxfam International ügyvezető igazgatója elmondta: „Az éghajlatváltozás már nem ketyegő időzített bomba, hanem a szemünk előtt robban fel. Az olyan szélsőséges időjárási jelenségeket, mint az aszályok, ciklonok és árvizek – amelyek az elmúlt 50 évben ötszörösére nőttek – gyakoribbá és halálosabbá teszi.”

Miközben a globális felmelegedés egyre gyorsabb ütemben halad, a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok az ukrajnai orosz inváziót követően a gáz árának ugrásszerű emelkedéséből busás hasznot húztak.

Az Oxfam jelentése szerint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok 18 nap alatt elért profitja elegendő lenne az ENSZ idei 49 milliárd dolláros humanitárius segélyfelhívásának teljesítésére.

A kormányok novemberben Egyiptomban találkoznak az ENSZ 2022-es éghajlatvátozási konferenciáján (Cop 27), ahol arra fogják sürgetni őket, hogy tervezzenek sokkal szigorúbb csökkentéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásában, a gazdag államokat pedig arra kérik, biztosítsanak finanszírozást a szegény országok számára az éghajlati válság hatásaihoz való alkalmazkodáshoz.

Számos vezető személyiség azonban borúlátóan nyilatkozik a tárgyalások halvány kilátásairól. Az ukrajnai háború miatti geopolitikai zavarok veszélybe sodorták a tavaly novemberben Glasgow-ban a Cop26-on létrejött törékeny koalíciót, ahol minden ország megállapodott abban, hogy a globális felmelegedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására összpontosítanak.

Bucher elmondta: „A gazdag szennyezőknek be kell tartaniuk a kibocsátás csökkentésére tett ígéreteiket. Fizetniük kell az alkalmazkodási intézkedésekért és az alacsony jövedelmű országokban keletkezett veszteségekért és károkért, valamint azonnal életmentő pénzeszközöket kell juttatniuk a leginkább érintett országoknak” – tette hozzá. Bucher korábban a legszegényebb országok adósságainak elengedését is követelte.

Az Oxfam jelentésében kiemelt országok közül a legtöbbet az aszály sújtja, sok közülük Afrikában található. Szomáliát az eddigi legsúlyosabb szárazság érinti és 1 millió ember kényszerült menekülni, míg Kenyában 2,5 millió állat pusztult el, és 2,4 millió ember éhezik.

Nigerben az extrém időjárás miatt 40%-kal csökkent a gabonatermelés, így 2,6 millió ember éhezik, míg Burkina Fasóban a termőföldek és legelők elsivatagosodása miatt több mint 3,4 millió ember került a szélsőséges éhínség által veszélyeztetettek kategóriájába.