ENSZ-főtitkár Pakisztánban: a fejlődő országok fizetik meg a nagy szennyezők okozta klímakárokat

A fejlődő országok fizetik meg a világ fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének árát – jelentette ki Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára szombaton, a katasztrofális áradások sújtotta Pakisztánban tett látogatásának második napján – számolt be az AFP.

„Pakisztán és más fejlődő országok szörnyű árat fizetnek az üvegházhatású gázok nagy kibocsátóinak a meggondolatlansága miatt, akik továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak” – mondta Antonio Guterres a Twitteren közzétett üzenetében, mielőtt Dél-Pakisztán elárasztott régióiba utazott volna.

„Iszlámábádból globális felhívást intézek: állítsuk meg ezt az őrületet! Fektessünk a megújuló energiába. Vessünk véget a természet elleni háborúnak” – sürgette.

Júniussal kezdődően közel 1400 ember halt meg a pakisztáni áradások miatt. Az éghajlatváltozás által felerősített árvizeket a heves monszun esőzések okozták, amelyek az ország egyharmadát – az Egyesült Királyság területének megfelelő nagyságú területet – érintették, és otthonokat, üzleteket, utcákat, hidakat és mezőgazdasági termést pusztítottak el.

Antonio Guterres reméli, hogy látogatása arra ösztönzi majd a nemzetközi közösséget, hogy pénzügyi támogatást nyújtson Pakisztánnak, amelynek a becslések szerint legalább 10 milliárd dollárra van szüksége a megrongálódott vagy elpusztult infrastruktúra helyreállításához és újjáépítéséhez. Ezt az összeget Pakisztán egyedül nem tudja előteremteni, mert már így is jelentős adósságai vannak.

A monszun, amely általában júniustól szeptemberig tart, elengedhetetlen a növények öntözéséhez és a vízkészletek pótlásához az indiai szubkontinensen. Pakisztánban azonban legalább három évtizede nem volt ilyen heves esőzés.

Antonio Guterres pénteken felháborodását fejezte ki az éghajlatváltozással szembeni globális közöny miatt, különösen a legfejlettebb országokban. „Ez őrültség, ez kollektív öngyilkosság” – mondta az ENSZ főtitkára.

Pakisztán a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás kevesebb mint 1%-áért felelős (a világ lakosságának 3%-a él itt), de a Germanwatch civil szervezet tanulmánya szerint a nyolcadik helyen áll a szélsőséges időjárás által leginkább fenyegetett országok között.

Idén Pakisztán már szembesült a hőhullámmal, amelynek következtében a hőmérséklet néha meghaladta az 50 Celsius-fokot, két pusztító erdőtűzzel és a gyorsan olvadó gleccserek okozta pusztító árvizekkel.

Az áradások mintegy 33 millió embert érintettek, akik hajléktalanná váltak, és nem tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket. Mintegy 500 híd omlott össze.

Antonio Guterres szombaton látogatást tesz az UNESCO világörökség részét képező ősi Mohenjo Daro városában, amelyet az áradások fenyegetnek.

A pakisztáni meteorológiai szolgálat szerint 2022-ben ötször annyi csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Padidant, Sindh tartomány egyik kisvárosát a júniusi monszun kezdete óta több mint 1,8 méteres víz borítja.

A viharok az ország hegyvidéki északi részén a folyókon is áradásokat okoztak, amelyek percek alatt utakat, hidakat és épületeket tettek tönkre, a déli síkságokon pedig lassan felgyülemlett a víz, elárasztva több százezer négyzetkilométernyi területet.

Több száz segélytábort állítottak fel az ország déli és nyugati részén található ritka, még száraz területeken. A magasabban fekvő utak és vasútvonalak gyakran a víz által fedetlenül hagyott utolsó helyekké váltak.

Mivel az emberek ma már rendkívül zsúfolt helyen élnek az állataikkal együtt, a helyi hatóságok járványkitörésektől tartanak. A szúnyogok által terjesztett dengue-láz és a rüh számos esetét jelentették már.