ENSZ-főtitkár Pakisztánban: a fejlődő országok fizetik meg a nagy szennyezők okozta klímakárokat

2022. szeptember 10. – 18:25

frissítve

ENSZ-főtitkár Pakisztánban: a fejlődő országok fizetik meg a nagy szennyezők okozta klímakárokat
Júniustól mintegy 1200 ember vesztette életét Pakisztánban az áradások miatt – Fotó: Akram Shahid / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A fejlődő országok fizetik meg a világ fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének árát – jelentette ki Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára szombaton, a katasztrofális áradások sújtotta Pakisztánban tett látogatásának második napján – számolt be az AFP.

„Pakisztán és más fejlődő országok szörnyű árat fizetnek az üvegházhatású gázok nagy kibocsátóinak a meggondolatlansága miatt, akik továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak” – mondta Antonio Guterres a Twitteren közzétett üzenetében, mielőtt Dél-Pakisztán elárasztott régióiba utazott volna.

„Iszlámábádból globális felhívást intézek: állítsuk meg ezt az őrületet! Fektessünk a megújuló energiába. Vessünk véget a természet elleni háborúnak” – sürgette.

Júniussal kezdődően közel 1400 ember halt meg a pakisztáni áradások miatt. Az éghajlatváltozás által felerősített árvizeket a heves monszun esőzések okozták, amelyek az ország egyharmadát – az Egyesült Királyság területének megfelelő nagyságú területet – érintették, és otthonokat, üzleteket, utcákat, hidakat és mezőgazdasági termést pusztítottak el.

Antonio Guterres reméli, hogy látogatása arra ösztönzi majd a nemzetközi közösséget, hogy pénzügyi támogatást nyújtson Pakisztánnak, amelynek a becslések szerint legalább 10 milliárd dollárra van szüksége a megrongálódott vagy elpusztult infrastruktúra helyreállításához és újjáépítéséhez. Ezt az összeget Pakisztán egyedül nem tudja előteremteni, mert már így is jelentős adósságai vannak.

A monszun, amely általában júniustól szeptemberig tart, elengedhetetlen a növények öntözéséhez és a vízkészletek pótlásához az indiai szubkontinensen. Pakisztánban azonban legalább három évtizede nem volt ilyen heves esőzés.

Antonio Guterres pénteken felháborodását fejezte ki az éghajlatváltozással szembeni globális közöny miatt, különösen a legfejlettebb országokban. „Ez őrültség, ez kollektív öngyilkosság” – mondta az ENSZ főtitkára.

Pakisztán a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás kevesebb mint 1%-áért felelős (a világ lakosságának 3%-a él itt), de a Germanwatch civil szervezet tanulmánya szerint a nyolcadik helyen áll a szélsőséges időjárás által leginkább fenyegetett országok között.

Idén Pakisztán már szembesült a hőhullámmal, amelynek következtében a hőmérséklet néha meghaladta az 50 Celsius-fokot, két pusztító erdőtűzzel és a gyorsan olvadó gleccserek okozta pusztító árvizekkel.

Az áradások mintegy 33 millió embert érintettek, akik hajléktalanná váltak, és nem tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket. Mintegy 500 híd omlott össze.

Fotó: Akram Shahid / AFP or licensors
Fotó: Akram Shahid / AFP or licensors

Antonio Guterres szombaton látogatást tesz az UNESCO világörökség részét képező ősi Mohenjo Daro városában, amelyet az áradások fenyegetnek.

A pakisztáni meteorológiai szolgálat szerint 2022-ben ötször annyi csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Padidant, Sindh tartomány egyik kisvárosát a júniusi monszun kezdete óta több mint 1,8 méteres víz borítja.

A viharok az ország hegyvidéki északi részén a folyókon is áradásokat okoztak, amelyek percek alatt utakat, hidakat és épületeket tettek tönkre, a déli síkságokon pedig lassan felgyülemlett a víz, elárasztva több százezer négyzetkilométernyi területet.

Több száz segélytábort állítottak fel az ország déli és nyugati részén található ritka, még száraz területeken. A magasabban fekvő utak és vasútvonalak gyakran a víz által fedetlenül hagyott utolsó helyekké váltak.

Mivel az emberek ma már rendkívül zsúfolt helyen élnek az állataikkal együtt, a helyi hatóságok járványkitörésektől tartanak. A szúnyogok által terjesztett dengue-láz és a rüh számos esetét jelentették már.