Csoma Botond: Nem értek egyet azzal, hogy egyesek szórakozásból vadásszanak

2022. július 13. – 16:57

Csoma Botond: Nem értek egyet azzal, hogy egyesek szórakozásból vadásszanak
Dolmányos varjú a Duna-deltában – Fotó: Benoît Personnaz / Biosphoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Csoma Botond az RMDSZ képviselői közül egyedüliként szavazott nemmel a vadászati törvénynek arra a módosítására, amely megengedte a vándormadarak tömeges lemészárlását. Kikértük az álláspontját.

A politikus, aki egyébként az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is, a Transtelex arra vonatkozó kérdésére, hogy miért szavazott nemmel, leszögezte: a vadászat számára lelkiismereti kérdés is, ezért ellenezte a módosítót.

A vadászati törvény szóban forgó módosítása lényegében egyetlen célt szolgál: azt, hogy a bíróságok többé ne mondhassanak véleményt a korábban alkalmazott vadászati kvótákról.

Eddig ugyanis, a vadásztársulatok által beszolgáltatott adatok alapján, a környezetvédelmi minisztérium döntötte el, hogy egy vándormadárfajból egy szezonban hány egyed lőhető ki. Szakmai civil szervezetek azonban bíróság elé vitték a létszámbecslések ügyét, és nyertek. Ugyanis bizonyítani tudták, hogy a vadásztársaságok szándékosan becsülték fölül az állományok méretét, azaz közöltek a reálisnál jóval nagyobb számokat annak érdekében, hogy nagyobb kvótát kapjanak, és így több pénzt nyerjenek a vadásztatásból.

Emiatt az elmúlt két vadászati szezonban hallgattak a fegyverek, néhány hete viszont a parlament úgy módosította a vadászati a törvényt, hogy a bíróságok már nem szólhatnak bele az alkalmazásába. Lényegében úgy lehetetlenítették el a számonkérést, hogy megszüntették a kvótákat, helyette pedig csak annyit írtak elő, hogy egy vadász egy nap alatt egy fajból maximálisan hány egyedet lőhet ki. Arra vonatkozólag viszont, hogy hányan vadászhatnak, nem állapítottak meg felső értéket.

Ebből kiindulva pedig a szakmai szervezetek kiszámították, hogy egyes fajok esetén az új törvény több egyed kilövését engedi meg, mint ahány az országban egyáltalán megtalálható.

Komoly tiltakozási hullám előzte meg a végső döntést az ügyben, és első körben – meghallgatva a szakértők véleményét – Klaus Iohannis elnök visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek felülvizsgálatra. A képviselők azonban második alkalommal is megszavazták a módosítót, melyet egyébként a bolgár kisebbség képviselője kezdeményezett, aki a közösségi médiában „büszke vadászként” hivatkozik magára.

Fotó: Csoma Botond Facebook-oldala
Fotó: Csoma Botond Facebook-oldala

A kilőhető költöző madarak számán túl egyébként azt is kifogásolták a szakmai szervezetek, hogy a módosító a vadászengedély megszerzéséhez feltételül szabott egy éves tanulóidőt hat hónapra csökkentette.

Ezzel a könnyítéssel jóval egyszerűbbé tették azt, hogy nagyszámú vadász vonulhasson fel egy-egy szezonban, akinek „jár” a napi kilőhető egyedszám.

A módosító indítvány elfogadását követően az RMDSZ több képviselőjét is megkérdeztük, hogy miért támogatta ezt a módosító indítványt. Seres Dénes, Könczei Csaba és Benedek Zakariás egyaránt azzal érvelt, hogy vannak gazdasági kárt okozó fajok, melyek egyedszámát kontroll alatt kell tartani. Arra kérdésre viszont, hogy egyidejűleg miért hagyták jóvá több tucat kárt nem okozó, védelemre szoruló faj vadászatát is, nem adtak érdemleges választ. A politikusokkal folytatott beszélgetésünket itt lehet elolvasni. Csoma Botondot is próbáltuk már akkor megszólaltatni, azonban hosszabb külföldi úton volt, és nem sikerült elbeszélgetni vele.

Most viszont kérdésünkre, hogy miért szavazott a módosító ellen, a frakcióvezető elmondta: egyetértett Klaus Iohannis elnökkel, aki a jogszabályt visszaküldte a parlamentbe újbóli megfontolásra.

„Számomra a vadászat lelkiismereti kérdés is. Nem értek egyet a hobbivadászattal. Ha az állat nem veszélyeztet emberi életet, vagy valami miatt nincs feltétlenül szükség a populáció létszámának korlátozására, nem értek egyet azzal, hogy szórakozásból vadásszák őket”

– fejtette ki. Hozzátette: úgy tudta, hogy anyagi megfontolások is álltak a tervezet mögött, emiatt is ellenezte az elfogadását. A képviselő elmondta: ő is értesült arról, hogy elsősorban az ország déli részén tevékenykedő vadászegyesületek számára jelent igen fontos bevételi forrást a pacsirtavadászat, amivel szintén nem ért egyet.

Az is megkérdeztük a frakcióvezetőtől, hogy miért nem hívnak meg szakértőket, akik természetvédelmi kérdésekben tájékoztatnák a törvényhozókat, ugyanis úgy véltük, az általunk megkérdezettek meglehetősen tájékozatlanok. A frakcióvezető ezzel kapcsolatban elmondta: nem kívánja kommentálni a kollégái döntését, azonban úgy véli, hogy a szakmai szervezetek által emelt kifogásokról mindannyian értesültek.

Azt is feszegettük, hogy miért nem lépett fel az RMDSZ, miért nem szavaztak egységesen a jogszabály ellen? Ebben az ügyben egyébként az RMDSZ-frakcióban lelkiismereti szavazás volt, tehát nem volt frakciófegyelem, nem voltak kötelesek a képviselők egységesen szavazni.

„Azt, hogy lelkiismereti szavazás legyen, én kezdeményeztem. Arról, hogy egységesen szavaz az RMDSZ-frakció, vagy mindenki az egyéni döntése nyomán, azután határozunk, miután megkapjuk a különböző szakbizottságok véleményét. Én átolvastam ezeket, és nyilvánvalóvá vált számomra, hogy egy széles parlamenti többség van a módosító javaslat mögött. Ekkor indítványoztam, hogy az RMDSZ-frakcióban legyen lelkiismereti szavazás” – mondta a frakcióvezető.