Törvénymódosítással próbálnák megelőzni a köztéri fák további kontár csonkolását a szakértők

Körülbelül két évvel ezelőtt dolgozott ki a Romániai Tájépítészek Egyesülete (ASOP) valamint a Declic közöség egy módosító indítványt, mellyel a zöldövezetek kezelését szabályozó törvényt szeretnék szakszerűbbé tenni. Azonban hiába érvelnek, lobbiznak, gyűjtik az aláírásokat hónapok óta, nem sikerült életbe léptetni. Legutóbb, a július 1-jén kezdődő parlamenti vakációt megelőzően a parlamenti pártok frakcióvezetőihez fordultak, kérve, hogy vigyék a plénum elé a tervezetet, ne várjanak vele őszig. Azonban hiába, a tervezetről, melyet a szenátus korábban már jóváhagyott, nem szavazott a képviselőház, ezért leghamarabb szeptemberben kerülhet napirendre.

A szabályzatmódosításra azonban szükség lenne, méghozzá sürgősen. Általánosan elterjedt gyakorlat ugyanis országszerte, hogy a köztéri zöldövezetekben, parkokban karbantartás címszó alatt olyan szakszerűtlen beavatkozásokat végeznek, melyek gyakran a fák megbetegedését, pusztulását okozzák. Többször volt téma a sajtóban, hogy brutálisan megcsonkolnak kifejlett fákat, olyan fajok egyedeit is, melyek nem képesek túlélni egy ilyen beavatkozást. A gyepek karbantartása is sok a kívánnivalót hagy maga után: sok helyen a szárazságban is gyakran kaszálnak (locsolni pedig nem locsolnak), így nem ritkán teljesen kiirtják a zöldövezetek gyepszőnyegét. Mivel a jelenség országszerte általánosnak tekinthető, nyilvánvaló, hogy rendszerszintű problémáról van szó, melynek megoldásához mindenképpen kell egy jobb törvény.

Diana Culescu, a tájépítészek szervezetének elnöke a Transtelex érdeklődésére elmondta: számos változást eredményezne a jogszabályi környezetben, ha elfogadnák a módosító indítványukat. Először is ebben végre pontosan meghatároznák, mi számít zöldövezetnek, mert ez sem világos jelen pillanatban.

Továbbá kötelezővé tenné, hogy hosszú távú kezelési terveket dolgozzanak ki a zöldövezetekre vonatkozóan.

Ezek – a szakértő szerint – digitális formátumban készülnének, amely lehetővé teszi az adatok könnyűszerrel történő aktualizálását. A hozzáértők által kidolgozott kezelési tervek amellett, hogy szakszerű keretet adnának a kertészeti beavatkozásoknak, számos más előnnyel is bírnának. Sokkal könnyebbé tennék a kivitelező cégek tevékenységének ellenőrzését, sőt, azt is megmutatnák, hogy mely facsemeték pusztulnak ki nem sokkal az ültetés után. Mint rámutatott: a faültetés nemcsak annyiról szól, hogy beültetnek a földbe egy csemetét, hanem arról is, hogy azt két-három évig gondozzák, biztosítva a túlélését.

Mint elmondta: az összes munkálatnak a kezelési tervben foglaltak szerint kellene történnie. Ha pedig olyan helyzet áll elő, ami miatt sürgősen be kell avatkozni, csakis szakértő véleménye alapján történhetne például az ágak eltávolítása. Olyan jellegű szakszerűtlen és brutális csonkolásra, melyet sok városban jelenleg is alkalmaznak, nem adna többé lehetőséget a jogszabály.

Diana Culescu szerint a Zöldövezetek Jegyzékét is el kellene már készíteni végre, hiszen az alapos helyzetismeret feltétlenül fontos a megfelelő tervezéshez és a kivitelezéshez is. Ennek a nyilvántartásnak az elkészítéséhez is pontos útmutatást adna az egyesületük által kezdeményezett törvénymódosító javaslat. A szakértő szerint a leltározásnak nem csak a növényekre kellene kiterjednie, ennek szólnia kell pl. a kerti bútorokról is, ezekből derülne ki, hogy hol szorul felújításra vagy pótlásra a berendezés.

Megkérdeztük a tájépítész szervezet elnökétől, hogy szerinte jelenleg melyek a legfőbb problémák, amelyek miatt sok településen a kezelést kontár módon végzik.

Mint elmondta, a legnagyobb gond az, hogy az önkormányzatoknál nem foglalkoztatnak megfelelő tudással rendelkező szakembereket.

A köztéri zöldövezeteken végzendő feladatokat ugyanis az határozza meg, aki megrendeli a munkálatokat, aki összeállítja a tenderfüzetet, azaz az illető település megbízott munkatársa. Hozzátette: a leszerződött feladatoknak rugalmasabb keretet kellene adni, igazodva az időjáráshoz, hiszen másféle beavatkozások szükségesek esős időben, mint tikkasztó szárazságban. Így elkerülhető lenne, hogy a súlyosan csapadékhiányos időszakokban öntözés helyett továbbra is kaszáljanak, ezáltal lényegében kipusztítva a vegetációt.

A csonkolással kapcsolatban azt is felvetettük, hogy a hozzá nem értés mellett esetleg anyagi okok is állhatnak a háttérben. Ugyanis sokkal kevesebb időt, energiát igényel láncfűrésszel tőből levágni az ágakat, mint aprólékosan megmetszeni egy-egy fát. A szakértő egyetértett ezzel, hozzátéve: a romániai közbeszerzések során a fák karbantartására használt „toaletare” kifejezés nem szerepel a szaknyelvben, nem lehet pontosan tudni, mit értenek alatta, ez is egy probléma, melyet a szóban forgó törvénymódosítás megoldana.

Kifejtette: elkeserítőnek tartja, hogy a csonkolást, azaz a vastag ágak tőből való levagdalását olyan fajoknál is alkalmazzák, melyek nem képesek ezt követően regenerálódni. Például sok helyen csonkolnak nyírfákat is, melyek számára egy-egy ilyen beavatkozás a véget jelenti, hisz – pl. a füzekkel ellentétben – nem képesek tovább fejlődni, új, erőteljes ágakat növeszteni.

Az elnök szerint az is gond jelenleg, hogy a zöldövezet-karbantartási munkálatokra jelentkező cégek jelentős részénél sem dolgoznak megfelelő szakmai tudással rendelkező kertészmérnökök, tájépítészek, stb. Ez pedig szerinte elsősorban az előbb említett jelenségből ered: a neves szakik ugyanis nem hajlandóak azzal tönkre tenni a reputációjukat, hogy elvégzik az önkormányzatok által megrendelt szakszerűtlen beavatkozásokat.

A jogszabály várható sorsával kapcsolatban megkerestük Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, akitől megtudtuk: legalább szeptemberig kell várni, hogy a tervezet a plénum elé kerüljön, mivel a július 1-jén kezdődött parlamenti vakáció előtt ez nem történt meg. „Ismerem a javaslatot, én is aláírtam, egyetértek vele. Sajnos, nem sikerült napirendre tűzni. A környezetvédelmi és a jogi bizottságban túl sok módosító indítvánnyal éltek, a két bizottság jelentésével nem sikerült dűlőre jutni” – magyarázta a frakcióvezető.

Azzal kapcsolatban, hogy ősszel mire lehet számítani, Csoma Botond kifejtette: nem tud semmi biztosat mondani, a kollégái között ugyanis sokan nem lelkesednek az új jogszabályban foglaltakért. Mint elmondta: olyan kifogást hallott például egyes kollégái részéről, hogy a módosító túlságosan korlátozná a tulajdonjogot.